Wednesday, January 11, 2012

Miért jöttem haza?

Ezt a kérdést naponta egészen biztosan megkapom, van, hogy csak egyszer, van, hogy többször. A kommentelőktől, az olvasóktól, a távolabbi ismerősöktől. Hogy ők bizony nem jöttek volna, és én miért?
A férjem 2005-ben kapott egy posztdoktori ösztöndíjat (postdoctoral visitor fellowship) Amerika legnagyobb nemzeti és nemzetközi kutatóintézetébe, a National Institute of Health-be kettő évre. Én, mint családtag kaptam vízumot, mely feljogosított munkára, az már az én dolgom volt, hogy akarok, tudok-e dolgozni, van-e eladható tudásom stb.
Nagy kitartással és kis szerencsével sikerült álmaim melóját megtalálni, amit nem is gondoltam volna, hogy pont külföldön, ismeretlenül, kapcsolatok nélkül sikerül.
A két éves szerződésünket max még három évvel lehetett meghosszabbítani, azaz öt évre. Az öt év után munkaviszonyt szerezni a NIH-nél eléggé valószínűtlen dolog, ugyanis a NIH-nek bizonyítania kell, hogy nincs olyan amerikai kutató, aki jobb lenne a külföldinél, vízumot intézni, ami nem kevés kiadás a cégnek, miközben ezrek jönnének ösztöndíjasként adni az agyukat a kutatáshoz és állampolgár ezrek akarnak bekerülni dolgozni, mivel a világ legnagyobb kutatója. Ehhez adjuk hozzá a válságot, és akkor még elképesztően hálásak lehetünk, hogy valami csoda folytán sikerült egy éve hosszabbítani az öt év után, de ennél többet csak nagyon nehezen lehetett volna.
Az én munkahelyem nem is szponzorál, tehát eleve csak megfelelő vízummal és hivatalos iratokkal vesz fel megfelelő képzettséggel rendelkező személyt.
Ezen kívül egyéb családi okok is közrejátszottak a döntésünkben. Ha nagyon-nagyon rámegy a férjem a keresésre, elképzelhető, hogy egy másik államban talál valamit, de ez egy nagy kérdőjel, ezt a családi okok miatt nem is tette meg. Az én munkám pedig csak olyan államokban végezhető, ahol vannak katonai bázisok, vagy diplomata képzés, ez még inkább leszűkíti a kört.
További gond, hogy az a vízum, amit öt évig kaptunk (J1 és J2), öt év után megszűnik, és egy másikat kapunk (H), mellyel én, mint családtag, nem dolgozhatok hivatalosan, így pedig a munkahelyem nem tud alkalmazni, saját jogon ilyen vízumot nem ad ki.Itt pedig bezárul a kör, mert egy életet nem vágyom háztartásbeliként leélni, de ha ezzel meg is barátkozom, a válság és az egyéb okok miatt akkor is nagyon nehéz maradni.Tehát a további maradásnál én évekig otthon ültem volna, amíg a zöldkártya-folyamatot a férjem jövőbeli munkáltatója be nem indította volna, ha egyáltalán. Egy fizetésből meg lehet élni, de ez attól függ, hogy milyen az a fizetés, és leginkább attól, hogy a biztosítás milyen konstrukciójú, arra ugyanis egy családfőnek inge-gatyája rámehet, ha nem biztosít a munkahely jó biztosítást. Fontos ez, főleg egy négyéves gyerekkel.
Biztos sokakban felmerül, hogy oké, nincs tovább egyikünknek sem munkája, de miért nem maradunk és keresünk? A vízum egy konkrét időpontban lejár, és nincs jogunk az országban hivatalosan tartózkodni munkahely híján. Az országot el kell hagyni. Illegálisan pedig azt hiszem a fentiekből egyenesen következik, hogy nem akartunk maradni.
Nem kizárt, hogy visszamegyünk pár év múlva, vagy máshova megyünk. Ma már nem lehet kijelenteni, hogy itt vagy itt fogok megöregedni, a mobiltársadalmak korát éljük. Én szeretnék visszamenni, lehetőleg DC-be, vagy NYC-ba, vagy Monterreybe. Hogy mikor?Erre nincs válaszom, de még elképzelésem sem.
Hát ennyi a történet.

Sunday, January 8, 2012

Monument Valley-érzés

Ez a blog 601. bejegyzése, az Élet Amerikában jelenleg 3749 kommenttel és 455 olvasóval rendelkezik.
A 601. bejegyzést Amerika legszebb, számomra amolyan szentély-érzéssel eltöltő helyének szentelem, és ez nem más, mint a John Wayne és más western-filmekből ismert Monument Valley, amit nyári vadnyugati túránkon érintettünk.
Ebben a bejegyzésben csak azt írom le, ahogy ez a hely hatással van arra, aki először látja, majd egy következőben a tudnivalókat is elmesélem erről az egyedülálló csodáról.
A Monument Valley attól annyira csodálatos, hogy tudod, a természet alkotta, mégis annyira hihetetlenül természetellenes, vagy inkább amolyan európai ember számára soha nem látott jelenség, ami teljesen megbabonáz. Ehhez hozzájárul, hogy a környék a navajo indiánok élőhelye, ami még misztikusabbá teszi. Mintha egy meséből lépett volna ki, ugyanakkor tényleg olyan, mint egy szentély. Megérint a csendje, a nap egészen érdekes fényei a különböző napszakokban. Teljesen lenyűgöz, még csak hasonlót sem láttam soha életemben.
Nem véletlen, hogy a Scorpions Send me an Angel dalának is "főszereplői" a völgy furcsa sziklái.

Ami talán a legérdekesebb, ahogy ül az ember a közvetlen a csoda mellé épített hotel/múzeum/kávézó teraszán, hogy semmihez sem lehet hasonlítani az érzést. Mert láttam szépséges épületeket, nagy vizet, hangulatos, romantikus, régi és modern városokat, de ilyet még sohasem.
Leginkább hallgatsz, kevergeted a jeges kávédat, és bámulsz. Ilyen pillanatokban érzed azt, hogy mindent láttál a világból, és ha most meghalnál, akkor is teljes lenne az életed.

(photo: beautifulplacestovisit.com)
Hamarosan feltöltöm a Facebookra a Monument Valleyban készült saját képeimet Utah és Arizona ezen csodájáról.


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz! 
2012. jan. 5. 4:04 - írta Phoebe
Annak idején  a művtöri volt az egyik kedvenc tárgyam. Akkor azt gondoltam, csak az lehet szép, ami a tankönyvben van.Csak olyat lehet egy város szimbólumává tenni, ami neves szobrásztól, festőtől, kézművestől való. Kétségtelenül sznob voltam, és csőlátású. Nem jártam még Amerikában.
                                                                ***
Az egyik legviccesebb dolog odakint, hogy egészen furcsa dolgok válhatnak egy tájegység logojává, ha úgy tetszik. Sokszor valami gagyi dolog, és akkor mi van? Jópofa, vicces, mosolyt csal az arcodra, nem lombozódsz tőle le, mint mondjuk egy pieta látványától. Sőt, azt érzed, hogy a mű egyenrangú a mindennapi emberekkel, mert bárki képes lehet a megalkotására, nem kell hozzá száz evben egyszer termő tehetség.
Ilyen Mr. Pickle, Dillsburg óriás savanyú uborkája, amely minden év elején leugrik a főtéren, hogy így köszöntse az új évet. 2011 végén is lázasan tették fel rá az utolsó festékbevonatot, ugyanis minden évben elkészítik újra. Papirmaséból készül a teste és műanyag csövekből a lába és a keze.
Két évvel ezelőtt a városiak úgy döntöttek, hogy Mr. Pickle nősüljön meg, és egy kisebb, műanyagból készült uborkahölgy lett a neje, Mrs. Pickle. A feleség is az uborkaférjjel ugrik újévkor.
Tavaly bővül a család, Little Baby Dill egyelőre csak figyeli apját az újévi ugráskor.
Az uborkacsaládot itt lehet megtekinteni, ne felejtsük, a férj minden évben kicsit más.
                                                             ***
Nyáron, a Vadnyugaton kifejezetten azért látogattunk el California álmos, sivatagos kisvárosába Bakerbe, mert ott található a világ legnagyobb hőmérője. Ez is egy olyan alkotás, ami biztos nem vonul be a művtöri könyvekbe, de abban is biztos vagyok, hogy jobban megjegyezhető, mint egy ötszázadik barokk szobor.
A hatalmas hőmérő 134 láb magas (hozzávetőlegesen 41 m magas), és azért pont ennyi, mert 134 Fahrenheitet mértek, azaz 56.6 Celsiust a Halál Völgyében, (Death Valley), 1913-ban. Csoda, hogy nem folyt ki a zsírjuk. Ezen rettenetes nap és rekordhőmérséklet arra ösztönözte a lakókat, hogy erről valahogyan megemlékezzenek.
1991-ben a Young Electric Sign CO. készítette el a hőmérőt 33 tonna acélból. Egy erős szélfúvás miatt ledőlt maga alá temetve egy ajándékboltott, ezután betont építettek bele.
Amikor ott jártunk, egy igencsak megkopott, csúnyácska, és nem működő hőmérőt láttunk, de mégis, elmondhatjuk, hogy láttuk a világ legnagyobb hőmérőjét.
Íme:

(Saját képet most nem volt kedvem feltölteni egy másik helyre, hogy onnan ide importáljam, így ez a kép a Flicr-ről van, és Danny Mcl követte el.)
                                              ***
Persze semmi sem überelheti a giccs fővárosát, a giccsből (is) élő, pontosan ezért a világon egyedülálló Las Vegast, ahol a giccs az építészet elmaradhatatlan kelléke.
De erről majd egy másik bejegyzésben.


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz! 
2012. jan. 4. 13:44 - írta Phoebe
Raleighról már volt szó a blogon, tavaly az USA legélhetőbb városának nyilvánították.
Most az újév kapcsán már említést tettem róla, ott található a hatalmas méretű makk, amelyet minden újévkor rituálisan leeresztenek, de először savas zuhannyal megtisztítják, hogy kellően elegáns, és fényes legyen.
Az előmunkálatok azonban nem értek ennyivel véget. Az idő vasfoga miatt állandóan karban kell tartani a Nagy Makkot (Big Acorn), hogy a lakosság megcsodálhassa az éjjeli fényben, amikor leengedik.
És hát ki lehetne alkalmasabb a karban tartására, mint a készítője?
Ez egy igazi szerelmi történet az alkotó és a szobor között.
David Benson, a hatalmas csonthéjas alkotója 1992-ben adta a város kétszáz éves évfordulójára a nagy makkot. A szobor 567 kg, üreges és rézből készült. a munkát Raleigh városa rendelte meg, Benson pedig természetesen kapcsolatain keresztül kapta meg a megrendelést. Akkoriban inkább a 20 ezer dollár körüli összeg érdekelte, mint a hírnév. ahogy fogalmazott, végre vehetett magának egészségügyi biztosítást, ami azelőtt soha nem volt neki.
A nagy makk minden  évben elkerül az eredeti helyéről, a belvárosi  Moore Square-ről és alkotója elkíséri a Lafayetteville Street First Night Raleigh Fesztiváljára. Itt aztán felhúzzák, és leeresztik. Ezt megelőzően, pedig Benson, mint egy jó doktor, megvizsgálja, hogy hol kell rajta egy kiscsit kalapálni, tömködni stb. Mivel a tárgy üreges, ilyenkor ki kell belőle takarítani az év porát és a falaveleket. Egy dolgot nem takarít ki belőle az alkotó, egy Coca Colás dobozt, ezt a kólát még 1991-ben itta, a szobor alkotásakor.
És hogy miért a makk? Raleigh másik neve The City of Oaks, azaz a Tölgyek városa. Az alkotó pedig a makkot egy magnak tartja, és mint ilyet egy új élet születésének. Minden évben ezt az új élet(lehetőséget) ünnepli a város a rituáléval.
Évekkel ezelőtt Benson felesége közölte, hogy jó lenne, ha Benson találna már valami más elfoglaltságot, minthogy minden szilvesztert a makkal tölti. Nem történt meg, viszont a feleségétől elvált. A szobor karbantartását a város szponzorálja.
Benson egyébként jelenleg egy kis kávézó tualjdonosa, azt megelőzően egy kis kézműves ékszerboltja volt. Tudja, hogy igen jól kereshetne a szobor kicsinyített másának ékszerváltozatával, de nem érdekli ez a project. Az viszont igen, hogy nehogy leessen az ő szobra az évenkénti leeresztéskor. Minden évben lejátszódik egy aggódó párbeszéd közte és a szobor szállítói közt.
Üzletek, asszonyok jönnek-mennek, a makk marad.


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz! 
2012. jan. 1. 17:52 - írta Phoebe
Kaptam egy kommentet Venatortól, aki éppen néhány nehéz dániai év után gondolkodott el, hogy Írország fele vegye az irányt, vagy hazajöjjön.
Beleolvastam az egyébként nagyon érdekes és tanulságos blogjába, és nem beszéltem le. Meglepődtetek, ugye?
Mert rájöttem, a hazatérés sikere sok mindenen múlik. Elkezdtem kommentben leírni, de úgy döntöttem, ide is leírom, hátha valakinek éppen ez segít a döntésben.
1. Fontos tényező, hogy mikor elhagytad Magyarországot, akkor hogyan hagytad el. Sikeresen zártad a kiköltözés előtti öt évet, (kb ennyi az, amit a múltból úgy egyben kezelünk), megvalósítottad, amit a saját élethelyzetedben, korosztályod miatt elvárható volt, vagy nem? Karrier, család, kapcsolatok, benne van minden. Nyilván könnyebb elválni, ha az utóbbi évek kudarcosak voltak, mintha sikert sikerre halmoztál.
2. Mennyi ideig és mennyire merültél el a kinti életben? Bejött-e, amiért, mint célért kimentél küzdeni?Alakultak-e ki adott esetben az itthon családodat helyettesítő komoly kapcsolatok, szoros barátságok, vagy ha párban mentél ki, segített-e az a párkapcsolaton (sok kapcsolat megy tönkre külföldön!)Tartósan javult, vagy romlott az életszínvonalad?Mennyire tetszik az a világ, amiben élsz?Mennyire tartod számodra megfelelőnek az ottani értékrendet?
Ha a külföld számodra nagyon sok örömöt, fontos sikereket és/vagy kapcsolatokat eredményezett, az értékrendéjét megszeretted és magadévá tetted, nyilván nehezebben válsz el tőle, mintha sok kudarc és nehézségek értek.
3. Nem mindegy hogy fölfele buksz vagy lefele. Könnyebb visszajönni egy harmadik világbeli országból, mint mondjuk az USA-ból, mert míg egy szegényebb vagy veszélyesebb ország után Magyarország maga a kánaán, addig egy jobb élet után nehéz visszaszokni.
4. Mi vár itthon? Adott élethelyzetedhez van-e segítség? Megmaradt kapcsolataid milyen minőségűek, mennyire mozgathatók?Nagyon nagy kérdés, vár-e munka vagy nem, és akkor rögtön utána jön az, hogy milyen élethelyzetben keresel munkát, szingli huszasként, erős negyvenesként vagy kisgyerekes anyaként?
Nagyon fontos a mikrokörnyezet, ami vár. Soha nem lehet előre kiszámítani, hogy pontosan mi lesz, de nagyjából igen. Ha kevés a megmaradt kapcsolat, sok ideig voltál távol, kicsi a család, sokkal nehezebb lesz visszajönni. Ha pár év telt el, sok ember vesz körül, segítségre számíthatsz, könnyebb lesz neked.
5. Az utolsó, és nem elhanyagolható kérdés, hogy Te mit akarsz? A külföldi élet mennyire változtatott meg, az értékrended mennyire alakult át, mennyire fejlődött szét attól, amit Magyarország nyújtani tud vagy fog tudni, mindez már nem mikrokörnyezeti, hanem társadalmi, politikai kérdés. Amit egy másik országban láttál,és most nem a turista láványosságokra gondolok, az okozhat egy olyan katarzist, amit soha nem élsz meg, ha maradsz. A katarzis visszahúzhat, vagy örökre elszakíthat adott esetben.
Nekem ezek a fő gondolataim. Nincs két egyforma sztori. Egy biztos, a Túró Rudi miatt nem érdemes hazajönni.


 
 
5 (1)
Jelentkezz be a szavazáshoz! 
2011. dec. 30. 14:42 - írta Phoebe
New York éjféli ball-drop-ja méltán világhíres. Azt azonban kevesen tudják, hogy nemcsak New Yorkban van meg ez a szokás, hanem Amerika más területein is van ilyen szimbolikus "dobása", vagy inkább leengedése tárgyaknak.
A tárgyak gyakran jelképezik az adott tájegységet. Nézzük, hol mit dobnak le az év utolsó napjának szimbólumaként?
Key Westen, Floridában egy hatalmas női piros cipő esik le nagy ceremóniával. A cipőben igen gyakran ül egy híres drag-queen, Sushi, aki évtizedes múltra tekint vissza az újévköszöntés ilyen módját választva.

Az Észak- karolinai Raleighben egy hatalmas makkot szoktak leengedni ezzel búcsúztatva az óévet.

Ohioban, Port Clintonban egy hatalmas hallal köszöntik az újévet, ő Wylie.

Michigan, Grand Rapidsban egy hatalmas világító gömböt eresztenek le.
Pennsylvaniaban egy uborka-figurát dobnak le:

Memphisben 2009-től lett hagyomány a gitáreresztés, a Hard Rock Café szervezésében.

Nemcsak a Hard Rock Café csinál magának így hagyományt és reklámot, a pennsylvaniai Crayola gyár is hasonló marketingfogást alkalmaz, egy nagy zsírkrétát enged le újévkor, hasonlóan a blogban már szerepelt Hershey csokoládégyárhoz, akik a szimbólumukká vált Hershey Kiss órás makettját engedik le az ünnepen.
Marylandben rákot dobnak, míg Panama City Beachen egy óriási kivilágított strandlabdát, Atlantában pedig egy nagy barackot engednek le.

A legaranyosabb számomra a PEEP drop, a PEEP nem más, mint egy marshmallow-készítő, az ő jóvoltukból van tele a húsvét a PEEP-csirkékkel, a színezett mashmallow-pipikkel. Az ominózus csirkét igen nagyra nagyítva engedik le Betlehemben, Pennsylvaniában.
Azt hiszem, a pennsylvaniaiak minden évben más éfjéli programban vehetnek részt, anélkül, hogy elunnák, ugyanis ebben az államban van a legtöbb éjféli "dobás".
A következő posztokban néhány érdekes "leengednivalóról" fogok mesélni.
Boldog új évet minden kedves olvasónak!


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz! 
2011. dec. 29. 14:39 - írta Phoebe
A WMATA, Washington DC metrófenntartója úgy döntött, hogy jövőre új állomásneveket fog adni. Ennek több oka is, van, egyrészt a bizonyos állomásokon levő fontosabb intézmények, szervezetek (kórházak, egyetemek, parkok, turistaközpontok) közül több kérte, hogy az állomás nevében szerepeljen. Másrészt voltak olyan állomások, ahol a metrótársaság akart változtatni a jobb tájékoztatás kedvéért.
A nagy névváltoztató mizéria egész évben lekötötte a társaságot, hiszen összesen öt metróvonal 86 állomását kellett felülvizsgálni.
A DC-metróállomások neve már így is több esetben is hosszabb, mint egy utcanév, vagy egy intézmény neve. Az új tervezet viszont olyan hosszú neveket is produkált, hogy az már sem megjegyezhető, sem kivitelezhető nem lehetett, mondjuk térképre rajzolva. Például a Foggy Bottom- GWU (George Washington Universyty) lehetséges változata lehetne: Foggy Bottom-West End/Georgetown-Washington Circle/GWU-Kennedy Center/Lisner Auditorium...És akkor ez csak egy megálló.
Andrew Bossi a WMATA egyik mérnöke a legrosszabb forgatókönyvet is felvázolta, és feltette a lehetséges térképet a flickr-re. Itt lehet megnézni, milyen nevetséges is lenne, ha minden megjelenési szándékát jelző intézmény, illetve fontos pont szerepelne egy-egy megálló nevében.
A WMATA végülis november elején kihozta a változtatásokat, amelyek 2012 júniusától lesznek érvényben. A Board abban állapodott meg, hogy 19 karakternél ne legyenek hosszabbak az állomásnevek, és a csomópontok pedig csupán 13 karakteresek lehetnek. Persze cselesen első és második neveket is adtak az állomásoknak, ahogy ez eddig is volt, például a Woodley Park, mint állomásnév az első, de hozzá írják és értik a Zoo/Adams Morgan-t is, hiszen a Woodley Parknál van az állatkert, és az Adams Morgan környék. Ez így már bőven túl van 19 karakteren...Ezekben az esetekben arra hivatkoznak, hogy a név már annyira megszokott az utazóknál, hogy ezért nem változtatnak rajta.
A DC-metró mindig is egy vicces intézmény volt.



 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz! 
2011. dec. 27. 4:39 - írta Phoebe
Ez egy igazi amerikai videó. A mennyiség, a gondolkodásmód és a monumentalitás is. Remélem nektek is tetszeni fog, szerintem nagyon érdekes, ahogy a világ leghíresebb, és főleg a karácsonyról híres áruháza készülődik a karácsonyra!




 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz! 
2011. dec. 20. 7:57 - írta Phoebe
Szépséges, éjszakai kivilágított karácsonyi dekorációval búcsúzom, a karácsonyi ünnepek után, vagy az új évben folytatom a blogot.
Élvezzétek Oláh Márk hobbifotós nagyszerű képeit, Maryland államban készültek.








Még több képet találtok ezen a linken.
Kellemes nézelődést.


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz! 
2011. dec. 18. 10:00 - írta Phoebe
In a sudden gust of wind
And we're sadder than hell
'Cause we miss you, dear friend


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz! 
2011. dec. 18. 4:29 - írta Phoebe
Aki a legnagyobb Friends-relikviaüzletbe akar ellátogatni, annak a New York városbeli NBC Universal Store-ba kell mennie, erről már volt szó itt a blogon.
A karácsonyi szezonra is készült két fenyőfadísz, Friends-témában, íme:


Áruk 9 és 12 dollár, megrendelhetők, de arról fogalmam sincs, mik a magyarországi szállítás feltételei, és kell-e ugyanannyi vámot ráfizetni, mint amibe kerül. :(
(Nemrég jöttem rá, mennyire nehézkes is a tengeren túlról bármit beszerezni, ha már nem ott él az ember. Annak idején, amikor hazafele jöttem, és még egészen laza ismerősök is próbáltak a bőröndömbe belegyömöszölni számukra fontos dolgokat, soha nem értettem, miért nem rendelik meg, és miért nyaggatnak valakit, akinek összesen egy bőröndbe kell elszállítania a saját családjának az ajándékokat, és még ruhákat is bepakolni két hétre. Mióta itt vagyok, döbbentem meg, hogy szinte lehetetlen az EU-n kívülről bármit is behozni. Ugyanakkor az egy bőröndös szabályzattal tényleg nagyon nehéz bárkit is megkérni dolgok behozatalára, ezzel is tisztában vagyok.)


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz! 
2011. dec. 16. 4:24 - írta Phoebe
Mi ez?
Ez a kifejezés két dologra utal:
A Télapó nem hatodikán jön, hanem Karácsonykor.
És, akkor nagy zoknikba (stockings) hozza a belevalót (stuffer). A Stocking stuffer olyan kisebb ajándékféleség, amit a nagy díszes karácsonyi zoknikba bele lehet tenni. Persze gyakran sokkal nagyobb az ajándék, minthogy beleférjen a zokniba, és mégis ebben a kategóriában árulják.
Most olyanokat gyűjtöttem egybe, amelyeket le lehet utánozni, és meg lehet otthon csinálni, kézzel készített vagy összeállított ajándékként adni. Az ötlet forrása a redenvelope.com volt, a képek forrása is. Íme:
1. Family conversation tabletopics. Ára:$29
Kis négyzet alakú kártyacsomag, mindegyik kártyán egy beszélgetésindító kérdés. Meg lehet ezen sértődni, hogy na mi az, hogy egy családban nem beszélgetnek az emberek, és ehhez kártya kell???Én azt gondolom, hogy igenis van létjogosultsága ennek az ajándéknak. Az emberek leginkább a mindennapokról beszélnek, és egy idő után elfelejtenek beszélgetni egymással mélyebb témákról. Ekkor ez a kártyacsomag kitűnő támpont lehet. Ilyen ajándékot lehet ám kitalálni és megírni színes kártyákra kézzel is.
family conversation tabletopics
2. Magwear, magnetic wristband. Ára:$19.95
A ház urának, vagy úrnőjének, attól függ, ki a barkácsolómester otthon. A mágneses karkötőnek, melyen egy kisebb mágnestál van, az a lényege, hogy erre a kis tálra rátapadnak a szegek, csavarok, kisebb fémeszközök, így ezeket nem kell kézben-szájban hordozni, miközben szegelünk, fúrunk, faragunk. Talán megvalósítható házilag is, ha találunk egy csuklóvastag mágneslapot és egy óraszíjat, meg jó erős ragasztót.
magwear magnetic wristband
3. Year of seeds Ára:$59.99
Nekem ez az ötlet nagyon tetszik. Egy egész éves ajándék, minden hónapra különböző virág vagy fűszernövény magját kapja a megajándékozott, más és más színű fajanszedénnyel, és persze a földdel, amiben el lehet ültetni a növényeket. Megint egy olyan ajándékötlet, amit kis utánajárással meg lehet valósítani akkor is, ha nem tudjuk megrendelni így egyben.
year of seeds
4. Personalized Eye chart story of us Ára:$59.95
Ez a jópofa ajándék egy szemorvosnak kifejezettek tetszhet. Egy leolvasótábla, amilyet szemvizsgázlatokhoz szoktak használni, persze ami rá van írva, azok nem betűk, hanem az ajándékozó és az ajándékozott személyes kapcsolatának meséje.Ez az az ajándék, amit szerintem könnyűszerrel meg lehet otthon is csinálni és lamináltatni, itt az ötlet az, amit ki kellene fizetni.
5. Chocolate Pizza Ára:$29.99
Vicces ötlet ilyet ajándékozni egy pizzarajongónak, aki a csokoládét is szereti. A nagy kör alakú csoki mindenféle színes "feltétekkel" meg van szórva, akárcsak egy pizza, és egy pizzás dobozba be is lehet lenni, akár egy eredetibe is.
everything but the kitchen sink chocolate pizza
6. Reasons I love you Ára:$29.95
Ez az az ajándék, ami gyakorlatilag igényel egy kis sétát a Dunaparton, egy vékony filctollat, és egy kis bársonyszatyrocskát. Na meg éppen lángoló szerelmet!Mindenesetre csóró de nagyon szerelmeseknek kifejezetten ideális!!!
reasons I love you stones
7. Baby print keepsake Ára:$29.95
Ha kisbabánk van, meg gyesünk ami a pelenkára (sem) elég, jól jöhet ez az ötlet. Kell hozzá só-lisztgyurma, és babakéz, meg babaláb, és szalag. Nagymamaájuldozás garantált.
baby prints keepsake
8. Traditional baking mixes Ára: a redenvelopon nagyon drága, de olyan 10 dolcsiért reális.
Az államokban az egyik legnépszerűbb handmade ajéndék egy sütemény vagy éppen egy jó marshmallow-forrócsoki száraz összetevőinek sorokban való dekoratív összeöntése és csomagolása. A csomaghoz recept jár. Olcsó és jópofa.
Traditional Christmas Baking Mixes
További jó nézelődést és ötletgyűjtést kívánok, az amerikaiak kreativitása végtelen, így redenvelope biztos tartogat még pár kiváló ötletet. Ide kattints!


 
 
5 (1)
Jelentkezz be a szavazáshoz! 
2011. dec. 13. 4:00 - írta Phoebe
A blog legtöbb kommentet kapott bejegyzései mindig valamilyen pszichológiai jelenséghez, értekrend-összefeszüléshez, megszokáshoz, elszakadáshoz kapcsolódtak. Bizony az indulatok is nem egyszer elszabadultak, még akkor is, ha már mindenki olvasta itt vagy máshol, hogy azért komoly érzelmi és mentális erőpróba a költözés, boldogulás egy más országba.
Ez a téma számomra is annyira élő, hiszen én ebben élek és éltem, hogy elkezdtem komolyan tanulmányozni a kultúrák közötti különbségeket, és az ebből fakadó jelenségeket, illetve kifejezetten az amerikai mentalitást. Sokan készülnek külföldre, vagy éppen most küzdenek meg az első hónapokkal, vagy éppen mint én is, most járják a visszaszokás göröngyös útját.
Arra gondoltam, hogy indítanék egy hírlevélsorozatot ebben a témában. Mivel a hírlevélsorozat komolyabb és hosszadalmasabb kutatási, fordítási és összerendezési munkát igényel, ezért ennek lenne egy jelképes ára a feliratkozók számára. Az ár valóban jelképes, hírlevelenként egy automatából vett kávé ára (sem). Természetesen mielőtt belevágnék az egészbe, szeretném megtudni, hogy érdemes-e, így megkérem az olvasókat, hogy akit érdekelne ez a kérdéskör, az vagy kommentben vagy emailben jelezze számomra.
Szép napot mindenkinek!


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz! 
2011. dec. 12. 3:03 - írta Phoebe
Itt van a legutolsó konyhai őrület: Eggies!
Abból a felismerésből született, hogy a kemény tojásokat milyen nehéz is megpucolni...Igaz, hogy erre már számtalan más, forgalomban levő dolgot találhatunk az USA-ban, mint a megpucolt zacskózott kemény tojást, vagy éppen a gyümölcslevekhez hasonló dobozos csomagolású tojássárgáját (Eggstirs)...de ha ez nem lenne elég, akkor itt az új megoldás, a tojáscsináló tojás.
A hagyományostól eltérően a kemény tojás főzése azzal indul, hogy feltörjük (crack), aztán beleöntjük a tojás alakú műanyag héj felső részébe, összeillesztjük a műanyag tojáshéjat az aljával, főzzük (cook), majd kiemeljük, lecsavarjuk (twist) a már megfőtt tojásról a héjat. A tojás gyakorlatilag beöntve a műanyag héjba kissé átrendeződik, de ha a tojás sárgája egyben marad, nagyjából ugyanazt kapjuk, mintha a saját héjába főztük volna. Nagy előnyként emeli ki, hogy már főzés előtt ízesíthetjük, így a mindenféle töltött-ízesített tojás (deviled eggs) könnyebben és gyorsabban készíthető.
A reklám igen megyőző:

Az NBC Washington utána járt, hogy működik-e a dolog. A valóságban kissé megkérdőjelezhető a végeredmény, ott kezdődik, hogy az Eggies felső héja, amibe önteni lehet a tojást, túl kicsi, és könnyű mellé loccsantani... Na most, nincs gusztustalanabb, mint nyers tojást takarítgatni a konyhapultról szerény véleményem szerint, nálam itt bukott a dolog. Aztán ahogy fő, szépen annak rendje és módja szerint türemkedik a műanyag héjból. Guszta. Végül, a végeredmény eléggé buborékos, nem túl esztétikus felszínű.
 A videó nem töltődik be, de a realitást meg lehet nézni itt.
Az amerikaiak mindent kitalálnak, hogy a kedvenc reggeli tojásukat minél egyszerűbben el lehessen készíteni, ami azért is vicces, mert nagy részük nem is bajlódik ezzel, hanem leugrik a legközelebbi reggelizőbe. Az Eggies ára elég vaskos, 26 dollár. 12 tojás ára emlékeim szerint két dollár körül van, lánconként kissé eltérő.


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz! 
2011. dec. 10. 3:44 - írta Phoebe
Eredetileg szerettem volna egy bejegyzést készíteni, képekkel, hogy mi mindent lehet 5 dollárért beszerezni karácsonyra, de a bolt, amelyet választottam, online nem jeleníti meg egyesével a termékeit, így képek nélkül nem lenne igazi a felsorolás.(Egyébként az öt dolláros termékek jelentős része még nem kapható itthon, illetve láttam már hasonló kézműves szetteket gyerekeknek, csak az ár volt kb hatszoros.)
Az egyik kedvencem, évek óta mosolygok rajta, a karácsonyi autódíszítés. Láttam autót kis koszorúval a rendszámtábla körül, láttam autót mikulás sipkával, vagy az antennán girlanddal, de előfordult már, hogy egy gépesített Rudolph fékezett le a piros lámpa előtt. Igen, a piros orrú rénszarvas, a Télapó segítője.Rudolph talán az egyik legnépszerűbb karácsonyi figura a Santa mellett, így aztán se szeri se száma a Rudolph-termékeknek: kifestő, radír, csokoládé, társas, kis figurák, matrica, és jelmez is. Autójelmez!
Íme, öt dollárért rénszarvasítható a családi autó:


Azt hiszem, itt nem is annyira a kivitelezés, mint inkább az ötlet vicces. A tetején vannak az agancsok, az antennára húzva, az elején meg a piros orr.
De lehet dekorálni a kormányt candy-cane koszorúnak, lehet mágneses színes lámpadekort rátenni, az antennára nemcsak agancsot, de mindenféle mást is tenni, vagy éppen egy életnagyságú fél Santát matricázni a hátsó ülés ablakára, hogy úgy látszódjon, mintha ő lenne a hátsó utas. Esetleg felkenni Santát az első sárvédőre egy egész nagy bábu formájában, mintha most ütöttük volna el.

Miért jó ez? Mert lehet rajta nevetni, mert a vezetés élménnyé válik, és mert az ünnepi jókedvindexet növeli. Ha pedig napjában csak tízszer azért elmosolyodsz, mert valaki autója vicces, már megérte, nem?


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz! 
2011. dec. 9. 4:38 - írta Phoebe
Íme a Dollar Tree karácsonyi ajánlatai, avagy mi mindent lehet megvenni egy dollárokból odakint....

Ezt nagyon szerettük régebben, ha eltörne, nem kár érte, mert egy dollár, mégis porcelán, lehet bele rejteni apróságokat, kisgyereknek is adható, stapabíró, és dekoratív.Kapható szarvas, -és hóemberalakban is.Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.

A hatalmas méretű, szépséges télapócsizma helyett zokni, ajándékpakolónak, vagy szobai dekornak.Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft a kettő. Ugyanilyet láttam a múltkor itthon, olyan 800 Ft-os darabáron.

Abszolút kedvencek.  Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft. Itthon is van már, de szintén három-négyszeres áron.

Karácsonyi gyerekpoharak.Az ideiek nem olyan viccesek, mint a télapófej, vagy hóemberarc szívószállal. Tönkretehetetlenek, évekig vízfesték-vizespohárnak használtuk a mienket.

Szeretem a karácsonyi dobozokat, akár csomagoláshoz, akár csak dísznek. Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.

Dekoratív illatgyertya. Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.

Az elmaradhatatlan Diótörő figurák. Kb tíz centisek, nagyon helyesek, fából. Ára:darabonként 1 dollár azaz ma 229 Ft.

Filléres ajándékok gyerekeknek. Egy szett ára  egy dollár....


Szarvasos cukorkatartó.Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.

Az elmaradhatatlan cukorbot, 12 db egy dollár.

A dolláros karácsonyi nyakkendő. Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.
A dollárbolt termékei közt sok a kínai, de sok a helyi kézművesektől származó tárgy. Amiket megvettem, azokat évekig használtuk vagy el is hoztuk, azaz sok szezont kibírnak.
További sok száz terméket meg lehet tekinteni itt.


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz! 
2011. dec. 7. 14:09 - írta Phoebe
Egészen sok meglepetés ért a karácsonyi forgatagban. Nekem hat év teljesen kimaradt, ami a magyar karácsonyüzletet illeti, és mondhatom, hatalmas a fejlődés. Hat éve még nem volt divatban ilyen mennyiségben a lakás díszítésére szakosodott karácsonyi kiegészítőket áruló boltok tömkelege. Én az USA-ban kezdtem megszeretni olyan dolgokat, mint a waterglobes, amelyek mostmár kiskínainál és drágább boltokban is kaphatók, ahogy más kisebb-nagyobb szezonális kiegészítők.Tényleg rengeteg dolog bejött, legtöbbje a németektől származik.
A különbség csak az, hogy ez még az itthoni pénztárcámhoz képest mindig nagyon drága, míg odakint nagyon olcsón lehetett ezeket a kiegészítőket beszerezni, akár minden évben újat. Így itt leginkább megnézegetem a dolgokat, ahogy régen, ott pedig ha kedvem szottyant valamire, meg is tudtam venni.
Sajnos ez a "megnézem és hazamegyek" más üzletre is igaz. Sok üzlet van már itthon, amelyek jó részében olyan termékeket árulnak, amit nem hinném, hogy az átlagpolgár megengedhet magának, ezért tátong üresen a Mark&Spencer, ami régen csak a Váci utában volt, oda is való a maga is húszezres pulóvereivel, vagy éppen a Douglas ErnoLaszlokollekcioja, ami harmincezres tételekért kínálja a magyar származású bőrgyógyász csodakrémeit, ami Hollywoodban rendben van, de nem véletlen, hogy senki sem ismerte a nevét, noha a blogon volt róla szó, mert szerintem senki nem képes megvenni, amin nem csodálkozom. Egyszóval, választék van, rengeteg dolog bejött az országba, csak éppen egy igen szűk réteg számára elérhető. Ez pedig megint arra emlékeztet, hogy valójában semmi sem változott, hiszen ugyanúgy nem elérhetőek a jobb minőségű holmik az átlagnak, mint hat éve.
Jelentem, még egy érdekes jelenség is van, ezt magamban "reverse homesickness" névre kereszteltem el. Általában igen hasonlóan jelentkezik, mint a "sima" honvágy, egy ismerős zene hallatán, vagy egy ismerős arc láttán, vagy egy ismerős márka megpillantásakor, nagyon erősen rám tör.Még mindig keresem a mindennapjaimban Amerikát, és azt a hat évet, ami a közvetlen múltam. A mostani Magyarország sok szempontból új és idegen, ami pont azért fájó, mert mégis azt kéne éreznem, ide tartozom, ezt az érzést pedig nem érzem. Sokat változott, én is sokat változtam, egyelőre nem találjuk egymást.


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz! 

TED

2011. dec. 6. 6:07 - írta Phoebe
Nem volt nehéz Regina Saphiertől, az elgáncsolt Project Retour szervezőjétől eljutnom a TED-hez, hiszen Regina, aki segíteni akart a hazatelepülők álláskeresési nehézségein, de a magyar környezetben elvetélt a kiváló kezdeményezése, nem adta fel, és belekezdett valami másba.
Ez pedig a TED-hez való csatlakozása volt. TED, (Technology, Entertainment, Design)- Ideas worth spreading-, nem más, mint gondolatok, ötletek ötlettára, mindenféle témában, amiket érdemes másokkal megosztani, tanulni belőle.
A TED mást is nyújthat, kiváló lehetőséget arra, hogy eredeti amerikai angol szövegeket hallgassunk. Meghatározhatjuk a szöveg hosszúságát, azt, hogy kérünk-e aláírást hozzá, vagy akár teljes transcriptet, vagy mindezek nélkül hallgatjuk, mert nyelvet akarunk tanulni, nyelvtudásunkat  akarjuk megőrizni, a cél sokféle lehet.
Minden nyelvtanulónak ajánlom, és persze a nyelvtanárok is jól felhasználhatják a napi munkájukban, mert a hangminőség kiváló, különböző időtartamú szövegek közül lehet választani feldolgozásra. Mekkora lépéselőny ez mondjuk az akár még tíz évvel ezelőtti, kizárólag néhány kazettán könyvekhez csatolva elérhető, didaktikusan lebutított szövegekhez képest. Élő nyelv, anyanyelvi beszélők rendes tempójában, milliónyi témában.
Enjoy!


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz! 
2011. dec. 4. 12:00 - írta Phoebe
Tapasztalati uton igazolhato teny, hogy az Egyesult Allamokba kikoltozve az emberek meghiznak. Nemcsak en, hanem sokan masok is tapasztaltak ezt. Nem tudom megmondani, mennyit szedtem fel, mert a terhessegem miatt rengeteg maradt rajtam, de mar elotte is felkuszott par kilo. A ferjem legalabb nyolc kiloval lett "gazdagabb".Ennek fobb okai:
1. Igen olcson elerheto finom ettermek, filleres (centes) gyorsettermek, melyek latogatasa heti egyszeri-tobbszor alkalommal termeszetesse valik.
2. Rengeteg felkesz etel, etelmennyiseg nagysagrendileg tobb bevasarlasa az etelfelesegek mennyisegi elosztasa miatt (a tej gallonnal merendo es nem literrel , 1 gallon = 3.78 l stb.) es a huto- valamint kocsi-, spejz-es lakasnagysag miatt is.
3. Az autoval valo kozlekedes es a beszerzett aruk autoval valo hazavitele miatt a mozgas es cipekedes teljes elhagyasa.
4. Az etel olcso, relative barmit megvehetsz. Az havi kosztpenz az Allamokban tobbe nem sporolasi tenyezo.
5. Az uj etelek izgalmasak, mindent ki akar az ember probalni, igy aztan tobbszoroset is megeheti az amugy megszokottnak. Az adagok pedig sokkal nagyobbak a megszokottnal.
Tapasztalati tenykent kijelenthetem, hogy hazaterve fogyni lehet, meg olyanoknak is, mint en, akik evekig kemenyen fogyoztak odakint, es nehezen olvadnak le roluk a kilok. Ket honap alatt 3.5 kilot fogytam le, ugy, hogy tepertokremet is szoktam enni, meg nagy kakaos csigakat hetente tobbszor. Most kb harom-egy kilo valaszt el a hat evvel ezelotti sulyomtol.
Okok visszafele:
1. Ettermi kaja piszok draga, gyorsetterem nevetsegesen draga, ilyen helyeken valo etkezes teljesen megszunt.
2. Auto hianyaban a kb fel-haromnegyed kilometerre levo Sparbol csak a legszuksegesebbeket cipekedem haza a szatyorban, amit magammal kell vinnem odaig. Etelek csomagolasa mindenben a fele, negyede a kintinek.
3.A bkv-n valo torodes, es az autos kozlekedes teljes hianya miatt a gyaloglas es a cipekedes es az alldogalas mindennapossa valt.
4. Az elelmiszerek dragak, erosen megnezem, mit vasarolok, ezert is sokkal kevesebbet veszek meg, mint odakint tettem.
5. A visszaszokassal jaro lelki megterheltseg miatt nem kivanok enni, sok etel mar egyszeruen nem izlik, vagy nem olyan, mint regen.
Ami Magyarorszagon komoly hizlalo tenyezo, az a peksegek kinalata. Ilyen jellegu kinalat nem letezik az Allamokban. Vannak persze francia peksegek, meg fankosok,de retesek, kakaos csigak, turos buktak es tarsaik ismeretlenek.
Kiegeszites:hazalatogatasok alkalmaval alig eves mellett mindig hiztunk, de ez a jetlag-hatasnak is betudhato.Viszont ket honap mar nem tudhato be ennek.


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz! 
Régebbiek | Végére »