Ó te drága Klementina

 

2010. szept. 24. 6:02 - írta Phoebe

7 komment
Kategóriák: 2010-ben történt
Címkék: kultúra, nyelvtanulás

...csak tudnáááám, hogy merre jársz..... vágja rá egy emberként a nyolcvanas évek elején volt ovis nemzedék, vagyis a mai magyar harmincasok.
Ez volt Foxi Maxi kedvenc dala.És hogy ki volt Foxi Maxi, és Klementina?
Foxi Maxi, avagy Huckleberry Hound egy kék kutya, aki déli akcentussal beszél, és nagyon igyekszik. Amolyan amerikai Mekk Mesterként minden szakmát kipróbál, de magyar társával ellentétben nemtudása előbb-utóbb próbálkozások sorozatával tudássá fejlődik.(Amerikai hozzáállás?) Munkáját mindig kommentálja. Védjegye a hamisan énekelgetett Ó te drága Klementina dal refrénje.
Nevét Mark Twain Huckleberry Finn című munkájából merítette a Hanna-Barbera produkció.Először 1957-ben került a TV-be, a Huckleberry Hound Show keretében, majd a hetvenes években egyéb karakterekkel Yogi Gang (magyarul Yogi Bear: Maci Laci) címen.Ebben szerepel Magilla Gorilla is, akiről szintén minden mai felnőtt tudja, hogy ír, olvas beszél, kész főnyeremééény!:D
 
Az ó Te drága Klementina dal pedig egy régi amerikai western folk ballada, általában Percy Montrose nevéhez kapcsolják, és 1884-re datálják. A kék kutya ugyan mulatságos, ahogy énekelgeti a refrént, a történet viszont szomorú-ironikus, a kaliforniai aranylázban elveszett kedvesét, egy bányász meghalt lányát siratja a dal szerzője.
Megtudjuk, hogy a drága Klementinának az átlagnál nagyobb volt a lába, ugyanis egy heringládát (melynek mérete 3 lábszor 2 láb és egy láb magas, fából készült,) hordott szandálként, a teteje nélkül. (Bár a dal ezen részén még az anyanyelviek is vitáznak, hogy pontosan mit értett alatta a szerző.)
A dal végén, mintha Klementina húgával vigasztalódna, ez a rész gyakran ki van hagyva daloskönyvekből, melyek gyerekeknek szólnak, a megkérdőjelezhető hűségesség miatt.Vannak olyan nézetek is, miszerint a dalt nem Klementina szerelme, hanem apja énekli. Ez utóbbit kétlem a szöveg alapján. (Nyelvtanulóknak érdemes odafigyelni a gyakorta tévesen kiejtett néma g-re a szavak végén, itt jól meg lehet tanulni, hogy nem darling, csak darlin' az ejtés, hasonlóan kell eljárni az -ing végződésű igékkel is. A duckling (kiskacsa) végén levő g-t már le is hagyták, noha írásban jelezni kell.)
Hallgassátok csak:
 
Hát így találkozik egy rajzfilmfigura és egy western ballada a popkultúrában, ahol minden lehetséges.

Gettonation

 A getto eredete

2010. szept. 15. 21:32 - írta Phoebe

8 komment
Kategóriák: 2010-ben történt
Címkék: getto, mentalitás

A gettó szót hallva mindenkinek egy sötét sikátoros negyed jut eszébe, valahol Amerikában, tele feketékkel és rossz szándékkal.(Esetleg a nyolcker és veszélyesebb környékei, magyar példára átültetve)
Pedig a gettó eredete olasz, ahogy maga a szó is az. Az eredeti gettó vagy ghéto Velencében volt.Egy zsidónegyed volt a 14. században, valóban lezárt rész kapukkal. Nem zsidók nem léphették át, zsidók nem hagyhatták el. A kapuk éjjelre zárva voltak. Az első gettó gazdag negyed volt, zsidó kereskedők és hitelezők negyede. A 17. század végére, a Vatikán hatására a gettók elterjedtek egész Olaszországban.Mindegyiknek saját igazságszolgáltatási rendszere volt.
A 19.századi francia forradalmi eszmék hatására a gettók falait lebontották, maga IX. Pius pápa engedélyezte az utolsó olasz gettó lebontását.
A második világháborúban a zsidó gettók újraéledtek a nácizmus terjedésével, de jelentésük már egészen más lett, túlzsúfolt közösségek, éhezés, mocsok, agresszió ,és reménytelenség szimbolumává vált a gettó. Kapuk és fegyveres katonák tartották a zsidókat a gettón belül. A zsidók 1945-ben a világháború végével túlélték a gettósítást, és ezzel Európában megszűnt a gettó élő jelenléte. (Manapság is használják a szót Franciaorszgában olyan paneljellegű lakótelepekre, amelyek messze kint vannak a városból, és elsősorban arab, és afrikai bevándorlók lakják, hasonlóan agresszív és utcai törvények által uralt, akárcsak az amerikai társai.)
Eközben Amerikában a rasszizmus virágzása a lakhatási diszkrimináció, szegregációs törvények következményeként kezdtek kialakulni a gettók. A zsidók helyett a feketék lettek kiközösítve, gyakran mesterséges kialakítással élve olyan élettereket hoztak létre, melyeket nagy sztrádák fogtak közbe ezzel elzárva a külvilágtól.
A gettó vagy angolul ghetto mindennapi használatban, általánosabb fogalomként és melléknévként is használatos.
Eredete a ghéto(velencei dialektus), ghétar(olasz ige), levet, kivet jelentésű, a latin jactare, kidob jelentésű szavakból ered. Főnévként elterjedt a kisebbségek által lakott rossz környék jelentésben, illetve izolált emberi csoportra való utalásban.
Melléknévként jelentése utalhat egy magatartásra, melyet elítélünk, egy cselekedetre, ami az általános normáknak ellentmond, jellemezhet valamit,valakit melynek státusza alacsony, lehetőségei csekélyek. Gyakori helytelen használata: autentikusan fekete!

Gettóangol

2010. szept. 17. 15:06 - írta Phoebe

14 komment
Kategóriák: 2010-ben történt
Címkék: getto, mentalitás, nyelvtanulás

Vannak bizonyos nyelvi jelenségek, amelyeket gettóangolként lehet összefoglalni:

• Amikor a present perfectből kihagyják a have ragozott alakját:

I seen that movie.

• Amikor a done helyett did-et mondanak present perfectben:

I just got my hair did.

• Amikor a szabálytalan mintát követő múlt idejű igékhez hozzáadják az -ed végződést:

He tooked a cab.

• A nyelvtan hanyag használata mellett a beszéd volumene is meghatározó, és az olyan szocio-kulturális elemek, mint például személyes dráma bonyolítása mobiltelefonon nagy tömegben, vagy professzionális környezetben, amikor nem is lehet mobilt használni, teljesen lényegtelen dolgokról mobilon beszélni.(Ezt jó lenne, ha a magyarok is éreznék, hogy ciki, hogy kultúrálatlan, hogy nem illő, sajnos a nem gettó budapesti mobilos társadalom is hasonlóan viselkedik...)
• Bizonyos kifejezések szavak használata:

Nigga; My Nigga; Nigger; N-word; Bitch; Ho; Yo;Motherfucka; Badydaddy;Babymama; Keeping it real.

• A kedvenc luxusmárka nevét adni a gyereknek is tipikusan gettókultúra. Több ezer Armani, Dior, Hennessy, Lexus jár mostanában óvodába.(Otthon is van ilyen jelenség, amikor a  kislány Dzsenifer, meg Dzsesszika, mert az idegen hangzás különlegesebbé tesz.Főleg magyar írásmóddal:D.)

Forrás:Ghettonation fordította Phoebe

Gettókülsőségek

2010. szept. 20. 16:16 - írta Phoebe

2 komment
Kategóriák: 2010-ben történt
Címkék: getto, mentalitás

Ahogy haladok előre a Ghettonation című könyvben úgy adok egyre inkább igazat az írónak, miszerint a gettóviselkedés nem feltétlenül földrajzilag behatárolt, ez egy lelki beállítódás, vagy ahogy ő mondja: mind-set.
Vannak rövidebb összefoglaló részek a könyvben, amiket érdemesnek tartok ide kiírni, most például a külsőségekről.Ha véginézitek ezeket a külsőségeket, nagy részükkel otthon is talákozni, egy bizonyos társadalmi szegmensnél.
Íme:
Olyan hosszú műkörmöket viselni, hogy már ceruza kell ahhoz, hogy beütögesse a regiszterbe a számokat, mert a körmével nem tudja.
Do-rag viselése mindenhez, minden helyzetben.(A do-rag szót tágabb értelemben fejkendőnek lehet fordítani, szűkebb értelemben pedig ez a fajta elasztikus kendő, amit kizárólag a feketék hordanak.)

Aranyfog.
Úgy öltözni a munkába, mintha éjszakai szórakozóhelyre indulna az illető.
Úgy öltözni a szórakozóhelyrre, mintha a sarkon dolgozna...
Figyelemfelkeltő üzenetet viselni a fenéken vagy a mellkason, mint juicy vagy sexy, tizennyolc év alatt....vagy felett...
Házipapucsot hordani kint.
Mcdonaldsban enni reggel-délben-este.A gettószleng a Mcdonaldsot Mickey D'-nek hívja.*
Kínai büfés csirkeszárnyon élni.*
*nem úgy, mint Magyarországon, a McDonalds a legolcsóbb és legigénytelenebb gyorsétkezde, a kínai kajálda pedig szintén nagyon olcsó, bár szélesebb népréteg jár oda.
Folytatás következik.

Forrás:Ghetto Nation, Cora Daniels, fordította Phoebe

Mi titkuk?

 

2010. szept. 9. 20:19 - írta Phoebe

11 komment
Kategóriák: 2010-ben történt
Címkék: magyarok, mentalitás

Időnként beülök a közeli szenvicsezőbe, az a neve, hogy Panera Bread. Van egy jó deal náluk, hat és fél dollárért kapok egy levest és egy hatamas szendvics felét, meg egy almát. Ezen osztozunk ketten a gyerekkel.
Ücsörgünk ott, a szendvicsező lassan megtelik, olyan kellemes narancssárga, mediterrános hangulata van, az emberek pedig jókedvűen csacsognak az ebédük felett. Ülök ott, és kavarog bennek az összes nyűgöm, kezdve a fizikaiaktól, hogy itt az allergiaszezon, folytatva az otthoni gondok, betegség, kilátástalanság, mileszvelemhahazamegyünk?  jellegű szorongások vesznek időről időre elő, mondjuk azt, kitöltik a mindennapjaimat, ahogy egyre közeleg a végső dátum, amikor búcsút kell venni az újhazámtól.
Nézegetem az embereket, és azon gondolkodom, hol az a sok statisztikai adat, hogy ennyi a rákos, annyi az ocd-s, ennyi a munkanélküli, annyi a hiv beteg, és nem látni semmit, csak derűsen összeszedett embereket. Beszélgetnek, de nem kötnek ki két perc alatt a kellemetlen témáknál, ahogy azt magyar társaságban megszokta az ember, vagy ha éppen van valami problémájuk, és a másik rákérdez, akkor is valami olyat mondanak: it will be all right; it takes time, but we wil figure out; it will work out just fine; I am ok;, it wont be a problem,...satöbbi...még csak nem is részletezik.
Az amerikaiakat sokszor éri az a vád, magyar megfigyelő részéről, hogy nem valósak, hogy csak tettetik, hogy minden rendben. Mert otthon a nyomorúság mindig szimpatikus, de a jólét, vagy a minden rendben olyan hihetetlen dolog, és ez annyira mélyen bele van gyökerezve a magyar emberekbe, hogy nem képesek elhinni, hogy mások tényleg úgy gondolják, hogy minden rendben lesz, ha nem is most, de később. Ez nem üres frázis, ezt ők elhiszik!
Vajon mi lehet a titkuk, ami ennyi idő után sem tudok megfejteni?Hogyan hihetik el, hogy minden rendben, honnan merítik ezt az általános bizakodást?Sokat javultam ilyen téren, például már nem szeretek bekapcsolódni a vernyogjunk egy jót magyar módra jellegű beszélgetésekbe, de még mindig szorongó vagyok, még mindig aggódom, rágódom a jövőmön, a családom jövőjén, sok mindenen. Pedig ennek az országnak ez a vonzereje, a legnagyobb, számomra, hogy itt nincs lehetetlen, hogy itt minden sikerülhet, mindenkinek. Ez az én programozottságom miatt számomra még mindig csak egy elmélet, noha sok gyakorlati tapasztalatra tettem szert ilyen téren itt, mégsem tudom elhinni.És talán nem is kellene, mert ha visszacsöppenek a magyar valóságba, így is egy furcsa lény leszek, és nem biztos, hogy szívesen fogadott.
Rettentő érdekesnek találom, hogy ugyanúgy, ahogy otthon, az otthoni magyarok, én is hasonlóan kritikusa vagyok a hazámnak, és az ott történő eseményeknek, a különbség csak az, hogy engem már nem fogadnak el ha kritizálni merek valamit, ahogy megtettem, amíg otthon voltam. Én már nem vagyok hiteles a szemükben, mert nem élek otthon. Ha nekem valami nem tesztik, akkor már jönnek a fránya távolsággal, pedig lehet, hogy az édesítő közelségben sem lennénk egy véleményen.
Félek attól, hogy hazaérve, nekem az elmúlt öt évből minden emlékem úgy fog kezdődni, hogy Amerikában....nem felvágni akarok majd, de 2005 óta itt élek, ezt ismerem. A beszélgetések pedig nemcsak a jelenről és a jövőről szólnak. Én nem akarok majd nagyképűsködni, mégis úgy fog tűnni biztosan, és sokaknak.
Itt az évek alatt kialakult egy olyan jellegű beszédünk, nem csak nekünk, mindenkinek, amikor a magyar mellett egyszerű mindennapos használatban levő dolgokat angolul nevezünk meg, mert így jött. Medence helyett poolt mondunk, pelenka helyett diapert, lakbér helyett rent-et, és rengeteg más, apróság, ami nekünk fel sem tűnik, de otthon már látom, hogy nemcsak, hogy szemet fog szúrni, de bántónak is fogják találni. Ez nem a youknow-zás, ez más, ez egyszerűen öt év Amerika.
Nem lesz könnyű innen elmenni. És a titkot még mindig nem tudom.Pedig rámférne egy kis derű mostanában.

Miért szeretem Amerikát? 2.

Miért szeretem Amerikát? 2.

2010. szept. 6. 15:15 - írta Phoebe

3 komment
Kategóriák: 2010-ben történt
Címkék: fesztival

A Renaissance Fesztivál miatt! (Vagy egyáltalán, a fesztiválok miatt, Sugarloaf, Agricultural Fair, elérhető árú koncertek).
Teljesen a hatása alatt vagyok még mindig a tegnap meglátogatott Renaissance Fesztiválnak, és legkomolyabban ajánlom mindenkinek, aki Maryland közelében lakik, hogy menjen és nézze meg, csodálatos!
A Fesztivál színhelye egy 25 holdas terület, amely egy 16.századi angol falu reprodukciója, a falut Revel Grove-nak keresztelték el. A faluban kézműves- és ételstandok vannak, 5 pub, 10 színpad, egy aréna, és rengeteg játéklehetőség gyereknek és felnőttnek.
A falu VIII.Henrik és udvarának látogatását ünnepli, ezért van minden nap fesztivál. Az egész királyi udvart láthatjuk, ha szerencsénk van, gyönyörű ruhákban itt-ott felbukkanni, és a látogatók is bérelhetnek ruhákat és kiegészítőket, így aztán ha több jelmezes ember összegyűlik egy helyen, egészen visszaröppenhetünk az időben, főleg, ha a kupájukat használják ivásra, és nem a pepsis papírpoharat.

Sok fellépő is van, mind autentikus, de legalábbis stílusban közeli. Az ékszerek, érmék a középkori szimbólumokat viselik magukon, sárkányt, koponyát minden mennyiségben találunk, bőrárukban lehet gyönyörködni, a perecet is egy hatalmas többágú szerkezeten árulják, ahogy régen lehetett, van Jákob lajtorjája, kaloda, udvari bolond, és magának a falunak a képe is gondoskodik látványban az illúzióról.



Elég, ha csak lecsücsülünk valamelyik padra, és egyszerűen nézzük az embereket. Az igazán komolyan beöltözött figurák mellett rengeteg a vendég, aki elég sajátosan értelmezi a reneszánszot, milliónyi kamasz szajha vonul el előttünk, de azon is jót lehet kuncogni, amikor igazán hatalmas dámák úgy reneszánszosan feltornyozzák a bögyüket, hogy bármelyik pillanatban kieshet a helyéről.

Ahogy elnéztem a sok szépséges tárgyat, műgonddal megvarrt ruhákat, gondosan kiválasztott kiegészítőket, arra gondoltam, milyen kevéssé színes és érdekes ez a mai világ, és bárcsak többször lehetne fesztiválozni, és visszacsöppenni pár évszázaddal korábbra, hacsak úgy teszünk, mintha, az is sokat számít.

Random árak a fővárosból

 

2010. szept. 4. 19:23 - írta Phoebe

6 komment
Kategóriák: 2010-ben történt
Címkék: árak

Gondolom, érdekes lehet összevetni az itteni életet és árakat az otthoniakkal. De itt államonként is nagy eltérések vannak az árak közt, és mindennek meg lehet találni a nagyon olcsó és a nagyon drága változatát, még a tejnek is, ez az, amit nagyon szeretek itt, mindenki a pénztárcájának megfelelően meg tud venni dolgokat....DC az egyik legdrágább hely, sajnos.
Azt is tudni kell, hogy mindenre mindig lehet találni akciót, amikor a feléért lehet dolgokat megvenni, vagy vannak diszkontüzletek, turkálók. Ruházati cikkek árát azért sem érdemes leírni, mert míg egy egyszerű póló a Macy'sben 45 dollár, az a póló a diszkontboltban már csak 2o, a turkálóban meg 5.....
Megjegyzés: a fizetések jóval magasabbak, de a lakhatás és a közlekedés rengeteget elvisz!!!
Nézzünk néhány árat, dollárban, teljesen random:
TGI Fridays leves-főétel-desszert a diszkont menüsorból:12.99( plusz húsz százalék a borravaló errefele, hárman ettük meg....)
Gyerekvitamin, 90 darabos: 16.99*
3.78 l tej: 3.49*
45 dkg kenyér, a legolcsóbb: 1.69
National Geographic egy évi diszkont előfizetése: 5, de egy darab is 5 dollár, ha nem előfizetéssel jön...
Colgate fogkefe:3.99
Metro parkolás egy napra: 4.99
Fotóelőhívás: 6 cent per darab Ritznél
Kb egy kiló banán:1.25*
Paradicsomkonzerv: 99 centtől 3 dollárig terjed a skála, a 3 dolláros organikus, a 99 centes meg bolthálózaton belül csomagolt.
Crocs papucs: 39
Benzin: 2.63 - 1 gallon
Gyorshajtási büntetés:4o-75
Legolcsóbb porszívó: 49.99 volt tavaly, drágább elérheti a háromezret....
Dell xps 15 laptop: 873
1 darab dinnye, mérete mindegy: 3.99
Mozijegy:1o , premierre 15
Színházjegy kis kamaraszínházba: 3o (nagyobb helyekre 1oo dollár és több)
Internetelőfizetés egy hónapra, Comcast szolgáltatónál:2o promóciós időszakban, 4o utána
Motoros bukósisak: 4o és kétszáz között
Most hirtelen ennyi jutott eszembe.
 * a legolcsóbb, amit mi veszünk
Egy kis érdekesség, benzinárak gallonban (3.78 liter) a világon:
 

Matrica

 

2010. szept. 2. 2:08 - írta Phoebe

3 komment
Kategóriák: 2010-ben történt
Címkék: mentalitás, üzletek

Biztos említettem már az egyik legkellemesebb dolgot itt, a bolti eladók kedvességét és készségességét, amit annyira hiányoltam otthon. Magyarországon alakult ki bennem, amit a mai napig nem tudok levetkőzni, bizonyos elegánsabb plázaüzletekbe való bemenési félelem, mert otthon az eladók az embert ruházata alapján egyszerűen felmérték, és utána olyan lenézően, gyakran arrogánsan bántak velem, főleg, ha esetleg csak nézelődési szándékkal mentem be, és tudták, hogy nem veszek semmit, hogy egy idő után nem volt kedvem bemenni ilyen üzletekbe. Ha esetleg vásárolni akartam, akkor meg annyira rámenősek voltak, hogy fejvesztve rohantam az üzletből. Itt akár egy tréningnadrágban is be lehet menni egy elegáns ékszerüzletbe, vagy estélyi ruha üzletbe, és az eladó készségesen segít, nincs a hátamban a szeme, hogy vajon mikor akarok elemelni valamit, ha érzi, hogy nincs vásárlási szándékom, akkor hagy békén, mert tudja, hogy esetleg még a kedves barátságos modor miatt később betérhetek, és talán venni is fogok valamit.
 Két éve egyszer tettem egy érdekes kísérletet Magyarországon, bemerészkedtem egy ilyen üzletbe, kisgyerekkel az oldalamon, kinyúlt pólóban és farmerben, a pillantást egyből éreztem, majd jött a kelletlen kérdés, mit segíthetek?, ami kb úgy hangzott mi a nyavalyát keresel itt?, én meg értetlenül mosolyogtam, majd angolul kezdtem beszélni. Az eladó kislány egyből nagy koncentrációt tanúsított, rám is, meg arra is, hogy hadaró angolomat megértse, és valamit vissza tudjon nyögni, végül segítséget kért, és a másik eladó kislánnyal együtt sikerült két értelmes szót kinyögniük.Utána mosolyogtak végig, még akkor is, amikor az üzletből már kifordultam. A külföldinek akkor is kijár a modor, ha semmit nem vesz?
Itt még egy jó dolog van, nagyon sok üzletben, olyan helyen is, ahol a gyerek nem meghatározó vásárló erő, mondjuk fotóboltban, ha meglátják a kisgyereket, biztos hogy adnak neki egy pár matricát. Általában az üzlet logója van rajta, de van, hogy az üzlettől független figurák vannak a matricán.Miért okos dolog ez? Mert a szülő attól érzi magát jól, hogy a gyereknek valami tetszik. Ha egy üzletben jó élmény éri a gyereket, a szülő is boldogan távozik, és örömmel gondol arra a helyre vissza, és ha úgy alakul, biztos előnyben részesíti az üzletet más hasonló boltokkal szemben. Ez matrica nélkül is működik, ott, ahol a gyereknek lufit fúj az üzlet, a legtöbb élelmiszerboltban lehet lufit kérni, de nagyon sokszor ajánlgatják is maguktól, oda is szeretek visszamenni. De legjobban azért szeretek menni ilyen helyekre, mert tudom, hogy minden gyerekkel és szülővel kedvesek, mégis el tudják hitetni velem, hogy ott, akkor én vagyok a legfontosabb vásárló, ezzel egy családias hangulatot teremtve.