Saturday, January 25, 2014

Elszakított életek

Mostanában testileg-lelkileg vacakul vagyok. Kerestem hát egy olyan filmet, amelyben először, amikor láttam, úgy éreztem, a főhős élete új értelmet kap.Mintegy inspiráció gyanánt, megnéztem még egyszer a The Visitor (A látogató) című filmet. Richard Jenkins a főszereplője, és annak idején azt az aspektusát láttam meg, hogy hogyan fejlődik tovább és hoz új döntéseket egy húsz éve egyetemen tanító, megfáradt középkorú professzor.
Most egészen más filmet láttam. Mintha teljesen másról szólt volna, mint elsőre. Amerika sötét arcáról, amit szerencsémre nem ismertem meg. Az illegálisok törékeny életéről. Arról, hogy soha nem tudtatod, mikor zsuppolnak be. Elég, ha nincs "fehérember kinézeted", és megállítanak igazoltatni...Aztán bevisznek egy detention centerbe. Ha nincs szerencséd, soha nem tudják meg a hozzátartozóid, hogy hova lettél. Te pedig nem tudod, meddig leszel egy teljesen zárt intézményben több századmagaddal, börtönkörülmények közt, és mikor tesznek át másik intézménybe, anélkül, hogy érthethetnéd a külvilágot. Akár évekig is rab lehetsz. Aztán egyszer csak deportálnak. Jobbik eset, ha csak ide vissza, Kelet-Európába, rosszabbik eset, ha mindjuk a film forgatókönyve szerint Szíriába.

Egyfelől érthető, hogy Amerika nem tud mindenkit befogadni, hogy vannak szabályok, amiket be kell tartani, és hogy nyilvánvalóan ki kell utasítani sok száz ezer embert, hiszen az anyaországbeliek érdekei mindenhol előrébb valóak, mint az idegeneké.


A filmben egy amerikai professzor véletlenül csöppen bele egy szíriai-szenegáli bevándorló pár életébe, és jó barátságot köt a zene kapcsán a fiatal férfivel, szállást ad a párnak.
Amerikai barátja döbbenten nézi, hogy a semmiért viszik el. Csak ő tudja látogatni, mert a szenegáli lány, a dobos srác párja is illegális.
A professzor egyre jobban megdöbben saját hazája "módszerein", felfogad egy ügyvédet is, hogy segítse barátját. Közben előkerül a dobos srác anyukája is, aki aztán ott is marad New Yorkban. Természetesen ő sem tudja látogatnia fiát, mert ő is illegális. Az amerikai prof szerepe tehát kulcsfontosságú lesz a két kint szenvedő nő (szerető és anya) és a bent senyvedő srác életében.

Egy nap aztán egyszercsak nem találja meg a fiút a börtönben, és senki nem ad felvilágosítást arról, hova vitték. Teljesen kiborul, kifordul magából, hiszen életeket tesz tönkre a kegyetlen eljárási forma.Végül kiderül, a fiút deportálták. Az anyja egyből utánamegy. Mindannyian tudják, hogy itt egy nagyon fájdalmas döntést kell meghozni. A fiú szerelme soha többet nem láthatja a srácot, hiszen az nem jöhet vissza, a lány pedig nem utazhat ki, mert őt is elfogják.


Az amerikai prof, aki közben érzelmeket kezdett táplálni a fiú anyja iránt szintén tudja, hogy soha többet nem láthatja a fiú anyját, mert a reptéren kiderül, hogy illegális volt, és be nem teheti a lábát Amerikába többet.
Azzal ér véget a film, hogy az anya felszáll a repülőre, a prof pedig, aki a fiútól tanult meg dobolni a metró aluljárójában kezd zenélni, öltönyben, nyakkendőben.


Képzeljük el, hogy egy jó barátunkat egyszer csak nem láthatjuk többé. Hogy a szerelmünket, a fiunkat, az anyánkat nem láthatjuk többet.Döbbentes, nem?


Lehetett volna a filmnek negédes befejezése, például az, hogy a prof elveszi feleségül a deportált fiú anyját, az pedig valahogy visszahozza a fiút....de az életben ez nem így működik, illegális bevándorlót papír nélkül nem tud feleségül venni amerikai állampolgár, Amerikában. A nő, ahogy kiteszi a lábát Amerikából, és az útlevelével lebukik, nem mehet vissza (tehát vele sem mehet  Szíriába, hogy ott vegye feleségül). Ha el is venné, akkor három év, mire folyamodhatna zöld kártyáért, ugyan melyik anya vár három évet úgy, hogy semmit nem tud az egy szem gyerekéről?
Ami a fiú szenegáli szerelmét illeti, a helyzet ugyanaz, ha a szenegáli lányt elkapják a reptéren, deportálják Szenegálba, vagy évekig raboskodhat.


A neten megdöbbentően kevés információ van a detention centerekről.

5 comments:

  1. Szia, érdekelne a film címe. Köszi, Tamás

    ReplyDelete
  2. HelLo, ott a poszt elejen, a magyar cime A Latogato.
    http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=99685

    ReplyDelete
  3. Ja!! Hogy ugyanarról a filmről írtál? Bocsánat, ez nem esett le :-)

    ReplyDelete
  4. Erre cinikusan csak annyit lehetne javasolni, hogy ne New Yorkban szalljon fel a repulore, hanem menjen at a zoldhataron keresztul Mexikoba vagy tovabb oda, ahol mar nem szamit illegalisnak. Nekem volt dolgom olyan Latin-Amerikabol szarmazo emberekkel,, akik ki-be utaztak a zoldhataron. Es nagyon sokba kerul a dolog. De a film ettol fuggetlenul meg jo.

    ReplyDelete
  5. Itt a filmben a sracot elkaptak NYC-ben. Igazabol azzal, hogy kitoloncoltak, az anyjanak azonnal lepnie kellett.

    ReplyDelete