Miért jó immigráns gyerekének lenni?

Napjainkban sokan gondolkodnak azon, hogy kivándoroljanak. Ilyenkor rengeteg kérdés felvetődik, sokféle félelelm megfogalmazódik. A legtöbbször a maradás mellett a család és a barátok miatt döntenek az emberek. Ha a család támogató és a barátok is, akkor jön a következő dilemma...na és mi lesz a gyerekekkel, hogyan szokják meg?
Van egy jó hírem: minél fiatalabb egy gyermek, annál rugalmasabb. A gyerek gyorsabban fog megszokni és megszeretni az új helyen, mint a felnőtt! Minél idősebbek vagyunk, annál inkább ragaszkodunk a megszokott sémákhoz, életvitelhez, lakókörnyezethez.
Ezért mondják azt, hogy az első generációs kivándorlók megküzdenek: a nyelvvel, amit felnőttként már nem olyan könnyű elsajátítani, a szokásaik, gondolkodásuk megváltozásával, az idegen környezethez való hozzászokással. Mindezek a folyamatok már nem érintik a második generációt. A gyerekek már inkább a külföldi ország gyermekei, ugyanakkor rengeteg előnnyel indulnak el!

És miért jó a gyereknek a nyelv teljes elsajátítása mellett az, hogy bevándorlóként nő fel?Összefoglaltam három pontban.

1. Kétnyelvűség. Ez szokott az aduász lenni a szülők kezében az induláskor. És igen, hatalmas  előnyhöz jut a gyerek. A nyelvészek szerint még iskolás kor előtt kell ahhoz kikerülni egy gyereknek, hogy akcentus nélkül beszéljen. A gyakorlatban az iskolás kor előtt külföldre távozó gyereknek az anyanyelvi szókincse még szűk, és a másik nyelv valóban percek alatt hat. De ilyenkor alakul ki az, hogy az anya beszél az anyanyelven, a gyerek megérti, de válaszol az elsajátított nyelven, a nagymama meg a nagypapa döbbenten veszik tudomásul a látogatáskor, hogy a kommunikáció szeretett unokájukkal bevehetetlen vár. Az iskoláskorú nagyobb gyerek is szuperül megtanul az idegen nyelven, és egészen hasznos neki, ha már úgy megy, hogy a magyar írás-olvasást elsajátította.Minél fiatalabb a gyermek, annál gyorsabban felejti el a saját anyanyelvét és veszi fel a külföldi nyelvet. Ha meg akarjuk őrizni mindkét nyelvet, bizony erőfeszítéseket kell tenni a szülőnek, ugyanis a gyerek nem fog: ahogy beilleszkedik a külföldi gyerekközösségbe számára a külföldi ország már többet fog jelenteni, és a beilleszkedés lesz a legfontosabb! a szülőnek kell gondoskodni arról, hogy a gyerek ragaszkodását fenntartsa az anyaország irányába: nyaralásokkal, közösségekben való járással, magyar iskolával, könyvekkel stb.
A későbbiekben különleges marad az a privát szféra, amit a gyerek a saját anyanyelvén kommunikáló szüleivel teremt meg, és mások nem értik.

2.
A kivándorló gyerek korán megérti, a másságot. Sokkal elfogadóbb lesz más kultúrákkal, más gondolkodással szemben, hiszen ő is jött valahonnan. Több szempontot, több véleményt tud együtt kezelni és ez a későbbiekben csak hasznára válhat. Hamar megérti, hogy a normális minden kultúrában más, hogy ami neki furcsa az másnak természetes. Széles kulturális látóköre lesz, és sokkal érzékenyebb lesz szociálisan mint egy homogén társadalomban felnövő gyermek. A nemzetközi tapasztalat segít neki, hogy diplomatikusabb legyen, és ne tegyen olyan buta kijelentéseket, amelyek gyakran elhangzanak azoktól, akik csukott szemmel és füllel élik az életüket.Nem lesznek előítéletei.

3.
Az interkulturalitás, széles látókörűség mellett egy másik folyamat is lejátszódik, a nemzeti identitás  keresése és megtalálása. A külföldön élő magyar közösségek általában nagyon összetartóak, barátságosak és igyekeznek megőrizni azokat az értékeket, amire büszke lehet a magát magyarnak valló ember. Talán viccesen hangzik, de sokkal erőteljesebben érzi az ember külföldön a magyarságát.
Egy felnőtt, anyaországban szocializálódott kivándorló számára sokkal jobban, erősebben kirajzolódik, hogy mennyi a hasonlóság az anyaországa körül élő szomszédos népekkel (volt KGST-országok). Leomlanak bizonyos falak, bárki bárkivel barátkozhat, nincsen utálkozás, rájövünk, hogy egy más nemzetiségű (példákat direkt nem írok) lehet nagyon okos, nagyon vicces, és kedves, noha egészen más volt odahaza a közvélemény.Ez ugyan fantasztikus élmény, de a kivándorló család gyerekének már nem kell ilyen "alapigazságok" cáfolatát megélnie, mert a heterogén társadalomban ezek jóval kevésbé vannak jelen.

Amerikai húsvét

Húsvéti "rossz" szokás az  USA-ban, hogy nem számít munkaszüneti napnak húsvét egyik napja sem. Ilyen értelemben nincs is az az ünnepi hangulat, amilyen Magyarországon, attól a puszta ténytől, hogy itt ugyanúgy kell dolgozni, tehát sem pihenés, sem rokonlátogatás nem fér bele az időbe.Húsvét vasárnap szoktak tojást dekorálni, ez lehet igazi keménytojás, vagy műanyagtojás. A kidekorált tojások elvileg a tojásfára, (egg tree) kerülnek. A gyerekeknek a Húsvéti Nyúl hoz ajándékot, amelyet tojásvadászat keretében keresnek meg. Az ajándékok nagyon hasonlóak a magyar gyerekeknek hozott édességekhez, és néhány apró játékhoz.
A hagyományos húsvéti ételek közé tartozik a sonka, a burgonya és a zöldségek. A családi tojásvadászat mellett rengeteg farmon van erre lehetőség, egy kellemes tavaszi napot eltölteni húsvéti mulatságokkal.Húsvét hétfője munkanap. A locsolkodás csak magyar szokás, nincs másutt legjobb tudomásom szerint, legfeljebb magyarlakta környező területeken.
 Ami nagy esemény szokott lenni a fővárosban, az a Húsvéti Tojásgörgetés a Fehér Háznál. Ez egy ingyenes rendezvény 12 éven aluli gyerekeknek és családjaiknak, amelyre ingyenes jegyeket online lottón sorsolnak ki, hogy az egész USA területéről el tudjanak jutni gyerekek az eseményre. A tojásgörgetés mellett természetesen mindenféle játékok, és maga a Húsvéti Nyúl is várja a szerencséseket. A hagyomány 1878-ban kezdődött, President Rutherford B. Hayes elnöksége alatt. DC-ben egy másik ingyenes esemény is van minden évben, az állatkertben tartják az Afrikai-Amerikai (aka fekete) Családok Ünnepét, tojásgörgetés, tojásvadászat, kézműveskedés, sok finom étel várja a résztvevőket.Több fővárosi étterem kínál elegáns Easter Brunch-öt, amely egy nagyon jellemző étkezés errefele, a reggeli és az ebéd összevont változata, valamikor a két étkezés helyett egy, a két étkezés ideje között (lásd tegnapi bejegyzés).

És hogy miért jó szülőnek lenni egy abszolút köznépnek való lakótelepen? 2010-ben született ez a bejegyzésem:

Nagyot mosolyogtam, amikor a héten a lakótelepünk managementje meghirdette a szokásos évi tojásvadászatot a gyerekeknek, akiket egy nagy beöltözött nyúl is várt, Peter Cottontail. (A program mellesleg teljesen ingyenes, készítenek egy képet minden gyerekről a nyúllal, amit később odaadnak, ajándéksorsolás is van a kiosztott csokoládék és cukorkás tojások mellett, hasonlóan a télen megszervezett Télapó-ünnephez.) Hogyan tudtak ilyen nevet kitalálni?Aztán ahogy a héten magam is befordultam édességet venni üzletekbe, azt láttam, hogy sok csokinyúl csomagolásán is szerepelt ez a név. Ekkor már gyanakodtam, hogy ez nem egy egyszeri név kitaláció, hanem megint valami amerikai kulturális dolog van mögötte, amit még nem ismerek, és ez mindig meglep, pedig pár húsvétot eltöltöttem már itt. Mindig tanul valami újat az ember külföldön, az eltöltött évek számával a rácsodálkozások nyilván csökkennek, de mégis, mindig van valami, amit még csak most fedezek fel.Visszatérve a Vattafarkú Péterre, ez egy amerikai író könyvének szereplője,Thornton Waldo Burgess hívta életre, majd később egy másik nyuszisztori alapján született egy TV-film, amelynek megírásában Burgess segédkezett, de valójában leginkább csak a saját sztorijában szereplő nyúl neve került bele a TV-s változatba, és tette széles közben népszerűvé a nevet, a Here comes Peter Cottontail, 1971-ben.Peter Cottontail nevét gyakran használják az Easter Bunny alternatívájaként.

Ezek a 2011-es lakótelepi buli képei, hatalmas plüsscsibéket is kaptak a gyerekek, a rengeteg kisebb csoki, cukorka, nyalóka mellett, na és a nyuszimaszk és a lufi is elmaradhatatlan volt. (Ahhoz képest, hogy ebben az évben néhány jobb minőségű csoki és egy matricás füzet nekem, mint főnyúlnak 5 ezer forintomba került, kesernyés mosollyal nézem ezeket a régi képeket, amikor gyakorlatilag a lakbérbe ágyazva érkezett a nyúl.)

Easter Brunch

Míg a magyarok sietősen pakolják befele a sonkát, tojást, kalácsot, és egyéb húsvéti ételek elkészítéséhez szükséges dolgokat szombaton az élelmiszerüzletekben, (hiszen vasárnap és hétfőn ugyebár minden zárva (és akkor itt most nem idézném az Apa zenél örökbecsűjét) és komoly főzőcskézésbe és sütésbe kezdenek húsvétkor... addig Amerikában válogathat a nép az Easter Brunch-ök közül.

A húsvéti brunch,azaz a húsvéti reggeli és ebéd egybevonásából származó tíz óra környékén elfogyasztott bőséges, fenséges fogások választéka minden valamire való amerikai városban széles. És lássuk be: kényelmes. Nem kell otthon vacakolni az ételek elkészítésével, hanem egyszerűen egy jó alvás után autóba ülni, és az előre lefoglalt éttermi asztalhoz járulni.

Az Easter Brunch azért drágább, mint egy sima vasárnapi változat, ebben az évben a fővárosban 27 ás 45 dollár között mozog személyenként, (nagyon frekventált helyen 100 dollár is lehet) de ebben az árban általában korlátlan fogyasztás vagy három fogásos menü, koktél és egy kis jazz-zene is benne van. A gyerekeknek a húsvéti csokicsomag jár, sőt egyes helyeken a húsvéti nyúl is meglátogatja a brunchölő gyerekeket.

Még menőbb variáció a Potomac folyón hajókázni, és így elfogyasztani a húsvéti fogásokat, a felnőtteknek tánccal, a gyerekeknek programokkal, van ilyen Brunch is.

Én nagyon könnyen el tudnám képzelni az ünnepet így. Egyszer voltam brunchölni, a sima brunchtől is úgy jól laktam, hogy este ettem csak egy kis vacsorát. Volt benne valami jól eső lustaság és hatalmas adag praktikum, mert a délelőtti ebéddel valóban két legyet ütöttem egy csapásra, már ami az evés iillette aznap.

Bombából tojás?

1999-ben kezdődtek az első próbálkozások arra nézvést, hogy az Amerikában hagyományos húsvéti tojásvadászaton a vak gyerekek is részt vehessenek. Az első komolyabb rendezvényt meg is hirdették, de összesen egy család jelentkezett rá. A csúfos kudarc után nem adták fel, és az évek alatt szép hagyománnyá nőtte ki magát a rendezvény.Ekkor még a Dallas Junior Chamber of Commerce és  a Texas Department of Assistive and Rehabilitative Services lelkes munkatársai kezdték összeeszkábálni az első sípoló tojásokat az érintett gyerekeknek.A tojásvadászat után a sípoló tojásokat a gyerekek lecserélték rendes húsvéti tojásra. A gyerekeket látó kísérő családtag vezette és segítette a hang irányában az első ilyen rendezvényeken.

2005 óta élvezhetik a vak gyerekek  Amerikaszerte is a tojásvadászat hagyományát.
Ekkor fejlesztették ki ugyanis az International Association of Bomb Technicians and Inverstigators munkatársai a sípoló tojást.
A műanyag, színes tojás hanggal tudja irányítani a srácokat, hogy megtalálják.
Az ötlet egy olyan bombatechnikus apukától származott, akinek a lánya vak, és a férfi szerette volna, ha a gyermek ugyanúgy részt vehessen ebben a húsvéti mulatságban, mint más gyerekek.
Néhány sikeres tojásvadászat lebonyolítása után a technikusok  elkezdték a tojások adományozását vakokat segítő szervezeteknek és iskoláknak.
A vak gyerekeknek csoportokban nyílt lehetősége a tojások begyűjtésére egy nyílt, füves területen, így bátran mehettek a hang után, és kereshettek hangirányban. Még a tizenéves tinédzserek is boldogan gyújtögettek a siketek és vakok integrált iskoláiban.
A csoportos gyűjtést azóta is megrendezik minden húsvétkor a különböző államokban ezeknek a gyerekeknek.
Ma már bárki rendezhet ilyen tojásvadászatot vaksággal élő gyermekének, mert a tojás forgalomba került a maxiaaids.com-on. Igaz, hogy nem olcsó, $17.95 egy darab, viszont ha valaki egyszer megveszi, akkor amíg a gyerek ki nem nő ebből a mulatságból, használhatja őket húsvétkor. A tojások különböző színűek, és miután a szülők elhelyezk őket egy nyíllt területen, egy kis kapcsoló gomb segítségével lehet beindítani a hangadást rajtuk.Minden szín más hangot jelent, így könnyebben tud a gyermek tájékozódni.