Monday, August 9, 2021

Cookie Butter

 Minden évben nyáron érkezik hozzám egy amerikai édességekből álló szeretetcsomag, kint élő barátok jóvoltából. Annak idején az étcsokoládéval bevont sós perec volt a gyengém, akár egy egész zacskóval megettem egyszerre....

Idén a csomagban volt egy Cookie Butter, amit bár eléggé amerikainak gondolnànk elsőre: sütivaj, mi a fene az? - nos mégsem amerikai! Az USA csupán 2011 óta hízik tőle, Trader Joe's jóvoltából. Sajnos az olyanok mint én, akik Nutella- addikcióból gyógyultak ki, első kóstolásra függővé vàlnak: édes,fahéjas, gyömbéres, mintha a magyar mesekekszből készült volna egy jó tömény, zsíros krém. Fél üveggel garantàlt a kanalazgatàs egyszerre....

A krém eredetileg a speculaas nevű ( holland) kekszből készült nutella- àllagú krém. A hollandok, németek és belgàk régóta élvezik ezt a terméket. Hollandiában Biscoff màrkanéven lehet a kekszhez is és a is kekszvajhoz jutni.Jellemzően karácsonyi időszakban készülő keksz, az amerikaiaknàl ilyen a gingerbread cookie.

Hogyan ajànlatos felhasználni? Elvileg bármilyen süteményre kenve, amely számomra elég bizarr, kekszkrémes sütemény. Megpróbáltam kalàcson, aztán fogtam a kanalat, és csak úgy magában ettem. A nutellához hasonlóan rendkívül nehéz félretenni, sőt nehezebb, mert annyira nem édes.

Mérlegre ne nagyon álljunk, ha cookie butter van otthon, egy evőkanál 170 kalória. Nos, miután két napnyi kalória mennyiséget megeszegettem,  elmegyek kicsit sírni azon, hogy egyik ruhàmba se férek bele. 

Thursday, May 27, 2021

Friends: The Reunion

 Ezer éve nem írtam ide, de úgy éreztem, a Friends Reunion mellett nem mehetek el, a blogom egy része, az amerikai életem egy része, az angol nyelvtudásom egy része mind a Friendsnek köszönhető. Volt az életemben tíz olyan év, amikor minden este Friendset néztem, és mindig újra és újra tudtam nevetni vagy épp elérzékenyülni a részeken. Az egyetlen sorozat, amit soha nem lehetett megunni, ahol a karakterek maguk egyedül is elvitték volna az egész show-t. Az egyetlen szuperhosszú sorozat, ahol tudom, ki mit fog mondani (természetesen angolul), és miért fogok nevetni fél perc múlva.

A blog írójának álneve is Phoebetől jön, kétségtelenül sokáig vele tudtam leginkább azonosulni, de Joey és Chandler így együtt és külön-külön is, a szívem csücskei voltak. Chandler volt talán a legösszetettebb személyisége a shownak, imádtam. Nemrég a lányom is elkezdte nézni, kicsit úgy éreztem, valami komolyat adok át neki azzal, hogy megnézzük együtt a showt. Most Rosst fedeztem fel magamnak, rádöbbentem, hogy az összes számomra legviccesebb jelenet tőle származik.

Az elmúlt három évben hagytam fel a Friends nézésével, úgy éreztem, kicsit kinőttem életem ezen gondtalan részét, de most megint újra jó nézni, a gyerekemmel, aki szerintem magzatkorában unásig hallgathatta a felcsendülő "I"ll be there for you"-t.

The Reunion, HBO GO

A Reunion elején bizony elő kellett vennem a zsebkendőt, 17 év után felállították újra a helyszínt, és megjelentek a karakterek, egyesével, megöregedve. Ezt nagyon fájt végignézni, aztán pár perc múlva hozzáedződtem az ötvenes jóbarátokhoz, megállapítva, hogy Joey ugyan jó húsban van, de még mindig nagyon sármos, Ross viszonylag keveset változott, ahogy Phoebe is. Monica és Rachel kissé túlplasztikázva, de hozzák a bájukat, Chandlert látni fájt, egyrészt plasztika, másrészt nem volt jó bőrben, pedig mindegyik közül számomra ő volt a legkedvesebb.

Érdekes volt a show mögött meglátni a mastermindokat, Marta Kauffmant és David Cranet, aki elmondják, hogy a Friends valójában az ő New Yorki fiatalságuk lenyomata, nagyon szoros baráti körük volt, és innen mintázták a karaktereket. Furcsa, hogy mennyire kevés jut el a nézőhöz azokról, akiknek az egész sorozatot köszönheti.

 Először Rosst csábították el, aki egy rossz TV-s szereplés után kizárólag színpadon játszott, azzal, hogy írtak rá, a hangjára egy szerepet. Később csatlakozott Phoebe, aki olyan jó volt a meghallgatáson, hogy azonnal megkapta Phoebe szerepét. Monicát eleinte Rachelként tudták elképzelni, ő azonban jobban tudott azonosulni Monica szerepével. Ő volt az egyetlen kicsit már ismert színész közülük. Rachel és Chandler már leszerződtek egy másik sitcomhoz, de néhány epizód után a Jóbarátok mellett döntöttek. Kaufmannék keresték a szépfiút, volt rengeteg, de olyan vicces, mint Joey egy sem akadt, így ő is megérkezett a showba.

Mint kiderült, a hat színész valóban jóbarátokká váltak a mindennapi forgatások során, és Ross és Rachel között nemcsak a sorozatban, de a való életben is volt valamiféle vonzalom. Az első csókjuk azonban a sorozatban történt, a híres kávéházi csók. Chandler és Monica eleinte a forgatókönyv szerint csak egy estére jöttek volna össze, de akkora volt az élő közönségováció, hogy végül megváltoztatták ezt a részt, (a forgatókönyvet úgy vettem ki, hogy ha nem is részről részre, de nem egyszerre készült el, hanem folyamatában alakult). Több részt is megelevenítettek, és több szereplő is megjelent, én nagyon hiányoltam Davidet a Scientist Guyt (Frank Azaria), Phoebe nagy szerelmét a felvonultatott mellékszereplők közül. Viszont megjelent Janice, és a Geller szülők, ez utóbbi jelenet is könnyfakasztó volt.

Meglepő volt egyébként a szereposztás nélküli visszaemlékezés, Joey sokat beszélt, és sok dologra emlékezett, a karaktere alapján valahogy nem ezt vártam tőle. Chandler viszont nagyon csendben volt. Ross ugyanúgy beszél, ahogy a sorozatban. 

A legérdekesebb mégis az volt, hogy sokféle zömében mai fiatalt kérdeztek meg a világ legkülönbözőbb országaiból, hogy hogyan hatott rájuk a Friends. Amikor Monica megkéri Chandler kezét, az például az erősen patriachális társadalmakban felnőtt fiatal lányoknak egyfajta kapaszkodó, hogy az életük az ő kezükben van, egy indiai srác élete legnehezebb évét úgy vészelte át, hogy a jóbarátokat nézte, egy lány pedig arról számolt be, hogy megmentette az életét a sorozat, olyan depressziós volt, hogy ez volt az egyetlen, ami életben tartotta. Valaki azt mesélte, hogy nem voltak barátai, de a Friendset nézve úgy érezte, hogy vannak, ha másnem a televízióban. Rosszabb napjaimon nekem is rengeteget segített a hat jóbarát története.

Egyszer minden jó véget ér, és az emberek életében lezárul az a fiatal felnőttkor, amikor még a barátok a legfontosabbak, és első lépéseinket tesszük meg a munka világában. A Friendset nem lehetett volna folytatni a nagy családalapításokkal, hiszen az már egy másik élethelyzet, és ezek az évek lezárulnak. Talán ezért is szeretjük annyian, mert a fiataloknak a saját jelenük, az idősebbeknek meg a hősi múlt.


Saturday, June 13, 2020

A popkultúra szépségei

A hosszú hónapok az elzártságban visszahozták a sorozatfüggésemet, és persze az is rásegített, hogy a Netflix, immár online formában elérhető, ráadásul próbahónappal.
A Netflixet én még DVD-küldő időszakából ismerem az USA-ból, mielőtt ez az online formája létrejött levélben lehetett megrendelni a DVD-ket, csekély havidíjért egyszerre hármat lehetett kérni, majd miután megnéztem, visszaküldeni egy válaszborítékban. Milyen bájosan őskorinak tűnik, pedig 15 éve bizony így működött az USA-ban.

A You után (ami szintén komoly addikciót okoz) jött a Riverdale, amit valamiféle kissé uncsi és klisés gimis sorozatnak gondoltam, hát elég nagyot tévedtem. A Riverdale sztárjai a mostani ifjú titánok, Cole Sprouse/Jughead ( A két lépés távolság című filmből már ismerjük, és az ő ikertestvére volt Ross gyereke a Friendsből, most Palvin Barbival kavart) a főhős KJ Apa/ Archie (aki miatt elgondolkodtam, hogy a vörös haj igenis szexi) és Lili Reinheart, azaz Betty az első látásra ártatlan szőke szépség, akiben "sorozatgyilkos gének" vannak.
Szívet tépő, hogy Luke Perry, az én fiatalkorom ikonikus Beverlyhills90210 sorozatának egyik főhőse itt a főhős Archie apja, és a sorozat közben 52 évesen meg is hal. De szerepel Molly Ringwald is a Pretty in Pinkben még kiscsirkeként John Cryerrel (Két pasi Alan Harperje), majd a Secret life of the American Teenagerben ő az anyuka, ahogy itt is, Archie anyukája. Ahogy Alan mondaná a két pasiból, kicsi a világ, icicpici.
A parádés szereposztás mellett a sorozat egyéb karakterei is nagyon érdekesek, és az egész olyan hátborzongató sorozatgyilkosságoktól, horrorisztikus-undorító jelentektől hemzseg, különösen a második évadtól, hogy  eljön az az idő, hogyha negyed óráig nincs új hulla vagy támadás, az ember lánya már ott tart, hogy na jó, de legyen már valami izgalom. Megpakolták rendesen, már-már viccesen sok beteges elemmel, de nyilván ettől is működik.

Archie Comics Double Digest #271 by Archie Superstars | NOOK Book ...
Ami viszont számomra ennél is érdekesebb, és a popkultúrát múltalansággal vádolók megint akkor szálljanak magukba, hogy a Riverdale egy 1942-ben indult képregénysorozat főhőseit veszi kölcsön, az Archie Comics-ból. Az eredeti Archie comics-ban Archie kisvárosi nőcsábász srác, Jughead leginkább a nagy étvágyáról ismert aszexuális haverja, Betty és Veronica Archie körül legyeskednek, Cheryl is megjelenik a színen, de semmi juharszirup business és pszichopata család meg hullarablás nincs. Viszont feltűnik Kevin is, meleg karakterként már a hatvanas években! Josie és a Vadmacskák szintén szerepelnek az Archie comicsban, sőt Archie el is veszi feleségül Josiet. Az Archie comics képregény papírváltozatából természetesen rajzfilmsorozat is lesz, és rádiósorozat is.

A képregény egyébként, ami több mint hetven éve jelen van a piacon, nyilván folyamatosan megújult és változott, Archie még a Kiss-szel is találkozik az egyik részben, de zombi apoklipszis is van.
Archie Meets KISS Comic Issue 628
Afterlife With Archie: The 13 Scariest Moments | Den of Geek




Ezek után végülis érthető a Riverdale tematikája is.  Mindig szeretem, hogy minden amerikai történet mögött áll egy másik történet.

Ha már popkultúra, ne feledjétek, hogy a Jóbarátok-generációt már meg lehet vásárolni a könyvesboltokban. Én még nem jutottam hozzá, a könyv leírása szerint a Friends kulisszái mögé láthatunk be, nekem azt hiszem kötelező lesz megvennem :).

Wednesday, January 29, 2020

A semmi közepén


Képtalálat a következőre: „the middle”

Több csatorna is sugározza a semmi közepén (angol nevén The Middle) című sorozatot.
Azon kívül, hogy nagyon szórakoztató, különösen a családosok találhatnak benne sok olyan jelenetet, amikor kimondják a kimondhatatlan kínokat, ami a család menedzseléssel, házassággal, idő múlásával jár, mindezt teszik sok humorral és remek karakterekkel.
Még a magyar szinkron is rendben van, néha döcög csak, politikailag korrekt azaz píszí helyett piszét fordítottak... :D
Azonban, ha ennél is mélyebbre ásunk, akkor egészen jól bemutatja a 2009-2018-as időszakot az amerikai családok életében, sok-sok apró részletre lehetünk figyelmesek.

Ez egy olyan család, ahol mindkét szülő dolgozik, az anyuka leginkább kényszerből a három gyereke mellett. Így is nagyon nehezen jönnek ki, a klasszikus szitut is mutatják, amikor az egyik hitelkártya arra van, hogy egy másikon felhalmozódó adósságokat fizessenek, és így tovább.

Ennek ellenére a gyerekek, amikor elérik a jogosítványos kort, mégis kapnak autót, és a család minimum három autót tart fent, mert "ciki" az iskolabusszal menni a középiskolába. Több olyan szokást is láthatunk, amit magyar fejjel biztos elhagynánk a spórolás jegyében, de nekik teljesen természetes: báli ruha, halloween jelmez vétele, medence fenntartása a ház kertjében stb. Ugyanakkor soha sem nyaralnak, mert az már olyan jellegű megtakarítást igényel, amire nem futja nekik.
Láthatjuk azt is, hogy szinte mindig gyorskaját esznek, a főzés nem tartozik a mindennapi tevékenységek közé, a sorozatban gyakran cikizik is az anyukát, hogy rosszul főz. Ott van persze a háziasszony szomszédnő, aki csodálatos ételeket kreál. Azt azért érdemes tudni, hogy odakint a gyorskaja filléres dolog.
Sok-sok nagyon egészségtelen étkezési szokás  is felvonul, tortabevonós kenyér, kukoricagolyós szendvics, pop tart, chipses zacskók tömege. Ez is a szegényebb rétegekre jellemző, a módosabban jóval egészségtudatosabbak.
A szegénységük azért relatív, amikor az anyukát kirúgják az autókereskedéses munkájából, akkor simán megoldható, hogy továbbtanuljon és a férj fizetéséből kijöjjenek kilenc hónapig.
A két nagyobb gyerekük főiskolára megy, az egyiket "fociösztöndíjjal" veszik fel, ez is nagyon amerikai, hogy a rosszabb szellemi képességű sportolókat a sporteredményeik miatt rugdossák végig az egyetemeken. A lányuk állami ösztöndíjas, és a relatív szegénységük miatt többször kerül kínos helyzetbe a főiskolai évei alatt.
A fikció kidolgozása brilliáns, még Orson sem létezik, ez csupán egy nem létező, álmos kisváros Indiánában. Szinte minden rész elején van egy pár perces bevezető, ami vagy az amerikai kisvárost mutatja be, vagy az USA-beli gondolkodást.
Ami megdöbbentő, rengeteg a Friends-áthallás, sok koppintott jelenet van! Ennek ellenére vagy éppen ezért (?) mindenkinek ajánlom, akit nemcsak a három gyerekes családok mindennapjai érdekelnek, hanem nyitott az USA-beli életmód befogadására is.

Saturday, April 21, 2018

Új módszerek az oktatásban: clicker

Teljesen véletlenül fedeztem fel, hogy az USA-ban milyen jó módszert fejlesztettek ki a Z generációs iskolások oktatására. Ilyen témában kellett előadást tartanom, és  a szakirodalmon túl valamiféle kézzelfogható eredményekre vadásztam, valamire, ami új, és esetleg felhasználható lenne.

Sokszor és sok helyen elírják, hogy a  mai Z generáció számára nemcsak egy eszköz a számítógép, hanem élettér is. Már nem lexikont lapoz, ha nem tudja egy szó jelentését, hanem guglizik. Ha receptet keres, nem a szakácskönyvet nézi, hanem a főzővideót, és ha valakit keres, már nem a nagy sárga telefonkönyvet lapozza fel, hanem a Facebookon néz körbe.
Ennek megfelelően átalakult a "megtanulod, akkor tudod" elve a " majd utánanézek, ha érdekel és kell" elvére, így a tanár és az iskola már nem ugyanazt jelenti, mint húsz éve. Nehéz lekötni ezeket a gyerekeket, hamar türelmüket vesztik, és kevéssé érdeklődőek.
Mégis, hogyan lehet rábírni akkor ezt a generációt az elmélyültebb tanulásra? Hogy bírják ki az egyetemen a másfél órát, amikor maximum húsz percig tudnak figyelni, (mert ennyi a kereskedelmi tévékben a műsor-reklámblokk követési idő).
Itt jön a clicker question, na de mi a bánat ez?

Egy olyan technika, mellyel kiválóan, real time lehet monitorozni az aktív részvételt az órán, és azt, hogy az aktív részvétel eredményeként megragadt-e az anyag a fejben?

Nézzük, hogyan:

Sunday, October 29, 2017

Kreatív Halloween-party gyerekeknek

A Halloween az az ünnep, amit a legnehezebben zártam a szívembe Amerikában, viszont az üzenete megértése után már egész másképpen tekintek rá, megszerettem. Itt Magyarországon a fiatalok körében a bulizásra egy újabb lehetőség, és leginkább ez a korosztály, és így ünnepli. A "trick or treat", a klasszikus Halloween-járás nem jellemző.
Idén ezért úgy döntöttem, csinálok a lányomnak egy kis bulit a két barátnőjével, igaz, a fogrontó cukorkákat én is kihagytam a partiból. A célom az volt, hogy a Halloween néhány színével, szimbolikus figurájával megismerkedjenek, amellett, hogy persze jól érzik magukat, és kreatív módon szórakoznak.
Az alábbi party-t 8-11 éves lánygyerekekre terveztem, és azt hiszem, hogy igazán jól sikerült!
Programok:
1. Csonti a csontváz
 Kinyomtattam az alábbi csontithárom példányban ("printable skelenton parts" néven több félét guglizhattok):
A lányok először kivágták, majd megbeszéltük milyen csontjai vannak. Ezután bedobtuk a három csontváz darabjait középre, és minden darabhoz hozzárendeltünk egy számot így: Koponya+borda rész 6, combcsont 5, lábszár 4...stb. Egy dobókockával megkezdtük a játékot, akinek először megvolt az összes darabja az nyert, matricát.
Ezután a kép alapján felrajzoltuk a csontvázat egy táblára (van öntapadós táblánk a szekrényen), és bekötöttük a az egyik játékos szemét, a másik két játékos pedig mondta neki, hogy mit próbáljon megtalálni a rajzon. Persze volt nevetés, már a csontváz rajzolása sem volt könnyű feladat.


2. Ezután a lányok papírguriga-figurákat készítettek. Ezekben az a jó, hogy viszonylag könnyen elkészíthetőek és látványosak. Néhány tubus akrilfesték kell hozzá, mozgó szemek, mintás papírdarabok.




3. Már kellősen megéheztünk, hogy a Véres ujjakat és az Undi pudingot megcsináljuk.
A véres ujjakhoz főtt virsli, ketchup és valami körömnek való kell, a legjobb a tökmag, de nekünk tihanyi camembert sajt volt itthon.

Az undi pudinghoz két csomag Aranka azonnal elkészíthető puding kellett, és az Auchan cukorkarészlegén szereztünk be cukorgilisztát, gumicukorpatkányt, vámpírfogat, valamint egy csomag Haribo békacukor volt a dekor. A lányok a pudingkészítésben is segítettek.
Gyorsan elkészíthető mégis látványos(an ronda) gyerekételek ezek.


4. Tele gyomorral folytattuk a Halloween dekorációk készítését, pókokat csináltunk, és a KIK-ben beszerezhető cukor alakú Halloweendobozokba ezek pont el is fértek. Zseníliafonalat az Auchanban vettünk, pompomjaink még kintről voltak, de megteszi a pinponglabda is.

5. Ezután arcfestés, villanyoltás, gyertyagyújtás, és KIK-ben kapható foszforeszkáló rudakkal való hadakozás következett, és rémisztő hangok kiadása. Elég olcsó program :D
Arcfestéshez ezt a mintát ajánlom, a gyerekek még egymásnak is viszonylag könnyen megfestik, szem sarkából kiinduló pókháló, amin egy kis fekete pók lóg (fekete gombóc, nyolc kis lábbal).



6. Végezetül a nagy Halloween-poszter elkészítése. Ehhez szükséges három nagyméretű színes karton, az Auchanban vettem. Kinyomtattam néhány sablont a netről:google-n "Halloween silhouette" kereséssel rengeteget kidob. A kivágott csontvázat is fel lehetett ragasztani, vettünk matricákat, és a Halloween színeiben fekete, narancssárga, és lila akrilfestékeket.


A jól elfáradt három lurkó -akik eredetileg hajnal kettőig kívántak fent lenni-,este 11-kor már elég erősen az alvás fele hajlik. Én is elköszönök tőletek, a szellemektől pedig ne féljetek! Booo!

Saturday, September 16, 2017

Amerika, hol vagy?

2017-ben egy, azaz EGY posztot írtam szeretett blogomba.
Teljesen háttérbe szorult az életemben az Amerika-imádat? Vagy hat év itthon töltött idő elég lett volna elfelejteni azt, milyen volt hat év odakint? Ennyire kiábrándító lenne a Trump által vezetett USA?
Nem, egyik sem. Trump meg úgyis megy, remélem, hamar. Igaz, nem kifejezetten az USA-val, de a külföld pszichológiájával voltam, és vagyok elfoglalva, mióta az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájába járok. Csak ez azzal is jár, hogy a nagyon kevés szabadidő, ami a munka és a doktori között marad, elmegy másra.
És igen, valahol szakadok is el, természetes folyamat, hat év után meg különösen.
Van bennem egyfajta nosztalgia, ha adnátok a bizonyos repjegyet még mindig gondolkodás nélkül mennék el innen, de ez már inkább az itthoni kilátástalanság, és orwelli légkör miatt van...
Őszintén szólva nem a boldog bikulturális állapot ez, mert egyáltalán semmi magyarságtudatom nincs, de természetesen amerikainak sem érzem magam, ha megkérdeznék, ki is vagyok, azt mondanám, európai nő. Ennyi. Szeretnék nyugat-európai lenni, de sajnos kelet-európai vagyok, úgyhogy a keletet el is hagynám, és csak ennyit mondanék. És nem azért, mert Európa különösen jelentene bármit is nekem, de mégiscsak ezen a földrészen élek.
Elsősorban pedig önmagam vagyok, és ez ebben a jelenkorban egész komoly eredmény.