Ezután elutazhatsz Hollywoodba, ahol inkább mediterrán az éghajlat, hiszen közel az óceán. Süttetheted a hasad a Santa Monica Beachen, vagy Malibuban, és ha vágysz rá, akkor viszonylag rövid utazás után a negyven fokos nyárból szépen-lassan a hegyvidékre tévedsz, ahol elő lehet venni a meleg ruhákat. A Sierra Nevada hegységen keresztül eljuthasz a Sequoia National Parkba, Califoniába. És ezzel megint elérkeztünk egy leg-leg-leghez, ugyanis a Sequoia-erdő lakói a világ leghatalmasabb fái.
A Sequoia National Parkhoz vezető út a Sierra Nevadán keresztül lenyűgöző. (A képek kattintásra megnőhetnek.)
A Sierra Nevada sárga lankás, pampás vidéke uralja egy jó ideig a tájat, elképesztő nagyságú virágokkal, furcsa füvekkel, gyors folyású hegyi patakokkal, aztán változik a táj, inkább erdők lesznek a jellemzőek, és végül megérkezünk a Sequoia National Parkba!
Itt még csak picit hűvösnek érezzük a rövidnadrágot és a pólót, hamarosan azonban szidni kezdjük magunkat, hogy a hónadrágot otthon hagytuk.... De hiszen az előbb még negyven fokos nyár volt!
Csodálatos flóra és fauna a hűvösben, ahogy a tábla is hirdeti, itt már medvékkel is lehet találkozni. Még nem képedtünk el, csak ámulunk, és vesszük fel a pulóvereket.
Aztán kezdődik. Mintha hirtelen az óriások országában találnánk magunkat!
A következő képeken próbálom érzékeltetni, mekkorák is ezek a fák....
A Sequoiadendron giganteum a földön kizárólag a Sierra Nevadában található meg, az Egyesült Államok területén.Csak és kizárólag a Sierra Nevada bizonyos pontján, ahol megfelelőek a klimatikus viszonyok: nem nő 1520 m alatt, mert túl meleg van, és nem nő 2290 m felett, mert túl hideg van számára. Csak egy bizonyos földnyelven nő ez az erdő, ahol a meleg nyár ellenére is nedves marad a termőtalaj, de nem túlzottan.
Na de mégis mekkorák ezek a fák? Ha az előző képek nem szolgáltak volna megfelelően, akkor itt van egy, a látogatócentrumban érzékeltetésképpen kirakott magasságmérő. A Szabadság-szobrot bizony bőven beárnyékolnák.
(Még szerencse, hogy a magyar stadionépítőknek nem kell vele számolniuk)
És milyen súlyosak?
Több mint tíz kék bálna súlyával egyezik meg csak a fatörzs súlya.
Ha kinőne egy amerikai méretezésű autópályán, három sávot foglalna el!
(Nem tudom feltűnt-e hogy milyen érdekes hasonlatokkal és látványosan mesél a kis látogatócentrum a faóriásokról, semmi ásítóan unalmas növénytani terjengős szöveg, az amerikaiak szeretnek szórakozva tanulni, és nem mellesleg a tartalom is jobban megmarad így.)
Ez az erdő ha azbesztből nem is, de tűznek meglehetősen ellenálló faanyagból van, nehezen pusztítja a fákat az erdőtűz, és képesek a tűznyomokat önmagukon gyógyítani.
Majdhogynem halhatatlanok. Csak becsült adatok vannak, de kb. 3000 éves is van köztük. Sokkal gyorsabban nőnek, mint átlagos társaik. A legöregebbek eldőlnek, ami roppant nagy zajjal jár.
Tobozaik elég aprók a fák termetéhez képest.
Van néhányuk, amelyeknek nevük is van, ilyen a Sentinel (őrszem), noha hatalmasnak tűnhet, társaihoz képes átlagos méretű, kb.2200 éves fa, a látogatócentrummal szemben helyezkedik el.
Hátulról:
Itt át lehet autózni egy kidőlt példány alatt:
Itt van General Sherman:
Ezen a furcsa növényekkel is teli tisztáson bizony találkoztunk barna medvével is! Sajnos nem hagyta magát lencsevégre kapni.
Nem igazán tudtam betelni velük, fényképezni is nehéz volt őket a roppant magasságuk miatt.
Felejthetetlen élmény volt. A nyugati parton járva ne hagyjátok ki ezt a látványosságot. A Vadnyugati napló korábbi epizódjait, ennek az utazásnak más érdekes részeit a vadnyugat címkére kattintva olvashatjátok el.
