A jet-lag jelenségnek tudtommal nincs még magyar neve.Mindenesetre minden kelet-nyugat, nyugat-kelet irányú időzónát átlépő utat erősen megnehezít minimum három naptól egy hétig terjedően.
A jet-lag nem más, mint a különböző időzónákon való átutazás miatt bekövetkező alvási nehézség és az ezzel járó fáradtság, vagy éjjeli nyugtalanság, megébredés, éhség vagy étvágytalansáh emésztési zavarok. Ha A és B pont közt csak két óra eltérés van, az nem gond, az este és a reggel, az étkezések nagyjából kis eltéréssel hasonló időben zajlanak, a szervezet nem esik ki a ritmusból.
De ha A és B pont közt mondjuk 6 óra az eltérés, mint az amerikai és a magyar főváros közt, azt bizony igencsak megérzi az utazó.Ebben az esetben Budapest javára hat óra az eltolódás, azaz, amikor valaki nagyon korán kel Washingtonban, mondjuk hatkor, más már az ebédidejét tölti Budapesten, ha telefonon akarok ügyet intézni Washingtonból, azt itteni idő szerinti déletőtt tíz után már bajosan tehetem meg, mert Budapesten már négy óra van délután, és minden zár be...
Mire lehet számítani utazáskor?
Budapestről Washingtonba eleve hosszabb a repülési idő is.Megérkezéskor Washingtonban délután van, de a szervezetünk a magyar idő szerint már nagyon szeretne aludni. Ha bírjuk, érdemes valahogy nyújtani egy kicsit az ágybamenés idejét, (nekem tegnap nem sikerült, itteni idő szerint hatkor, otthoni idő szerint éjfélkor eldőltem, mint a zsák.) Természetesen, ha előbb fekszünk, előbb fogunk felébredni, valamikor az itteni éjszaka közepén, és nem biztos, hogy megy tovább az alvás. Ez délelőtti (azaz magyar idő szerint délutáni) fáradtságot fog eredményezni, érdemes készíteni a kávéfőzőt...ja, és ilyenkor vagyunk farkaséhesek pár napig.Sajnos minimum négy-öt nappal lehet számolni, mire átáll a szervezet, de ez az eset még mindig jobb, mintha Washingtonból utaznánk Budapestre.
Ha Washingtonból utazunk Pestre, a repülési időt rövidebbnek érzékeljük, és rövidebb is a szélcsatorna miatt, azonban azzal szembesülünk, hogy mikor Pesten a nép este 11-kor már alszik, addig mi vígan vagyunk, mert a szervezetünk szerint csak délután öt óra van.(Komolyan érdemes ilyenkor bulizni menni, már ha van rá kapacitásunk a hosszú repülőút után, mert aludni garantáltan nem fogunk...) Igen ám, de csak kb hajnal négyre-ötre leszünk álmosak....Reggel pedig a buszok, a szomszéd, a világosság nem lesz tekintettel arra, hogy kb két-három órát sikerült aludnunk. Így aztán meglep minket az ólmos fáradság délutánra, hogy ki tud és ki nem tud aludni, ilyenkor, az egyénfüggő. Én soha nem, így marad a hullafáradtság és következő estéken altatót használtam párszor, most idén először próbáltam a biomelatonint, és nagyon jó, valóban lehet vele aludni, sokkal jobb alternatíva, mint az altatószer.A melatonin egy olyan vegyület, amelyet az agy alvás közben termel, és ha ilyet viszünk a szervezetünkbe, álmosak leszünk tőle, de nem üt ki olyan módon, mint egy altató.(Jet-lag nélküli álmatlanságra is nagyon jó.)Minket az étvágytalanság szokott jellemezni, ha hazamegyünk.
A baj az, hogy muszáj ügyeket intézni, találkozásokat szervezni már a második naptól minimum, hiszen az időt ki kell használni, viszont egy kifacsart citromhoz hasonlító lényként bizony nem könnyű sokszor rohangálni.Ha hosszabb időre utazunk, érdemes az első pár napot valóban pihenéssel, lustálkodással, minimumprogramokkal tölteni.
No comments:
Post a Comment