Showing posts with label üzletek. Show all posts
Showing posts with label üzletek. Show all posts

Sunday, February 2, 2014

Gusztustalan marketing vagy csődközeli elmevesztés?

Egészen furcsa marketing(?) stratégiája van az American Apparel nevű ruhabolt-hálózatnak.
A téma újra és újra az a fajta természetesség, ami ugyanakkor takarnivaló, és gusztustalan.
Őszintén szólva én nem értem, hogy ez, a botrányon kívül növelheti-e egyáltalán az eladási számokat?Ti mit gondoltok?
Személy szerint biztos nem venném meg ezeket a termékeket. Még néhány elvetemültebb férfit el tudok képzelni, hogy ilyet felvegyen, de a termékek nőknek készülnek...
Miről van szó?
Az egész azzal kezdődött, hogy a fehérneműmodellek közt megjelentek a szőrösek.
Aztán ezt fokozták, amikor megjelent egy olyan pólójuk, amely egy vaginát ábrázolt, természetesen annak anyatermészet által megalkotott változatát, havi vérrel.
period
Ezek után pár hete megjelentek azok a kirakati babák, fehérneműket népszerűsítve, akiknek aztán hatalmas műpamacsot is tettek a bugyijukba.
Az emberek természetesen döbbenten tolonganak az üzlet előtt, mobiltelefonnal a kezükben, hogy lekattintsák a nem éppen ízléses fehérneműs babákat New York East Houston Street American Apparel üzletében.
Az amerikaiakról általában tudni kell, hogy a nők meglehetősen visszafogottan öltözködnek, magyar szemmel már-már prűd módon, legfeljebb a tinilányok, vagy a feketék körében gyakori a bájak közszemlére bocsátása. A szexualitás pedig egyáltalán nem téma a hétköznapokban. Ezért is tud akkora port kavarni egy-egy ilyen provokáció, mert megfelelően rigid a környezet hozzá.




Érdemes hozzátenni, hogy az üzlethálózat tulaja ellen jelenleg négy rendbeli eljárás folyik szexuális visszaélés miatt.
Az American Apparel dolgozóinak felvételi procedúrája tartalmazza azt, az amúgy Amerikában megengedhetetlen elemet, hogy teljes alakos fotót kell beküldeni, és csak szép embereket alkalmaz az üzleteiben.
A reklámkampányaiban rendszeresen elmarasztalást kapott rasszista képek miatt.
2010-től csődközeli állapotban van a cég, mégsem döntött a ruhák varrásának kiszervezése mellett, tartja magát a fair trade-hez. Még Soros György is megtámogatta a céghálózatot 80 millió dollárral.

Sunday, September 15, 2013

Vicces dolgok az osztályteremben

Ahogy beköszöntött az iskolai szezon, tanárszívem bizony erősen húzott affele, hogy legalább távolról elgyöngyörködjek az egy dolláros osztálytermi dekorokban.
Mert Amerikában nemcsak beszélnek a vizuális segédeszközök használatáról, hanem igencsak komolyan teszik is ezt.
Megtehetik, ide nézzetek, mi mindent lehet az egy dolláros boltból beszerezni.Külön van olyan szekció a boltokban, hogy Classroom Decoration.


Top tíz idei kedvenc:

1.
Kiabálás helyett. Torokkímélő megoldások a nebulók megregulázására. És jópofák is.

2.
A motivational reward scone névre hallgató segédeszközt nagyon szorgalmaznám Magyarországon is, az amerikai oktatás alapja a pozitív megerősítés. Ennek aztán millió formája létezik. Amikor a lányom ovis lett, akkor égett az agyamba örökre a good job kifejezés, ami kb annyit tesz magyarul, ügyes vagy.

3.
Az előbbinek egy kisebb, füzetbe ragasztható változata a motivational sticker, ilyesmi célja volt a nyolcvanas évek elején a tanítónénim nyomdás macijának. Ez is, az is jó módszer a motiváció ébren tartására, nemcsak gyerekeknél.

4.
Még mindig jutalmazás:kellemest a hasznossal: motiváló radírok. Ez azért is klassz, mert akárhányszor radíroz a gyerek egy hibát, csak eszébe jut, hogy ennek ellenére ő nagyon jól is tud teljesíteni.
 
5.
Az amerikai oktatás elengedhetetlen, a kártyamódszer egyik alapkelléke, a flashcard. Ennek az a lényege, hogy a már megtanult anyagot begyakororoltassa úgy, hogy csak és kizárólag azt gyakoroltassa sallangok nélkül, kép és tevékenység bekapcsolásával. Mennyivel érdekesebb egy kisgyereknek a kártyát forgatni, mint végtelen sorokat írni a füzetébe. Megfogja a kártyát, megnézi a feladványt, kimondja az eredményt, megfordítja a kártyát, ellenőrzi a válaszát a túloldalon. A felnőtt diákjaim is ugyanígy tanultak.

6.
A kártyamódszer másik alapkelléke az index card. Ez gyakorlatilag arra szolgál, hogy bármilyen tárgy tanulásánál a diák maga készíthesse el a flashcardjait. Tipikusan így tanulnak idegen nyelvet, szavakat. Soha nem felejtem el, amikor először kezdtem tanítani odakint, és a szótárfüzetet próbáltam erőltetni, mint egyetlen, számomra addig ismert szóeltároló eszközt. Egyrészt nem is kapni, másrészt az amerikaiak nem arra szocializálódtak. Ha kell, százasával hordják maguknál az indexkártyáikat kis befőttes gumival átkötve, de ők ezt szokták meg, és tartják hatékonynak.

7.
A hittant sem kell feltétlenül kenetteljesen, és kisdiák számára unalmas módon eladni. A hívő Amerikában a bibliaismeretet is játékosan oktatják, itt van egy bibletrivia kicsiknek és nagyoknak.

8.
Homework Helper néven kapható ez a sorozat. Ilyen foglalkoztató füzetekből Magyarországon sincs hiány, a különbség csupán az árban van, a fenti képen látható füzetek egy dollárért megvehetőek, és színesek, jó minőségű lapra nyomtatottak, így a szegényebb családok számára is elérhetőek. Magyar társaik elég drágák, és olcsóbban a rossz minőségű papírra nyomtatott fekete-fehér füzetek vásárolhatóak meg, de azoknak az ára is bőven több egy dollárnál. (Nesze neked esélyegyenlőség.)

9.
Az amerikai alsósoknak nincsenek füzeteik. A tanítónők nem töltenek délutánokat füzetek előírásával. A gyerekek mappákba gyűjtik az otthon és az iskolában megoldandó feladatokat. Ezeket pedig készen lehet kapni, amint látjátok, 38 féle feladat áll a tanítónő rendelkezésére egy csomagban. Ezeket egyszerűen kiemeli a kiadványból, mivel másolhatóak, és készít annyi fénymásolatot, ahány gyerek van az osztályban.

10.
Míg Magyarországon, Rubik szülőhazájában a bűvös kocka egy divathullámként lecsengett, játékboltokban ezerötszáz és kétezer ötszáz forintos árskálán még megtalálható, addig Amerikában, Rubik választott hazájában a kocka a legutolsó kis dollárboltban is kapható.Ez a változat hologramos,és persze ára egy dollár.




 

 


Thursday, May 9, 2013

Amerika leglátogatottabb üzletei

Ígértem ugyan egy bostoni bombázó pszichotérképet, csak az elképesztően hosszú értekezés feldolgozásával igencsak megkéstem, és talán már nagy érdeklődésre sem tartana számot (minden csoda három napig tart.)

Ennél kicsit könnyedebb téma, hogy elkészült egy felmérés hetvenezer 14 éven felüli amerikai bevonásával egy hónapon keresztül, amely végül összesítetten kiadja a legnépszerűbb üzletek nevét a top tízes listán.
Igen érdekesnek találom azt a statisztikát, miszerint márciusban az amerikaiak csak kevesebb, mint 40%-a járt bankban vagy ruhaüzletben, talán a vizsgált minta nagyobb része farmer lenne és tanyán élne? A városi amerikaiak egészen biztosan sűrűn fordulnak meg ezeken a helyeken...Kicsit közelebb áll a valósághoz, hogy a statisztika szerint több mint 60% járt márciusban áruházban és minimum egyszer gyorsétteremben (itt felmerül a kérdés, mi minden számíthat annak a gyorséttermek hazájában).

A népszerűségi lista elején azok az üzletek állnak, ahova vagy a szükségletek miatt járnak gyakran,- azaz éttermek-, vagy pedig olyan szinten elterjedtek Amerikaszerte, hogy az államok nagy részében megtalálhatóak, és ebből azért kevés van!Ilyenek a McDonalds, Taco Bell, Burger King, Subway, ezek teljes lefedettséget élveznek, míg sok üzlet pl a Jack in the Box, csak bizonyos államokban megtalálható.

Íme a tíz legnépszerűbb:

10. Target.
A Targetről már sokszor volt szó a blogon, legutóbb a szandálmarketingje miatt, az egyik legkedveltebb népáruház, én jobban kedveltem a Walmartnál, mert általában kisebb, kevésbé nyomasztó, könnyebben körbejárható, és szerettem a gyógyszertár részét (odakint minden áruházláncban van gyógyszertár).

9. Taco Bell
Dél-amerikai típusú gyorsétterem, nagyon finom és olcsó kis menükkel. Tavaly a Chipotle nevű hasonló ételeket kínáló lánccal volt nagy versenyben, noha a Chipotle szerintem drágább jóval a Taco Bell szerény árainál. Ilyen étteremből nagy kedvencem volt a Qdoba, ami szintén eléggé elterjedt, még Afrikában is van néhány üzlete.

8.CVS
Aki ismeri, rögtön hozzágondolja a pharmacy szót, mert a CVS egy magyar szemmel igen érdekes "gyógyszertár",a rengeteg receptmentes (over-the-counter azaz OTC) gyógyszer mellett vényköteles termékeket is kiadnak, és még van élelmiszer, háztartási felszerelés, szezonális áru, kutyakaja, édesség, eléggé sajátosan tág termékpalettája van. Ők azok, aki telefonálnak neked, ha itt az ideje a gyógyszered kiváltásának, hogy ne felejtsd el. Hasonló üzletlánc a Rite Aid és a Walgreens.

7.Walgreens
Florida tele van vele, DC környékén néhány ilyen üzlet van csak, nagyjából CVS-szintű választékban és árakban is.

6. Wendy's
Talán sokan még emlékeztek az Oktogonon működött egy Wendy's Budapesten egy ideig, aztán kivonult az országból. Amerikában mindenesetre népszerű, beelőzte a Burgert is. Jelenleg új étteremdesign kialakításán fáradozik. (Nekem egy igen rossz emlékű  gyömbérsörös-shakes élményem van a kinti Wendy's-ből. Brrr.)

5. Starbucks
Elképesztő számok következnek, 346%-al nőtt az eladások száma az US-ban (azaz ennyi százalékkal többet adtak el 2011 és 2012 közt Starbucks termékekből), és az üzletek száma 196%-al, ezzel a világ első kávéboltja lett. Pedig kint is drágának számít, Magyarországon én csak messziről szemlélem, sajnos, az amerikainál is kb másfélszeresen drágább árai miatt, és azzal vigasztalom magam, hogy több ezer kalóriát és forintot spórolok így.

4. Burger King
A jó öreg Burger King épphogy kiesett a dobogós listából. Azért nem panaszkodhat.

3. Subway
A Magyarországon általában totál üresen kongó szendvicslánc kint  igen népszerű, és nem drága, de valamiért én nem szerettem kint sem, itthon pedig meghökkentően drágának találom.
Gyanítom, hogy előbb-utóbb kivonul majd Magyarországról, mert itt biztosan nem number 3 vásárlóerejét nézve.

2.Walmart
Olcsó népáruház nagyon olcsó, viszonylag jó minőségű holmikkal, pl a lányom még mindig hordja a 3 dollár 50-ért vett csinos gyerekfelsőket, amiket semmilyen mosógépprogram nem tud tönkretenni, elnyűhetetlenek. (Ellentétben a Tescoban leakciózott 600 forintos felsővel, ami egy mosás után autórongy kategóriába került.) A Walmartról mindig az jut eszembe, amit nagyon szerettem Amerikában, a kispénzű emberek is meg tudtak venni mindent, viszonylag jó minőségben, mert volt választék az üzletek árkategóriái közt, és az olcsó nem feltétlenül jelentett selejtet, sőt. A Walmart klasszikusan a dolgozó dél-amerikai származású amerikai állapolgárok vásárlóhelye és munkahelye is.

1. McDonald's
A reprezentatív minta mindegy fele járt márciusban a felmérés időpontjában itt, a hajléktalanok melegedőjében, a nyugdíjasok klubjában, a munkásemberek mekkájában.Ez a réteg szereti odakint a leginkább a mekit.




Monday, March 25, 2013

Házikedvenc ruhabolt

A hollywoodi túlkapások mindig elképesztenek. Ez az a világ, ami egyébként szerintem nagyon távol áll az amerikaiak egyszerű hétköznapjaitól, mégis olyan jelenség, ami csak ott létezik.

 Nemrég találtam rá a Celebrity Pet Project nevű videósorozatra, ahol az egyik részben elmesélik, hogy a hollywoodi kiskutyáknak ugyanolyan stílusosnak kell lenniük, mint a gazdáiknak, már csak azért is, mert mindenhova gazdáikkal mennek, és bizony követelmény számukra is a jólöltözöttség. Igen azokról a kis idegesítő ölebekről beszélek, amelyek gyakran színésznők "tartozékai", akárcsak a méregdrága Gucci táskák. A kiskutyák ruhatára azért is fontos, mert a sztárok rendszeresen tweetelik kedvencük új ruhakölteményét. Az őrület olyan szintű, hogy egyes ebecskéknek külön bejáratú closetjük van (az amerikai otthonok szerves része a kis, ablaktalan szobaszerű helység, ahol csak ruhákat tárolnak beépített szekrényekben.)

Az ilyen kutyáknak nem a népboltokban vásárolnak ruhácskákat (többféle kutyaruha kapható áruházakban), és természetesen nem is lenne amerikai a történet, ha valaki ezt az igényt kihasználva nem vált volna sikeres üzletasszonnyá a kutyaruhapiacon.
A Fifi & Romeo tulajdonosa Yana Syrkin szépséges és elegáns boltja láttán először senki nem a kutyaruhákra asszociálna, pazar dekor, fotelok és tükrök.
A hölgy elmeséli, hogy kosztümtervezőként dolgozott a filmiparban, amikor valaki egy apró csivavát ajándékozott neki. A kutya, Yodának hívták, megfázott. A hölgy egy csinos pulcsit készített neki, nehogy megfázzon.Yodának aztán egyre több ruhácskája lett, sőt még hordozótáskát is tervezett neki a gondos gazda.
Ma már Angelina Jolie kutyájának is ő a ruhatervezője, és persze Oprah is a vásárlók között van, nem is lehetne igazán híres valaki Hollywoodban, ha Oprah nem tartozna a klientúrájába. Britney Spears is a visszatérő vendégek közt van, és kutyájának pink színű ruhatárat tart fent.Egyes gazdák arról számolnak be, hogy a kutyának saját ízlése van, nem vesz fel akármit.
Yana történetében van még egy csavar, nevezetesen az, hogy a Szovjetúnió gyermekeként látta meg a napvilágot, így aztán nem is álmodhatott ilyen úri huncutságokról kezdetben. 12 éves korában a család Ohioba költözött, innen aztán már könnyebb volt elindulni az álmok útján, még az iskolai uniformisát sem hagyta egyformának a többiekével. Mielőtt beiratkozott volna a jogi egyetemre, egy low budget filmhez asszisztált kosztümtervezőként, ebből aztán később az Ally McBeal designerévé lépett elő, és karrierje egyre komolyabbá vált ebben a szakmában.

A Fifi& Romeo kutyaruhák száz dollárnál kezdődnek. Mindegyik kézműves munka. Hogy ebből a pénzből négy-öt új ruhát lehet vásárolni emberszabásban? Vagy éppen húsz használtat egy designer turiban?Ez legyen a pórnép problémája. A hollywoodi pénzpazarlást magas színvonalon kell művelni, és akkor el is mondtam a véleményem a dologról, pedig nem akartam.:)



Wednesday, January 23, 2013

Alkoss mackót!

Mivel január van még pár napig, és a hónap témájaként körbejártunk néhány használati tárgyat, amely a popkultúra része, semmiképpen nem kihagyható a Build-A-Bear, ez a viszonylag új (15 éves) őrület, amely során a Teddy mackók és társaik megint a népszerűség csúcsára jutottak.
Hogyan is? Egy egyszerű élménypedagógiainak is mondható ötlettel, beavatják a leendő mackógazdákat a gyártásba.

A Build-A-Bear üzletek kis gyárak is, persze úgy megtervezve, hogy minden színes, érdekes, gyerekméretű, az eladók pedig nemcsak gyerekszeretők, de mackórajongó, kézügyességgel rendelkező gyermeklelkű felnőttek.
A Build-A-Bear medvék, nyuszik és már plüssök jóval drágábbak mint bolti társaik, de a gyerek, aki egyszer saját plüssét létrehozta jóval tovább játszik vele a tapasztalatok szerint mint a készen kapott plüssökkel. Ahogy a szlogenje is mondja: "best friends are made".



A folyamat a következő:
1. Leendő állatka kiválasztása. Nemcsak mackók, hanem rengeteg más állat is készíthető, gyakran szezonális ajánlatok is vannak, pl karácsonykor a Rudolph The Rednose Reindeer. Az alapár 13-20 dollár, ami sok, és erre még rájön a készítésnél a költség, szóval nem olcsó mulatság. Ekkor a kiválasztott jószágnak csak a feje kerek, a többi része még csak egy darab anyag. Az alkotás folyamatát a boltban levő számítógépes tervezőkön előre meg lehet tervezni, még olvasni nem tudó gyerekek is megértik a programot. Ezt ki is lehet hagyni, és segítséget kérni az eladóktól. Ugyanitt lehet a születési anyakönyvi kivonatot elkészíteni.



2. Szívet és szót adsz. Kisválaszhat a leendő gazda egy szívet az állatkának, és az állat beszélni is tud egy kis kütyü segítségével, amit előre ki kell választani. A szívceremónia során az eladó egy kedves verset mond a szívhez, és megígérteti a leendő gazdival, hogy gondját viseli a játéknak. A szív és a hangszerkezet is fizetős, a szív ára bekerül egy charity programba. A gyerek maga teszi bele a szívet a mackóba-nyusziba stb, általában kellően megilletődve.

3. Feltöltés. Ez a rész elég vicces, van egy hatalmas poliészter töltőanyagos akvárium, ennek a végére kerül a plüss, és a dolgozó tölti fel, aszerint, hogy a gyerek puha (kevesebb anyaggal), vagy tömörebb fogásúra szeretné tervezni a medvét.

Amikor az állatkát feltöltik, az eladó összevarrja a hátánál, majd a gyerek elviheti a grooming stationhöz (nem tudok jobb szót), itt el lehet vele játszani, mintha megfürdetné, megszáríthatja, megfésülheti.

Ezután a szülő újra a zsebébe nyúlhat, ugyanis a plüssöket fel is lehet öltöztetni. Egészen komoly ruhatárat lehet vásárolni, sőt, bicikli és bukósisak is jár az ilyen jószágoknak, vagy éppen görkorcsolya.

A negyedik lépés tehát:
4. Felöltöztetés. Itt ne csak hagyományos ruhácskákra gondoljunk, hiszen lehet az a medve varázsló, vagy hercegnő, de van Mickey egér jelmez is. Határ a csillagos és meg a pénztárca...

5. A felöltöztetett medvét regisztrálni lehet a számítógépeknél, névvel együtt, és a születési bizonyítványát is itt lehet megtervezni, ezután fizet a szülő, megkapja a medvét, a papírját, a ruhákat és kiegészítőket egy speciális dobozban, a ruháknak még fogasuk is van...

A speciális dobozt otthon ki is lehet színezni.

A Build-A-Bear az 5-8 éves kislányoknál óriási siker, jól emlékszem, amikor kint éltünk, szomszédunk kisiskolás lányai éltek-haltak a Build-A-Bear macikért, hiszen olyan különlegessé és egyedivé válik a gyerek számára, hogy ő választhatja ki a "burkát", ő adhat szívet neki, vévignézi, hogyan lesz igazi figura a burkoból, és a kiegészítő szolgáltatások, mint öltöztetés, születési anyakönyvki kivonat, mind-mind a medve/nyúl/ oroszlán stb fontosságát emelik ki.

A trükk ebben van, egy ajándékba kapott Build-A-Bear maci ugyanolyan, mint a többi, semmivel sem lesz a gyereknek különlegesebb, de ha ott volt a "születésénél", sokkal fontosabb játékká válik.

Friday, December 9, 2011

Karácsonyi készülődés egy dollárból

Íme a Dollar Tree karácsonyi ajánlatai, avagy mi mindent lehet megvenni egy dollárokból odakint....

Ezt nagyon szerettük régebben, ha eltörne, nem kár érte, mert egy dollár, mégis porcelán, lehet bele rejteni apróságokat, kisgyereknek is adható, stapabíró, és dekoratív.Kapható szarvas, -és hóemberalakban is.Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.

A hatalmas méretű, szépséges télapócsizma helyett zokni, ajándékpakolónak, vagy szobai dekornak.Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft a kettő. Ugyanilyet láttam a múltkor itthon, olyan 800 Ft-os darabáron.

Abszolút kedvencek.  Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft. Itthon is van már, de szintén három-négyszeres áron.

Karácsonyi gyerekpoharak.Az ideiek nem olyan viccesek, mint a télapófej, vagy hóemberarc szívószállal. Tönkretehetetlenek, évekig vízfesték-vizespohárnak használtuk a mienket.

Szeretem a karácsonyi dobozokat, akár csomagoláshoz, akár csak dísznek. Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.

Dekoratív illatgyertya. Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.

Az elmaradhatatlan Diótörő figurák. Kb tíz centisek, nagyon helyesek, fából. Ára:darabonként 1 dollár azaz ma 229 Ft.

Filléres ajándékok gyerekeknek. Egy szett ára  egy dollár....


Szarvasos cukorkatartó.Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.

Az elmaradhatatlan cukorbot, 12 db egy dollár.

A dolláros karácsonyi nyakkendő. Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.
A dollárbolt termékei közt sok a kínai, de sok a helyi kézművesektől származó tárgy. Amiket megvettem, azokat évekig használtuk vagy el is hoztuk, azaz sok szezont kibírnak.
További sok száz terméket meg lehet tekinteni itt.

Tuesday, May 10, 2011

Hogyan építsünk birodalmat színes cukorkákra? 2.


2011. máj. 10. 0:01 - írta Phoebe
Az M&M-nek van egy hatalmas áruháza a Time Square-en. De vajon mi lehet benne?

Kezdjük a bejárattal: forgó óriás cukrok az elmaradhatatlan m felirattal, felettük egy hatalmas kivetítőn a különböző M&M reklámok, oldalt "csak" a hagyományos nagy "cégértábla".



Belépünk a tér irányából az egyik bejáraton.
Ez az "úriember" fogad, és nemcsak, hogy meghökkentően hatalmas méretével Elvist imitál, de még forog is a saját tengelye körül.

Az Elvis óriáscukor körül speciális cukor alakú polcok sorakoznak, ahonnan a legkisebb potenciális vásárló is le tudja emelni valamelyik plüsscukrot könnyedén.Tehát, épphogy beléptünk a boltba, de már komoly marketingtanulmányt lehetne írni az eddig felsorakoztatott vásárló-csalogató, és arculatvarázsló eszköztárról.
Arculatnál maradva, vessünk egy pillantást az üzlet formavilágára és az egyes polcok elhelyezkedésére.






Ezen a képen látható a New York-ra specializált Lady Liberty cukorka, aminek a reklámkampányán, 2007-ben egy 15 méter magas változatot avattak ideiglenesen fel a városban. Természetesen a boltban kis méretű cukortartó szabadságszobrokat is lehet kapni, zöld és fehér színű cukrokkal, mert a színharmóniára is kell figyelni!
Felmerül a kérdés, mit lehet kapni az üzletben?
...mit is, mit is?.....cukorkát!

Minden színben, minden színösszeállításban keverve is, és mindenféle tartóban, a pezsgősüveget is beleértve.
Aztán, figurákat (kicsi, közepes, kulcstartó méretű), törölközőket, fürdőszobai kellékeket, mint ezeket a kedves zuhanyrádiókat:

...a teljesség leghalványabb igénye nélkül: pizsamát, csőrös poharat, homokozó készletet, ruhákat, táskákat, sapkákat, pénztárcát, előkét, párnát, szennyestartót,órát, takarót,spatulát, kötényt, konyhai eszközöket, képkeretet,hűtőmágnest, ágyneműt, cukorkatartókat, díszeket, M&M Monopolyt....mindegyiken a kis kerek színes cukorkák díszelegnek.



A recept látszólag egyszerű: végy színes cukrokat, és csinálj olyan marketingkampányt, amivel felépítesz egy komoly nemzetközi reputációt, melynek részeként egy ilyen hatalmas boltot is alakítsál ki, csak a fantázia szab határt annak, hogy mi mindent lehet eladni egy jól befutott márkajelzés alatt.
(Ezzel a bejegyzéssel, meg az első részével az a baj, hogy muszáj közben színes cukrokat ennem, hogy átérezzem a cukorkabirodalom hangulatát...Phoebe lassan elgurul aludni...Jó éjt!)


Monday, May 9, 2011

Hogyan építsünk birodalmat színes cukorkákra? 1.


2011. máj. 9. 0:02 - írta Phoebe
3 komment
Kategóriák:
2011-ben történt
Címkék:
Newyork, termékek
Adott a termék: csokis belsejű, színes cukormázas drazsé. Legjobb esetben veszik, mint a cukrot:D, de, hogy erre komoly birodalmat lehetne építeni? Ez már amerikai módszer.
Az M&M-ről van szó, amelynek milliónyi hasonló versenytársa van a piacon, pl a Lentilky, ami nem más, mint a Smarties kelet-európai elnevezése, vagy a Pebbles, Reese's Bites, vagy akár a Francia drazsé...
Túl nagy különbség nincs köztük, az M&M lett világhírű, még mozikban is szerepelt, a többi meg csak régiószinten ismert termék.
Az M&M-nek van egy hatalmas üzlete a Times Square-en, több emelet nagyságú. Rettenetesen kiváncsi lettem, hogy színes cukorkára hogy a bánatba tudnak áruházat megalkotni?
Ehhez azonban ismerni kell egy kis háttérinfót a színes cukorkáról.
Tulajdonképpen igen régen van már forgalomban, legalábbis az USA-ban. A második világháború cukorkája volt, eleinte csak az amerikai hadsereg számára készült, amikor 1941-ban forgalomba került.
 Először tubusban forgalmazták, amit aztán a versenytársak is átvettek, majd 1948-tól a tipikus barna zacsiban került forgalomba.
1950-ben került rá az M betű a cukrokra: a két m titka,  Forrest Mars, a Mars cég alapítója és egy befektető William F.R. Murrie neveinek kezdőbetűi.
A "nem a kezedben csak a szádba olvadunk" ugyan Magyarországon csak a kilencvenes években lett először cérnahangon elénekelve, de valójában 1954-től ez a szlogenjük.
Hatvanban megjelent a mogyorós belsejű változat, és új színek.
Nyolcvantól nemzetközileg is elterjedt, noha a szomszédos Ausztriában már kapható volt, nálunk erre még várni kellett egy évtizedet.
Az 1984-es olimpia hivatalos támogatója és hivatalos "étele".
Vásárlói szavazással került forgalomba a kék színű variáns is.1996-ban már 21 színvariáns létezett, és az opció, hogy a vásárló válogathasson kedvenc színeiből össze egy saját cukorcsomagot.
Az új évezred hivatalos cukra lesz 1998-ban.
A Global Color Vote szavazáson a lila szín lesz a győztes, 2002-ben.
2004-ben már nemcsak a színeket, hanem az m betűt is lehet variálni a mymms kampány bevezetésével.
A Star Wars 3. szponzoraként sötét színű cukrok is forgalomba kerültek ideiglenesen 2005-ben.
2007-ben NY-ban felállítanak egy 15 méteres cukorkaszabadság-szobrot, ez lesz a promója annak az újításnak, hogy a vásárló mostmár karaktert is választhat a cukrának a mymms-en.
Ahogy az újabb ízek vagy színek a nagyközönség elé kerültek, minden TV-reklámnak volt egy bizonyos színű és "személyiségű" cukorka-karaktere, amellyel az egyes fajtákat, vagy színbeli újdonságokat a vásárlóknak beharangozták.Ahogy a cukor népszerűsége növekedett, úgy találtak ki mindig újabb és újabb apró változtatásokat, kommunikálták kifele folyamatosan, bevonták a vásárlókat játékosan a folyamatba a mymms és a szavazások tömkelegével, jelen voltak a TV-reklámoktól a sportesemények szponzorálásán keresztül a legújabb várható moziőrületek promóin...karaktereket alkottak, eseményeket hoztak létre, cukorszobrot avattak, városkarakterjegyeket felhasználva lopták be magukat a vásárlók szívébe..
Ezután már könnyebb elképzelni, hogyan sikerült áruházat építeni a színes cukorkáknak a világ egyik legismertebb helyének központjában.
Folyt.köv.


Thursday, September 2, 2010

Matrica

 

2010. szept. 2. 2:08 - írta Phoebe
Biztos említettem már az egyik legkellemesebb dolgot itt, a bolti eladók kedvességét és készségességét, amit annyira hiányoltam otthon. Magyarországon alakult ki bennem, amit a mai napig nem tudok levetkőzni, bizonyos elegánsabb plázaüzletekbe való bemenési félelem, mert otthon az eladók az embert ruházata alapján egyszerűen felmérték, és utána olyan lenézően, gyakran arrogánsan bántak velem, főleg, ha esetleg csak nézelődési szándékkal mentem be, és tudták, hogy nem veszek semmit, hogy egy idő után nem volt kedvem bemenni ilyen üzletekbe. Ha esetleg vásárolni akartam, akkor meg annyira rámenősek voltak, hogy fejvesztve rohantam az üzletből. Itt akár egy tréningnadrágban is be lehet menni egy elegáns ékszerüzletbe, vagy estélyi ruha üzletbe, és az eladó készségesen segít, nincs a hátamban a szeme, hogy vajon mikor akarok elemelni valamit, ha érzi, hogy nincs vásárlási szándékom, akkor hagy békén, mert tudja, hogy esetleg még a kedves barátságos modor miatt később betérhetek, és talán venni is fogok valamit.
 Két éve egyszer tettem egy érdekes kísérletet Magyarországon, bemerészkedtem egy ilyen üzletbe, kisgyerekkel az oldalamon, kinyúlt pólóban és farmerben, a pillantást egyből éreztem, majd jött a kelletlen kérdés, mit segíthetek?, ami kb úgy hangzott mi a nyavalyát keresel itt?, én meg értetlenül mosolyogtam, majd angolul kezdtem beszélni. Az eladó kislány egyből nagy koncentrációt tanúsított, rám is, meg arra is, hogy hadaró angolomat megértse, és valamit vissza tudjon nyögni, végül segítséget kért, és a másik eladó kislánnyal együtt sikerült két értelmes szót kinyögniük.Utána mosolyogtak végig, még akkor is, amikor az üzletből már kifordultam. A külföldinek akkor is kijár a modor, ha semmit nem vesz?
Itt még egy jó dolog van, nagyon sok üzletben, olyan helyen is, ahol a gyerek nem meghatározó vásárló erő, mondjuk fotóboltban, ha meglátják a kisgyereket, biztos hogy adnak neki egy pár matricát. Általában az üzlet logója van rajta, de van, hogy az üzlettől független figurák vannak a matricán.Miért okos dolog ez? Mert a szülő attól érzi magát jól, hogy a gyereknek valami tetszik. Ha egy üzletben jó élmény éri a gyereket, a szülő is boldogan távozik, és örömmel gondol arra a helyre vissza, és ha úgy alakul, biztos előnyben részesíti az üzletet más hasonló boltokkal szemben. Ez matrica nélkül is működik, ott, ahol a gyereknek lufit fúj az üzlet, a legtöbb élelmiszerboltban lehet lufit kérni, de nagyon sokszor ajánlgatják is maguktól, oda is szeretek visszamenni. De legjobban azért szeretek menni ilyen helyekre, mert tudom, hogy minden gyerekkel és szülővel kedvesek, mégis el tudják hitetni velem, hogy ott, akkor én vagyok a legfontosabb vásárló, ezzel egy családias hangulatot teremtve.

Wednesday, February 24, 2010

Prostiszósz, avagy Amerikában az olasz konyha rejtelmeibe is elmerülhetsz


Ma megint jártam a Traderben, van ennek egy másik oka a szuper kajákon kívül, és ez a nyugtató optimista hangulat, ami most nagyon rámfér...egy zabsem se...holnap lesz az első vizsgatanításom( az utolsó a jövő héten).
(Nagyon furcsa, hogy ennyi év tapasztalattal a hátam mögött, a tegnapi órán, amikor csak a magyarázós részt próbáltuk el, egyenlőre a csak magunk közt, nagyon nem ment.Zavart, hogy mindenki anyanyelvi a teremben(a tanárjelölt társaim és a tanárunk) és én nem, illetve rájöttem, hogy nem lezserkedhetek, ugyanis ez teljesen más, mint amit eddig tanítottam.Szóval ma leültem igazán átgondolni a dolgot, és az összefércelt óravázlatomat szépen pontosan, mint anno az első időkben minden példával, nyavalyával telepakoltam.Most már kicsit jobban érzem magam, de este a férjemnek órát fogok tartani, mert csak akkor nyugszom meg, ha minimum egyszer elpróbálom.:D Különben meg ez egy olyan téma, amit soha az életben sehol még nem tanultam, és ő sem, kiejtési szabályok az angolban, ugyanis vannak!!!)
Szóval, a Trader hangulata, visszatérve, amiről írni akartam...Ma körbenéztem a paradicsomszószos pulton, és megdöbbenésemre kismillió olasz paradicsomszósz van, nemcsak az az egy, amit az amerikaiak Italian-nek titulálva kiraknak más élelmiszerboltok polcaira.Úgy vágytam egy könnyű és gyors ebédre, amihez eredetileg egy szószt akartam volna megvenni, de aztán, kivételt tettem, és elhoztam kettőt.Az egyik a Rustico, amit először választottam volna, a másik, amit nem tudtam otthagyni, mert a neve kíváncsivá tett, az a Puttanesce, azaz kurva-paradicsomszósz.Ezeken felül még minimum háromféle Trader Giotto-s szósz volt, mert ha olasz különlegességeket importálnak, akkor megváltoztatják a Joe-t Giotto-ra.
És akkor jöjjön, mitől lett kurvás a szósz az üveg ismertetője alapján, nyelvtanulók, figyelem!
"Sugo alla Puttanesce, which originated near Naples Italy, is said to have been invented in the 1950s, by a restauranter who was tending to some late night guests.The restaurant was low on ingredients so the chef threw together what he had on  hand - tomatoes, capers, olives, anchovies and eventually Puttanesca was born.We used imported Italian tomatoes and combined this tangy, mildly spicy, very flavorful sauce to reflect its history and the bounty of the market.(..)"
A Rusticoról ez áll az üvegen:
'Trader Giotto's Rustico Pomodora Pasta Sauce is made with Italian Plum tomatoes.Italian tomatoes are very different from their American couisins.The inside pulp is more dense and meaty and the taste is sweeter and less acidic.We have taken these wonderful tomatoes and combined red and green peppers, mushrooms, onions, garlic and a splash of Chablis wine.(...)"
Amerikában az olasz konyháról is megtudhatunk sok mindent.Trader Giotto, ha nagyobb lenne a blogom forgalma, sok pénzt kéne fizetned az ingyenreklámért...

Wednesday, February 17, 2010

Trader Joe's

2010. febr. 17. 15:33 - írta Phoebe Azt hiszem, még soha nem írtam a legigényesebb, legizgalmasabb, legszebb, legjobb amerikai élelmiszerboltról.Ez a Trader Joe's.
Hogy miért olyan különleges?Mert a világ összes finomsága egy helyen megtalálható.Az eredeti olasz pizzától, az olasz-amerikai ziti-n keresztül francia tortácskakülönlegességeken vagy a távolkeleti konyhák megannyi izgalmas csodáján át az orosz konyha néhány jellegzetességéig.

És ez még semmi, a Trader Joe's egészséges is, mi több, fogyókúrámban is nagy szolgálatot tett például az ő lencsechipsük, amiből nyugodtan meg lehetett enni egy zacskót, és akkor is csak 300 kalóriát faltam fel, vagy éppen a zöldborsóchipset is megtalálhatjuk, ha kevés kalóriára akarjuk lecserélni a jól ismert dél-amerikai és amerikai chipsféléket, amiknek szintén széles választéka van itt.

Olyan dió, mogyoró, és egyéb héjasgyümölcs mixeket találhatunk itt, amik egészen elképesztő kombinációjúak, a jól ismert trail mixen(mogyoró, aszalt gyümölcsök, csokidarabok), kívül pl japán wasabi-s mogyorót, vagy egyéb sós-erős változatokat.Ha aszalt gyümölcsre vágyunk az almachipstől kezdve az aszalt mangón át minden van, mixelve és egyénileg is.

A friss gyümölcsök mindig normális méretűek(ellentétben a normál amerikai luftballon-mérettel és vízízzel), és gyakran organikusak, áraikban azonban sokszor olcsóbbak, mint a többi élelmiszerboltban, így lehet az, hogy a tengerimalacom biorépát eszik, mert olcsóbb...
A péksüteményeik egyszerűen etetik magukat, focaccia és különböző olasz kenyerek, francia kenyerek, és egészéges kenyérváltozatok.(Azért a kenyér ennek ellenére sem olyan jó itt, mint otthon, aki már járt Amerikában, tudja miről beszélek, aki meg nem, nos, az szerencsés ilyen szempontból:D).

Az egyik kedvenc részem azonban a húsos pult.Rengeteg előre csomagolt és pácolt dolog van.Ha vendég érkezik, és el akarom kápráztatni, tuti, hogy Trader Joe-s húst veszek(amúgy nem teszem, mert drága), mert az elkészítése általában sütőbe bedobás, az íze meg olyan, amit otthon nem lehet produkálni.Isteni.Ugyanitt, ha megéhezek egy kis sushi-ra kis kiszerelésben normál áron vehetek párat, gyömbérrel, szójaszósszal, wasabival, ahogy illik, míg a sima boltokban ez sokkal drágább, akkor már jobban megéri elmenni valamelyik kínai-japán all you can eat-be.

A másik kedvencem a hűtőpult.Van mindenféle fagyasztott alapanyag, gyümölcsök a világ minden tájáról, kiváló fagyasztott torták (New York style Cheesecake, Opera Cake, olasz tiramisu), sörbetek, jégkrémkülönlegességek(mochi jégkrém).(Érdekes, milyen könnyen előhívom a memóriámból ezt a részt...).De a legjobb, hogy rengeteg kész, félkészkaja van.Pl az egyik kedvencem a rántott padlizsánszeletek, amit az egyik itt tanult istentelenül jó recepthez, az eggplant parmesan-hoz szoktam használni, ezzel az egész dolgot kb félórás kajacsinálásra csökkentve.De van orosz pirog, vagy gorgonzolás töltött tészta, fagyasztott mahi-mahi, vagy éppen lazac göngyöleg, középen zöldfűszeres sajttal(ez utóbbi még kipróbálásra vár, mert kicsit drága.)

Sokféle sajt van, tejféle, meg tejhelyettesítő dolgok, itt láttam először krémmézet, lekvárkülönlegességeket, pl a Lemon Curd(először és utoljára 2005-ben ettem, a szomszédban), itt kötöttem barátságot a bruschettával, és közelebbi ismeretséget az articsóka-krémmel.

Fel tudnám sorakoztatni a rengeteg bolti bambulásom, és rácsodálkozásom ezen a helyen az öt év alatt, de akkor az extrém hosszú lenne, és soha nem érne véget.
Miért?Mert a Trader mindig hoz új dolgokat.Néha eltűnnek dolgok a polcról, mert jönnek újak.Mindegyiket letesztelik, mielőtt a boltba kerül.Egyszerű a dolog, ha ők szeretik, a vevők is fogják.A Trader Joe's-ban mindig Hawaii-ingben vannak az eladók, ezzel érzékeltetve, hogy a hét tengert is megjárják a vevők kedvéért.A hangulat is szuper ebböl közvetkezően az egész bolt kicsit Hawaii (mert azt nem lehet visszaadni, 2006-ben volt szerencsém egy hetet Hawaii-on tölteni, és amikor valaki megkérdi tőlem, megérte -e Amerikába jönni, akkor Hawaii mindig a tarsolyomban van a válaszadáskor..).

A Trader Joe's tanít is.Amiről otthon csak az hall, akit érdekel a gasztronómia, azt itt egy (jó) pár Trader Joe-s kirándulással tapasztalatból tudja az ember, könnyen elérhető a világ minden konyhája.Ez igaz amblokk Amerikára, rengeteg nemzet rengeteg étterme van erre, és nem különleges, nem egy évben egyszeri péntárcaapasztó dolog bemenni egy japán vagy egy indiai étkezedébe, vagy egy halal restaurantba.Az árak alacsonyak, a legtöbb esetben, mert szűk kör helyett azt akarják, hogy mindenki menjen, a hispán emigráns éppúgy, mint az idevetődött dán nyelvész.A mexikói kajáldák a legolcsóbbak.De az egyik legolcsóbb ebédünk Miamiban, egy kubai kifőzdében esett meg, picadillo-tkóstoltunk.Nagyon finom volt.

Kissé elkanyarodtam. Gasztronómiai utat érdemes az államokba tenni, igaz, nem árt egy kísérő, aki minimum három évet már élt errefele, mert addig kb felfedez az ember, rácsodálkozik, vagy éppen nosztalgiával gondol a hazai ízekre.Ha valaki ilyen céllal jön, akkor javaslom a Trader Joe's minimum egy hónapos tanulmányozását.Nem fog tudni betelni vele..

 

Wednesday, November 18, 2009



2009. nov. 18. 23:28 - írta Phoebe


 Friss újságcikk a BBC-től.

"Obama renews Cuba trade embargo

By Michael Voss
BBC News, Havana


US President Barack Obama has extended the 47-year-old trade embargo against Cuba for another year.

In a statement, Mr Obama said that it was in the US national interest to extend the Trading With The Enemy Act which covers the trade embargo.

It is largely a symbolic step because the final decision rests with Congress.

Under legislation from 1996, the Helms-Burton Act, the embargo can only be lifted when Cuba is deemed to have begun a democratic transition.

Cuba has been under a financial, trade and travel ban since 1962 - one of the last surviving remnants of the Cold War.

Critics see it as a missed opportunity to signal a further willingness to ease relations between the two countries.

Mr Obama has lifted some of the restrictions allowing Cuban-Americans to visit relatives whenever they want and send money home.

The two sides are once again holding direct talks on immigration and later this week US officials travel to Cuba to discuss resuming direct mail services.

The Cuban authorities have described these changes as little more than a cosmetic coat of paint, but the US administration continues to demand that Cuba must first show signs of reform before lifting the embargo."

 

Sajnálom, de felfordul a gyomrom az amerikai politikának ettől a szeletétől (is).Persze, most rém népszerűtlen egy baloldali diktátort védeni.Én az embert látom benne, aki egymaga szembeszállt azzal az erőszakszervezettel, akinek valljuk be, az egész világ lehajol a szappanért.

 

 


2009. nov. 18. 10:39 - írta Phoebe

4 komment
Kategóriák:
2009-ben történt
Címkék:
termékek

A spam szóról mindenki a kéretlen reklámlevelekre asszociál rögtön.Pedig én ma spam-ot reggeliztem.Nem, nem vagyok fényevő, vagy ilyesmi.A spam ami leginkább egy párizsi színű vagdalthús konzervre hajaz, sokkal régebb óta van az amerikai köztudatban, mint a spamlevél.

Én nemrég, tanítás kapcsán jutottam el hozzá, noha az összes élelmiszeráruházban ott van a konzervek közt, nem tűnt fel.Amerikai diákomnak próbáltam elmagyarázni, mi is a párizsi, és akkor valahogy felmerült a spam neve.Visszakérdeztem, mint a levél?Erre ő azt mondta, igen, tulajdonképpen az elektronikus forma is onnan kapta a nevét a konzervtől.

Ennek utánajártam.Először is legközelebb vettem spam-et a boltban.Ma reggel került rá sor, hogy megkóstoljam.Jó sós, de egészen finom.Akinek nincs baja a vagdalthússal, az ezt sem fogja megvetni.Legközelebb ha utazom, biztos viszek magammal az útra belőle.Aztán elkezdtem kutatni a két dolog közötti kapcsolatot.Nem kellett messzire mennem.

Ez állt a wikin:

"According to the Internet Society and other sources, the term spam is derived from the 1970 SPAM sketch of the BBC television comedy series "Monty Python's Flying Circus"[11][12]

The sketch is set in a cafe where nearly every item on the menu includes SPAM canned luncheon meat. As the waiter recites the SPAM-filled menu, a chorus of Viking patrons drowns out all conversations with a song repeating "SPAM, SPAM, SPAM, SPAM... lovely SPAM! wonderful SPAM!", hence "SPAMming" the dialogue. The excessive amount of SPAM mentioned in the sketch is a reference to the propinquity in the United Kingdom of imported canned meat products - particularly corned beef from Argentina - in the years after World War II as the country struggled to rebuild its agricultural base. "

A spam a világ minden táján jelen van, csak a neve más.Itt Amerikában 1937-től a Hormel Food Corporation gyártja.Több névváltozás után lett SPAM azaz egy betűszó  "Shoulder of Pork and Ham" rövidítése.

 


2009. nov. 17. 18:50 - írta Phoebe


Tinkmaránál olvastam Aunt Jemina történetéről.Ő az, aki visszakacsint a porpalacsinták dobozairól.Elkezdtem guglizni, hátha még találok valami izgalmasat még a témáról.így tévedtem erre az oldalra.

Kulturálódásnak és nyelvgyakorlásnak is ajánlom az egyes termékek reklámfigurájának sztorijait.

 

Nekem ez a Pillsbury Doughboy a kedvencem.Ugyanis ez a figura van azoknak a konzervsüteményeknek a dobozán, amikről egyszer már megemlékeztem.Kinyitjuk a konzervet, kivesszük a kész tésztát, és tíz perc alatt elkészül a sajtos rudacska.

Ez a tésztafiú azért ilyen dundi, hogy jelképezze a dobozból kiugró kelt tésztát.Eleinte mozgó figura készítése volt az elképzelés, majd azonban mégis három dimenziós figuraként és játékként is legyártották.1972-ben az év játéka lett.Még hangot is kölcsönöztek neki a reklámokban, és több mint ötven híres színész közül választották ki a hangját.

Nekem valamiért a Skála Kópé jut róla mindig eszembe.De sajnos róla még semmilyen információt nem sikerült találnom.

Mindenesetre erről a figuráról, Michelin gumiemberről, a Malboro férfiről, Ronald Mcdonaldról és egyéb Magyaroszágon kevéssé ismert, itt azonban köztudatban levő ikonokról lehet olvasni az oldalon.

Azért sem árt ezekről tudni, mert sokszor filmekben is referálnak rájuk.Például az Angels in America-ban(nemrég láttam másodszorra, így friss), Joe Pitt-et a Malboro Man-hez hasonlítják.Ha nem tudjuk, hogy az ikon mit takar, nem értjük, miért teszik ezt, és mi a mögöttes mondandójuk vele.Vagy kedvenc sorozatomban(Friends), amikor Phoebe és Rachel elviszik Emmát egy gyerekszépségversenyre, Phoebe az egyik gyereket Michelin Man-nak hívja utalva ezzel a kövérségére.Mondjuk a Michelin figura Magyarországon is eléggé ismert.

Ismerkedjetek meg a többiekkel is!

 


2009. nov. 17. 16:31 - írta Phoebe

4 komment
Kategóriák:
2009-ben történt
Címkék:
vásárlás

Ami nagyon szembetűnő eleinte, amikor idekerül az ember, az összehasonlítgatósdi és a helyettesítősdi.Ennek nem sok köze van az itteniekhez, ezt a magyar csinálja.

Elmegy vásárolni, és számol.Gallon vagy liter, lbs vagy kgs?Utána nézi az árakat.Mennyi is lenne forintban?Ennyire sok, jesszus!Ennyire kevés?Na ne!

Aztán kinéz az ablakon.Hány fok lehet?Fahrenheit vagy Celsius?

Aztán elmegy a gyerekkel  well-baby vizitre(gyerek korától függő egészséges gyerek-vizit, súly, hossz, fogak viselkedés vizsgálata).Dícséri a doktor a gyereket, hogy milyen sokat nőtt, persze inch-ben, és milyen szépen gyarapodik, persze ponds-ban.És akkor gyorsan visszakérdez az anyuka, hogy legyen szíves centiben és kilóban megismételni.

Aztán ott van a naptár.Nem ismerek olyan magyart itt, aki nem ment volna el potyára valamilyen találkozóra, amikor idekerült.Mert az amerikai hét vasárnappal kezdődik, és ha erre nem figyelünk oda, csak a magyar hétbeosztás szerint írjuk be a találkozót, akkor egy keddi találkozó a harmadik rubrika helyett a másodikba kerül, ergo amerikai számítás szerint héfőn megyünk  kedd helyett a találkozásra.

Kezdetben nemcsak számolunk és méregetünk, de össze is hasonlítunk rendesen.Mert más méretű az ágytól kezdve a mosópor-kiszerelésig minden.Eleinte bosszankodunk sokat, hogyne tennénk,megszoktunk valamit, és most valami egészen mást kell megszokni.Hogy például miért húsz percenként járnak a buszok errefele, ha egyáltalán..amikor otthon megszoktuk, hogy a hetes busz öt percenként jött.Vagy miért nincs orvos házhoz hívása, amikor arcüreggyulladással láztól döglődünk, akkor is el kell vezetni az ügyeletig.

Próbáljuk helyettesíteni a dolgokat.Mi hasonlít legjobban a párizsira, a túróra, akkor azt veszem stb.

Aztán anékül hogy feltűnne, megszokjuk az itteni rendet.Sok minden elkezd tetszeni, mert ésszerűbb, mert így is lehet, mert kényelmesebb.Hazamegyünk, és elkezdjük furcsállani a magyart.Hogy például micsoda röhej, hogy a három hónapos gyerek tápszerét kizárólag orvosi receptre lehet megkapni, amikor Amerikában bemegyek a boltba és a tízféle tápszer közül leemelem a gyereknek leginkább megfelelőt.Ugyanez áll a köhögés elleni kanalas orvosságra is, amit itt leemelek a polcról, és ezért nem tartom fel az orvost és nem rabolom a saját időmet.

Egyszóval a helyettesítgetősdi és az összehasonlítgatósdi soha nem szűnik meg.Saját országunk kultúrája és szokásai erősen beidegzettek.Az idő azonban itt is formál, és kellő nyitottsággal sok dolgot egyre természetesebbnek tartunk, és az óhazai gyakorlat lesz majd furcsa.Amikor itt vagyunk, hazavágyunk, amikor hazamegyünk, visszavágyunk.Ez a kettősség végigkísér.És egészen biztosan más embert is, aki külföldön él hosszabb ideig.

 


2009. nov. 17. 15:58 - írta Phoebe


Aki élt már Amerikában, az rávágja, hogy Safeway.Ez ugyanis az egyik legelterjedtebb szupermarketnek a szlogenja.Ez a Safeway maga volt a csoda, amikor idejöttem, és mind a mai napig nem sikerült felfedeznem az összes fajta ételféleséget, ami itt árulnak.Először a zöldségpultnál álmélkodtam, amikor mondjuk három fajta karalábé fogadott, én meg addig csak egyet ismertem.Vagy fej nagyságú ázsiai körték.Azok a zöldségek, amelyek otthon drága és ritka kategória, itt természetes komponensei a boltoknak, Dél-Amerika összes zöldsége és gyümölcse itt van.Az más kérdés, hogy a papayával a mai napig nem sok mindent tudok kezdeni, meg különféle gyökerekkel...

Aztán teljesen természetes, hogy ahány főbb népcsoport, annyi pultsor.Azaz hispán(dél-amerikaiak gyűjtőneve) élelmiszer részleg alap, hiszen az ország lakosságának jelentős százaléka spanyolajkú.Mindig van kosher élelmiszersor is.Nem egész polcsort tesz ki, de megkapható minden alap az indiai ételekhez, és a japán-kínai konyha fő alapanyagai is megvannak.Ez utóbbiaknak saját élelmiszerüzleteik is vannak, rengeteg.

Itt nem divat a pultos megoldás, noha a halaknak van pultja, meg a felvágottaknak is, (nem a Safewayben de máshol), leginkább minden csomagolt.Rengeteg készétel van, és rengeteg félkész termék.Mindennek a mennyisége először furcsa, majd később átminősül gazdaságossá.Eleinte nem értettem, miért kell három liter tejet vennem(gallonban persze), de mikor két hét múlva is ugyanolyan íze volt, rájöttem, hogy a tej itt nem romlandó.Hogy mi van benne, ne firtassuk.:D

Rém egyszerű itt főzni.Nézzük meg egy vasárnapi ebéd menüjét: húsleves, rántott hús krumplipürével, káposztasalátával, sütemény.Na, akkor vegyünk egy doboz húslevest készen, mélyhűtött rántott húst, krumplipüréport, a kész káposztasalátát, és készítsük el valamelyik porsütit majd kész krémet kenhetünk rá.Az otthon órákig tartó művelet itt maximum fél órát vesz igénybe.Persze, azért nem olyan, mint az igazi, de egész jól meg lehet enni.Ha ennél is egyszerűbb megoldásra vágyunk, akkor vásárolhatunk mélyhűtött egytálételt.Vagy elmehetünk valamelyik étterembe, egy sor helyen kb annyiba kerül az ebéd, mintha megvettük volna az összetevőket és még munkánk sincs vele.

Mielőtt azonban bárki azt gondolná, mekkora mázli itt enni és főzni, azért csendben megjegyzem, a magyar ízes konyhához szokott embernek sajnos komoly nehézséget okoz az itteni ételeket megszokni.Sokáig tart, több bolthálózat kenyerét végigpróbálva, mire találunk megközelítőleg hasonló kenyeret, felvágottakat.A tej íze is furcsa, és sok zöldség is ízetlen.Igaz, mióta otthon is mindenféle európai szőlő van a jó magyar helyett, hasonló romlást észleltem, amikor hazalátogattam.Aki finnyás, az évekig szenved, vagy sohasem szokja meg az itteni ízeket, aki kevésbé az, és nyitottan gondolkodik, hamar megtalálja itt is a kedvenceit.

Csak győzzön boltba járni.Mindig érik majd meglepetések.

 


2009. nov. 16. 18:19 - írta Phoebe

10 komment
Kategóriák:
2009-ben történt
Címkék:
mentalitás

Az amerikai munkahelyen nagyon kedves mindenki.Nem tapasztaltam fúrást, ugyanakkor a barátságosság és a barátkozás közt éles sáv húzódik.

És amit megtanultam, tárgyalni tudni kell.Az önmarketing alap itt.Aki nem áll ki magáért, azért senki más nem áll ki.Dolgozhat jól, szuperül, senki nem fogja honorálni neki, na anyagilag értem.Biztos sok ember bértárgyalt már otthon is, de mivel én közalkalmazott voltam, itt tapasztaltam meg először, hogy a fizetésemelés nem automatikus, hanem be kell menni, és ugyan mindkét fél tudja, mire megy ki a játék, mégis érveket kell felvonultatni, és reprezentálni, milyen jó is vagyok én, amiért béremelést érdemlek.Bizony ennek az elsajátítása nem kis időmbe került, és ma is több hétig készülök a napra, amikor meg kell ejtenem a dolgot.Az én szakmámban vagy projektenként tárgyal az ember új pénzről, vagy ha olyan nehezen megy neki, mint nekem, akkor minimum év végén.De ha nem megyek be, akkor bizony januárban is ugyanazzal a bérrel dolgozom, meg két év múlva januárban is.

A volt szocialista országok gyermekei ezt nehezen szokják meg, van itt egy román kollégám(itteni viszonylatban már akár barátom is, mert a napi how are you-n már jóval túljutottunk), na őneki ez egyszerűen nem megy.Minimum öt dollárral kevesebbért dolgozik óránként mint én, ami azért nagyon sok, ha összeadjuk.

Amerika szabad, és nagyon kapitalista.Ha valahol lehet spórolni, ott fog a munkahely.Hacsak nem állami szférában dolgozunk, jó, ha levetjük az otthoni szerénységre kondicionált énünket, és elkezdünk tükör előtt próbálni, minél meggyőzőbb arccal.Énidegen lesz, de nincs más választás. Nem fogják leharapni a fejünk.Ebből a szempontból nem olyan az élet errefele, mint otthon, ahol mindenki kussol és retteg, nehogy kirúgják. Sőt, az igazán ügyesek időt áldoznak a jópofira, mert az nagyon fontos.A csomagolás.Itt senki nem fog talpnyalónak tűnni, ha elbeszélget a főnökével, viszont a ha pénzről van szó, már könnyebben fog menni a beszélgetés.

A másik furcsaság számomra, hogy ugyan senki nem marad otthon, ha megbetegszik, és egy-két napnál nem is tanácsos sokkal többet otthon maradni, ha mégis úgy alakul, hogy bármi miatt nem tudunk menni, senki nem néz ferde szemmel, és nem kapunk ellenőrző telefonokat.Ez egyáltalán nem divat.Akár meg is halhatunk, a munkahely nem fog utánunk telefonálni, amíg mi nem jelentkezünk, és semmilyen távolléthez nem kell orvosi igazolás és indoklás.Persze, azért az otthoni, "megfáztam, otthon ülök egy hétig" mentalitás is ismeretlen.Több influenzát kihordtam itt lábon, egyszerűen azért, mert nem akartam problémásnak tűnni.Az például egészen furcsa volt számukra, hogy a gyerekem beteg, és otthon maradok vele.Ők megszokták, hogyha a gyerek nem lázas, tud menni, akkor megy a közösségbe, vagy a babysitterhez.Így lassan mi is erre kondicionálódtunk, köhög, majd abbahagyja, náthás, majd túl lesz rajta.Gyerek, felnőtt mindegy.

Ismeretlen itt a szülés előtti szabadság is, a tanítványom vitt be szülni, mert aznap még tanítottam.Szülés után munkahelyfüggő, hogy mennyit engednek otthon lenni, illetve mennyi idő után érzi az ember, hogy ugyan nem szólnak, de jobb, ha nem kockáztat és visszamegy.Átlalában három hónap után már minden nő dolgozik.A munkaerő tisztában van vele, hogy pótolható, mégsem érzem itt a Demoklész kardját lebegni a fejem fölött.Ha jól dolgozom, lehet rám számítani, kevés problémát okozok, biztos, hogy nem fognak ellenszenv, mondvacsinált indok, kell a főnök unokahúgának a hely, lejárt a próbaidő és egyéb magyar elfogadhatatlan érv miatt kirúgni.