Monday, March 29, 2010

Dead or alive, I'll be there

Ma van a várva várt nap, amikor 18 éves korom körberajongott sztárját megpillanthatom, és semmire sem vágyom kevébé, mint a takony időben(egész napos áztató eső, szél, hideg), este elinduljak egy koncertre, amikor zúg a fejem, tiszta nátha vagyok, fáj a torkom és nagy búra vesz körben.Hát fair dolog ez kérem?
Ráadásul a Verizon Centerben lesz ( a Verizon itt olyan, mint anno otthon a Matáv volt), a belvárosban, és valami oknál fogva úgy építették meg a stadiont, hogy félelmetesen lejt, amikor először voltam a Coldplayt megnézni benne, szabályosan halálfélelmem volt.
Setlist: itt.

Wednesday, March 24, 2010

Szép idő az új lakásunkból






Ha a képeket gondolatban összefűzitek, kijön egy panorámakép.Ezt látom az erkélyről.Ennél persze sokkal nagyobb a komplexum.
Én nagyon szeretem, mert körben egy erdő van, az utolsó képen a magasabb ház mögött látni is, a telep szépen rendben van tartva, és alacsony, vagy ahogy itt hívják, garden style házak vannak, a mienk kicsit magasabb, négy emelet, ezt itt midrise-nak hívják(utolsó képen lehet látni a mellettünk levő szintén midrise házat.).
Az a barna épület a Lodge, ami tulajdonképpen üres, és Mikulás-ünnepségeket rendeznek benne, illetve ki lehet bérelni születésnapra ilyesmi.
Az első és a második képen látszik a Pool, ez egy úszómedence és van egy kismedence a kisgyerekeknek.Eleg pici, főleg ennyi embernek, de nyáron a rekkenő hőségben, nyaralás híján nagyon is megteszi.
Azt szeretem, hogy a telepen van három kisebb játszótér, és az egész olyan szép, hogy nem is nagyon kell messzire menni, ha az ember sétálni akar, a lányommal rendszeresen sétálgatunk csak itt a ház előtt.
A képeket az új lakás link alatt nagyobban is meg lehet tekinteni.

Monday, March 22, 2010

Cherry Blosson Festival

Nemsokára, jövő hét végén van DC egy speciálisan ide kötődő ünnepe, a Cseresznyevirágzás Fesztiválja, avagy a Cherry Blossom.Minden évben így  március végén, április eleje táján van ez az ünnep, méghozzá a Tidal Bassin-nál és környékén, a Washington Monument mögött.
Ide ugyanis 1912-ben ajándékcseresznyefák érkeztek Japánból, az amerikai-japán barátság nevében az akkori japán nagykövetasszony két cseresznyefát elültetett sajátkezűleg.Ezután az amerikaiak is küldtek ajándékfákat a japánoknak. 1935-ben volt az első fesztivál, ekkor már több fa volt a Tidal medencében.1965-ben még 3800 fa érkezett.1981-ben ezeknek a fáknak az ágait vitték vissza újratelepítésre Japánba, mert ott egy árvíz elmosott sok fát.
Minden évben a fák egyidőben borulnak virágba, nem véletlen, hogy Washington egyik szimbóluma a cseresznyevirág, illetve a legtöbb képeslapon, festményen a cseresznyevirágzás idején ábrázolódik DC.
A Fesztivál idején rengeteg turista látogatja meg Washingtont, koncertek, zsibvásár is van és persze mindenki fotózkodik a szépséges fákkal.

DSC_2489
Idén március 27-től április 11-ig tart majd.Csak nagyon erős idegezetűeknek ajánlom, belőlem az a hatalmas tömeg a baltásgyilkos énemet hozza elő(általában metrólezérés is van, mert nem bírják el az állomások a milliós tömegeket, nagyon kényelmes túracipőben, sok folyadékkal érdemes nekivágni). A fesztivál első napján szokott lenni a Fly a Kite nap is, a Mall-on sárkányt ereget a nép az új tavasz tiszteletére.

Azért egyik évben sem bírom ki, hogy kihagyjam, az idegölő tömeg ellenére sem, mert ez a két dolog bizony azt jelenti, hogy megérkezett a szépséges tavasz az amerikai fővárosba!

Friday, March 19, 2010

Új lakás!

Itt vagyunk az új szépségesen fényes , nagy lakásunkban, ahol mindenkinek van saját helye!Itt még az örökölt, kukázott, ócska bútorok is jól mutatnak.A gyereknek az ágyon kívül semmilyen bútora nem volt, most egy összeszerelhetős Closetmaid-et vettem neki, potom nyolcvan dollár, a legolcsóbb itt, de nagyon csinos szerintem.
Jó példa a ez a lakás amblokk arra, hogyha van tér, és fényesség, még a kevésbé előnyös bútorok is megszépülnek, némi fifkával, díszítéssel.
A szófánkat most szereztük húsz dollárért, nem szép, de kényelmes.Még ki kell találnom valami olcsó takarót neki, mivel egy slip cover nyolcvan dollárnál kezdődik, amit nyilván nem fizetek ki, ha húszért szerzem az amúgy többszáz dolláros bútordarabot.Tudom, cheapo vagyok, de átmenetileg nem érdemes különösebben pénzt kiadni ilyenekre, nem beszélve az egyszerű tényről, hogy nincs is...

Thursday, March 11, 2010

Látnivalók DC-ben

Az Eastern Market egy metróállomás is, és egyben a legnagyobb, legrégebbi  bolhapiac DC-ben.A narancssárga és a kék metró visz oda.
Nem bolhapiac abban az értelemben, hogy olcsó lenne...Inkább mint az Ecseri Piac az utóbbi időkben, régiségeket kínálnak borsos áron, de ékszereket, képeket, könyveket, bútorokat is lehet venni, vagy akár dél-amerikai kézzel kötött árukat.Enni is lehet ott.
Nem is olyan régen, azt hiszem 2007-ban leégett, ezért az egészen renoválni kellett, és most szebb, mint volt.Én még a leégés előtt láttam, hatalmas pocakkal gurultam szinte a piacon, de azóta is vágyom vissza, mert szeretem a szép tárgyakat, ha nem is venni, de nézni is.
Mindenképpen kiváló program annak, aki szereti az ilyesmit.Nyitva minden vasárnap 10-től ötig
 
 
2010. márc. 11. 13:28 - írta Phoebe A Federal Triangle (kék vagy narancssárga vonal) metrómegállónál kell feljönni, ha a Nemzeti Akváriumot akarjuk meglátogatni.Ugyanitt van a Nemzeti Színház.
Egyiktől se várjunk egetrengető élményt, a Nemzeti Színház megépítésére valószínűleg nem pályáztattak, mint a magyarok, egy teljesen átlagos épület, minden külcsín nélkül.Sajnos benne még soha sem voltam.
A National Aquarium kezdésnek nem rossz, ha még soha nem voltunk hasonló helyen, biztosan tetszeni fog, szép és érdekes, de nagyon kicsi.Ha már jártunk valamelyik nagyobb akváriumban, mint a Baltimore-i vagy olyan helyen, ahol Sea Life park van, akkor sokat már nem fog mutatni.Gyerekkel biztosan jó kis program.

 
2010. márc. 10. 13:17 - írta Phoebe DC egyik viszonylag új érdekessége a világ sok helyén már megtalálható Madame Tussaud viaszmúzeum.Itt lehet látni az amerikai történelem és popkultúra jelentős figuráit.Akit egyszer megfogott az életnagyságú hasonmások múzeuma, biztos fogja szeretni a DC-ben levőt is, mert a Mme Tussaudban az a jó, hogy mindenhol más.Először New Yorkban volt szerencsém ehhez a múzeumhoz, ott elsősorban a hírességeket lehetett látni, például: Jennifer Aninston, Brangelina, Robin Williams, Bon Jovi, Bono, George Clooney, Jennifer Lopez, sportolók stb.
A DC-iben egy kis amerikai történelem tárul a szemünk elé, ahogy már megszokhattuk az amerikai múzeumoktól, nagyon érdekesen és interaktívan.Kezdve az első államférfiaktól elkalauzolnak minket a feketejogok nagy képviselőiig, ülhetünk Rosa Parks mellett a buszon(amíg el nem kezd rázni a busz és el nem kezd kiabálni ránk egy hang, hogy álljunk fel, és takarodjunk, ide nem ülhetünk), lehetünk Martin Luther Kingek, és álmodozhatunk, megtudhatjuk mi is az a Watergate-botrány, de akár kezet fogatunk Mr. és Mrs. Bill Clintonnal, Bush-sal, és Obamát is közelről megcsodálhatjuk.

2010. márc. 10. 13:03 - írta Phoebe Manka kommentje elgondolkodtatott, mit nem ajánlottam még DC-ből, aminek fő látnivalója a Mall, vagy jó hely a Dupont is.Aztán a piros vonalon van egy állomás, a Gallery Place Chinatown, ami alapvetően DC kínai városrésze, rengeteg kínai étteremmel, és egy szépséges kínai nagykapuval, ahogy feljövünk a megállóból.Van néhány autentikus kínai ételüzlet is, ahova nem mernék nagyon bemenni, nehogy egy fél kutyával jöjjek ki, mint rámsózott ebédalappal...:D
(Kép itt)
Itt található a Nemzeti Portrégaléria és a Nemzetközi Kémmúzeum is.A Portrégalériába már voltam egyszer régen, az amerikai elnökök képei vannak ott többek közt kiállítva, de időszakos kiállítások is vannak, amikor én voltam, éppen Josephine Bakerről.A Kémmúzeum nem része a Smithsonian-láncnak, ezért nem ingyenes, és már évek óta készülök oda.
 
 

Tuesday, March 9, 2010

Költözök, sokadszorra

Napok óta hallgatok, mert semmi érdekes amerikai hírem nincs.Most sem jutott eszembe semmi, hacsak az nem, hogy DC-be beköszöntött a tavasz, végre.Ezen kívül dobozolok, mert a hétvégén költözünk, immáron harmadszor, egy telepen belül.
Azt már biztosan írtam, hogy kissé más itt a bérlés mint otthon, ahol javarészt magánszemélytől bérelhető a lakás.Itt cégek birtokolnak több lakótelepet, és tőlük lehet bérelni.Ennek rengeteg előnye van, például az, hogy egy állandó karbatartó brigád van, azaz ha elromlik a WC, akkor telefonélok, kijönnek és megcsinálják, nekem ez nem kerül pénzbe, hiszen fizetem a bérleti díjat, ami itt ezen a környéken úgy ezer dollártól indul és a határ a csillagos ég, fekvéstől, lakásmérettől, és attól függ, mennyire van közel DC-hez.Az cégeknek érdeke, hogy egy lakó maradjon, így minden szezonban jönnek a kertészek, mindig tiszta minden.A mi telepünk egy teljesen átlagos hely, de mégis nagyon szép, mert egy erdős helyen van, a házak közt játszóterek, rendben tartott parkos rész, egy közösségi házféle van, és nyáron üzemel egy kis medence is a felnőtteknek, és egy másik a kisgyerekeknek

Az amerikai lakás mérete mindig a nappalit beszámítva értendő, azaz az egy bedroom az valójában egy háló és egy nappali.Van úgynevezett den, ami a nappali meghosszabbítása, de nincs hozzá ajtó, amolyan dolgozószoba.Mikor kijöttünk egy egy bedroomba mentünk, ami már hatalmas előlépésnek számított az otthoni 36 négyzetméteres garzon után...Aztán ahogy jött a gyerek, Maryland állam törvénye előírja, hogy minimum egy bedroom denbe kell költözni, de igazság szerint az egy bedroomba nem fért be a babaágy és a mi ágyunk, ezért is mentünk.Aztán Maryland állam megint rendelkezik, hogy a gyerek 18 hónapos kora után két bedroomba kell költözni, azaz a gyerek a szüleitől külön szobában lakjon.Persze nem köteleznek, de a mi gyerekünk majdnem három, és bizony már jó lenne, ha nem egyrakáson aludna az egész család.Ezért döntöttünk most az újabb költözés mellett.Most egy két bedroomba megyünk, ami két szoba és egy nappali.(Azt hiszem, először életemben végre normális méretű lakásban fogok lakni...)
Persze egyenlőre még csak a hatalmas rumli közepén ülök, és esélyt sem látok rá, hogy ez a sok cucc valahogy átkerüljön.Amikor ide jöttünk a mostani lakásba, nyolchónapos terhesen egyedül pakoltam össze az előző lakást.De nem tudom, azóta mi történt, mintha a cuccaink megduplázódtak volna, valahogy nem megy a pakolás.Igaz, azóta vagy négy család hazament, és a kacatjaikat mindig az ittmaradók veszik át.Akkor meg is van a magyarázat..