Gyakran hallani hibásan magyar beszélő szájából: "I have a diploma", amikor felsőfokú tanulmányainak tanúbizonyságáról akar beszélni. Helyesen ez úgy hangozhat, hogy degree/university degree/Bachelor's degree/Master's degree, de nézzük meg alaposabban, mit takarnak ezek a kifejezések az amerikai angolban.
1. High school diploma, valójában ez az egyetlen "diploma" az amerikai angolban, és ez nem jelent mást, mint a középiskola elvégzését bizonyító dokumentumot. Amerikában nincs érettségi, tehát nem ekvivalens az érettségivel, ugyanis államonként változó, hogy a négy év kreditjének összeadásából, vagy egy nagyobb tesztből adódóan születik meg a High school diploma. A tesztet egyébként GED-nek hívják, azaz (General Education Development). A GED öt részből áll:
1. írásbeli korrektúrájából és szövegértéséből egy üzleti, vagy egyéb szövegnek, a második része pedig egy esszé írása adott témáról.
2. Társadalomtudományok teszt, ebben benne foglaltatik a történelmi tudás, földrajzi ismeretek, jogi ismeretek, kormányzati ismeretek stb. Amerikában nem tantárgyak vannak, mint otthon, hanem tantárgycsoportok integrálva. A tesztben gyakran szerepel az alkotmány részeinek értelmezése, vagy a Legfelsőbb Bíróság tevékenységeinek ismertetése.
3. Science, azaz tudomány, ez a természettudományok összefoglaló neve, ami nálunk a fizika, kémia, biológia tárgyak összefoglalása. A tesztek nem a tárgyi tudást mérik, mint inkább az ilyen jellegű szövegek kompetens megértését.
4. Reading,azaz szövegértés-olvasás. Öt szépirodalmi és öt szakszöveg elolvasása, majd kérdésekre való megválaszolása.
5. Matematika, 90 perces tesztje a matematika ismereteknek.Érdekes módon, míg más tantárgyak egybefolynak az ameikai oktatásban, a matematika egyes részeit külön tantárgyként oktatják, mint algebra, calculus, geometria stb.
Az összesen 800 pontos tesztből 200-at kell elérni, hogy átmenjen az illető a teszten.
2. Associate Degree, (AD)ez egy kétéves tanulmányokat igazoló papír, ami már College-ben, azaz felsőfokú intézményben történik. A College szót egyaránt használják az egyetem és a főiskola helyett, egyszerűen azért, mert minden Master's, azaz egyetemi diplomához először Bachelor's Degree(BA)-t kell szerezni, ergo nincs olyan, mint Magyarországon a bolognai rendszer előtt, hogy valaki egy ötéves képzéssel már egyetemi diplomát kapott. Itt először mindenki a BA képzést kell, hogy megcsinálja, azaz négy vagy öt év képzés.Utána mehet Master's-re, ami további két-három év. Kicsit komolyabb, nem?
Az Associate Degree-t tipikusan Community College-ban azaz népfősiskolán lehet megszerezni, vagy Junior Collegeban amely általában privát tulajdonban van, nem állam által finanszírozott. Az A. D.-nek három típusa van:the associate of arts degree (also called the A.A. degree), the associate of applied science degree (the A.A.S. degree), and the associate of science degree (A.S. degree).
Az AD-t általálában az akarja megszerezni, akinek nincs módja(ne feledjük, itt mindenért fizetni kell!) vagy képessége a Bachelor's degree (BA) megszerzéséhez. Gyakran tovább lehet azonban vinni az AD-t BA szintre, ilyenkor az első két évet a helyi népfősikolán végzi, és utána jelentkezik a harmadik évre valamilyen komolyabb felsőoktatási intézménybe. Itt persze nagyon fontos, hogy a Community College-ban vagy a Junior College-ban megszerzett krediteket figyelembe vegye a BA képzést tartó felsőoktatási intézmény.
3. Bachelor's Degree, ez kb egyenértékű a bolognai rendszere előtti magyar négyéves fősikolai diplomával, vagy az ötéves egyetemi diplomával, és a legtöbb embernek ilyen van Amerikában, leginkább azért, mert a Master's képzéshez a tudás és az anyagiak nagyon sokat nyomnak a latban itt. Ez tipikusan négy vagy maximum öt év.Két típusa van: the bachelor of science degree ( B.S.) and the bachelor of arts degree ( B.A.).A legtöbb pozícióhoz erre van szükség, a leginkább ez a standard a jobb állásokhoz. Érdekes módon a szakosodás sem úgy működik, mint a magyar egyetemeken, két év után kell választani egy szakot (major). A szak teljesítéséhez, a szakhoz közeli tudományokból is jó néhányat fel kell venni kreditnek, és a szakjától teljesen távolálló más tantárgyi csoportokból is teljesítenie kell krediteket.Ez szolgál az úgynevezett általános műveltség megalapozásához, ami ugye a középiskloában elmarad, mivel az is már érdeklődési kör által választható kredites tárgyakat oktat, ergo, aki humán érdeklődésű, az a középiskolában már kilökheti az életéből mondjuk a fizikát, de lehet, hogy a college-ban humán szakon kénytelen lesz felvenni kreditként.Nincs szakdolgozat a BA képzés végén, a kreditekből, vizsgákből áll össze a bizonyítvány.
3. Master's Degree, nem egyenértékű a magyar bolognai rendszer előtti egyetemi képzéssel, hiszen a négy-öt év Ba után kezdhető és általában még két év nappali képzést jelent!!!Ez egy sokkal komolyabb képzés, és nem minden felsőfokú intézményben lehetséges a megszerzése.Ugyanakkor az orvosi, jogi, fogorvosi képzés rögtön Masters fokozatot ad, és dr előcímet is.Abban hasonlít a magyar egyetemi-főiskolai rendszerhez, hogy ebben a két évben szigorú szakosodás van, csak és kizárólag szakspecifikus dolgokat oktatnak, azaz a szak előre meghatározott.Néhány MA képzés elvárásai közt szerepel a szakdolgozat, de nem feltétlenül kötelező, mint a magyar felsőoktatásban.
4. PHD degree- egyenértékű a magyar PHD-val-, 3-6 évig tart az elvégzése, ez szakmától függ, nyilván egy főleg könyvtárazást igénylő humán PHD elvégezhető 3 év alatt míg egy laboros-kísérletes reál PHD hat évet is igénybe vehet. A különbség az, hogy nem kötelező Master's végzettséget szerezni a PHD elvégzéséhez, BA-val is bele lehet vágni.A doktori disszertáció (Phd program thesis) hasonlóan a magyarhoz valamilyen újat kell hogy tartalmazzon valamilyen saját kutatást. Szerintem sokkal több embernek van errefele PHd-ja mint otthon, gondolom ennek az is az oka, hogy rögtön BA után bele lehet vágni.
No comments:
Post a Comment