Guacamole

Két és fél hónapja képtelen vagyok aludni. Egyszercsak elkezdődött és azóta talán párszor sikerült nyolc órát aludni, altatóval. Aztán már az sem használt. Kétségtelenül emócionálisabb és irritáltabb vagyok, mint lenni szoktam, ráadásul ott a nagy kérdőjel: mikor lesz ennek vége?Vége lesz egyáltalán? Soha nem lehet kiszámítani, milyen lesz a másnap. Leginkább halálos, de van, hogy kicsit több alvás ellenére borzalmas, és van, amikor három óra után meglepően normális.

 Lassan egy hónapja nem dolgozom, mert tíznél előbb képtelen vagyok felkelni, néha még tovább fetrengek az alvásdeficit elképesztő súlya alatt, és akkor is csak az életben maradáshoz szükséges minimális tevékenységeket tudom ellátni, meg amit a család körül nagyon muszáj. Biztos kihúzom a gyufát a munkahelyemen, de most valahogy ez sem tud érdekelni, éppen eleget idegeskedtem, hogy menjenek bent a dolgok, de mindig úgy tűnt, csak engem érdekel, hogy minden jól haladjon.

Olyan tevékenységek, mint a Tescoban való vásárlás is kihívásnak és programnak minősülnek.

Tegnap éppen a Tescoban sétáltam, éppen egy jobb éjszaka után ( a jobb éjszaka az, amikor hajnal egy fele elalszom és felébredek fél óránként fél órákra, a rosszabb az, amikor hajnali négykor is még fent vagyok, és utána alszom be mondjuk két-három órára), szóval ott sétálgattam, és szembejött az avokádó, elérhető áron. Ekkor beugrott a jó öreg amerikai Safeway és a Guacamole-por, az avokádót össze kellett törni és a Guacamole-porral jól összedolgozni, kész volt a Guacamole, finom fűszeres erőteljes ízű  sós krém, én kenyérre kenve fogyasztottam, de burgonyachipsszel vagy friss répacsíkokkal sem rossz. Mondhatni kinti hétköznapjaink részének számított, gyorsan kész volt és még egészséges is.

Nagy örömmel vettem a kezembe a gyümölcsöt (igen, az avokádó gyümölcs!), és mentem a fűszeres részre szinte automatikusan, hogy keressem a Guacamole-port. Persze, nem találtam. Megkérdeztem az ott tevékenykedő eladó hölgyet, hogy hol találom a Guacamole-port? Mit? Miről beszélek? Nem is érti ezt a szót...ránéztem.......és rájöttem, felesleges erőlködni. Ő még nem hallott róla. Megkérdeztem, hol vannak a nemzetközi ételek?Két sorral lejjebb, mutatta. 

Boldogan szaladtam oda.Taco, Fajitas, igen, Guacamole nem.Elszontyolódtam, mégsem élünk globális világban, Guacamole-port csak az Államokban kapni?Volt ugyan Guacamole konzerv-szósz, de ki akar olyat enni?Azért szétnéztem, mit tart a Tesco a nemzetközi polcsoron.

A Lemon Curd, a Maple syrup és a Maryland cookies láttán már könnyekig meghatódtam, noha a Maryland cookies nem létezik Amerikában, hat év marylandi tartózkodás után se láttam sehol Maryland cookies-t, de mégis meghatott a felirat. Még azt is odaírták rá, hogy the nation's favorite, azaz a nemzet kedvence, ez valóban egy kedvelt reklámfogás volt kint. A tejes pultnál gallonos tej formájú riska családi tejet pillantottam meg, noha csak 2.5 literes volt, nem 3.7 liter, mint a kinti tejek általában.Tekintetemmel végigsimítottam gondolatban.

Hirtelen annyi minden eszembe jutott! A hatalmas kiszerelésű Costco-ban kapható  kilós M&Ms, vagy a csokoládé bevonatú mazsolák, szintén kilós kiszerelésben, a lazac, ami napi szintű étkezéseink része volt, most meg jó ha három évben egyszer, karácsonykor egy kis szeletet megvehetünk.
És az utánozhatatlan Trader Joe's Dark Chocolate Pretzels, a sós perec étcsokiba mártva, amiből tonnányi adagot képes voltam elpusztítani.Ha időnként erre jár egy amerikai, és megkérdi mit hozzon, akkor két dolgot szoktam kérni, a Trader Joe's Dark Chocolate Pretzels-t, és a Cleanse More hashajtót :).

Eszembe jutott, ahogy odakint a zöldséges pultoknál negyed óránként friss zuhany lepte el a zöldségeket, (és ha nem vigyázott, a vásárlót is,) hogy frissek és üdék maradjanak.
Hirtelen OTT voltam, térben és időben messze, valahol Maryland államban, ugrálva a feltörő emlékek közt. Érzések, ételek, színek, illatok, szokások, apró boldogságok....

Aztán hirtelen egy érdes hang felijesztett: Húzza má' beljebb a kosarát nem férek el! Igen, egyből visszatértem oda, ahol álltam, a budaörsi Tesco nemzetközi részlegéhez.

Bizony vannak napok, amikor nagyon-nagyon hiányzik. Hosszú volt kint az idő és sok az emlék. És úgy látszik, a krónikusan kialvatlan agyam mintha erőteljesebben és többszörös mennyiségben produkálná az emlékeket.