Sokan kacérkodnak
a gondolattal, idő- és pénz hiányában, hogy egyedül tanuljanak angolul,
németül, franciául stb. Aztán általában ez a terv pár hét alatt kudarcba
fullad. Mi lehet ennek az oka?
Az autodidakta
tanulásnak, akármilyen nyelvből, négy tényező fennállása mellett van értelme:
1.
A
tanuló legalább középszinten van, azaz a nyelvtan legtöbb részével már
tisztában van, és az önállóan tanult egységek már egy biztos alapra épülnek.
Kezdő és középhaladó szinten nem érdemes és veszélyes is lehet önállóan, tanári
magyarázatok, és vezetés nélkül tanulni.
2.
Van
valós ideje a tanulásra, és ezt az időt teljesen neki tudja szentelni.
3.
Van
olyan tanulási rutinja, egy olyan felépített elképzelése, ami mentén halad,
legyen ez egy könyv, amit önállóan feldolgoz, vagy online oldal, amit kiszemelt
magának stb.
4.
A
legfontosabb pedig az, hogy elkötelezett legyen az, aki erre adja a fejét.
A legtöbben
bizony pár hét alatt abbahagyják az önálló tanulást. Időhiányra, más
elfoglaltságra hivatkozva, nincs tervük arra, hogy miből és hogyan tanuljanak.
Márpedig ezt meg kell tervezni, ahogy egy tanár tenné, amikor tanmenetet ír. Sokan
talán terveznek is, akkor meg az zavaró, ha a tervet nem tudják követni, akkor
nem érzik magukat elég sikeresnek. Nem győzőm hangsúlyozni, nem az a lényeg,
hogy a könyvben hányadik oldalon tartunk, hanem az, hogy abból mit tudunk. A
terv az egy váz, amit folyamatosan lehet módosítani, pár alkalom után úgyis
kiderül, mi a megfelelő tempó.
Sokan gondolják
azt, hogy az internetes milliónyi nyelvtanuló oldal fogja jelenteni a
megváltást. Párszor felmennek rá, aztán megcsappan a lelkesedés. Az alábbiakban
tanácsokat adok, hogyan érdemes az internetes anyagokat feldolgozni.
A mai téma a szóküldő szolgáltatások feldolgozása
lesz.
Több nyelviskolának
van napi szóküldő szolgáltatása, amikor akár szintekre bontva elküld a
feliratkozott ember emailjére egy szót, vagy akár többet. Ez jó megoldásnak
tűnik, hiszen egy év alatt több száz szóval lehetünk gazdagabbak. Vagy mégsem?
Mi a baj ezzel?
A baj az, hogy
ezek a szavak random módon vannak kiválasztva és elküldve, nincs mihez kötni
őket. Nincs egy olvasmány, egy film, egy akármilyen élményanyag mögöttük, és
egyszerűen elvesznek, legtöbb esetben még a passzív szókincsbe sem épülnek be.
Ráadásul a szótanuló megnézni az emailt, elmondogatja a szót esetleg párszor, aztán el is feledkezik róla.
Hogyan lehet
ebből a szolgáltatásból a maximumot kihozni? Fogjunk egy vonalas füzetet, és
próbáljunk annyi kategóriát létrehozni, amennyi egy általános szóbeli
nyelvvizsgán, érettségin témakörként szerepel. Legyen legalább húsz
kategóriánk: család, szolgáltatások, munka, szabadidő, étkezés, napirend stb. A
megkapott szavakat minden nap másoljuk be a kategóriák alá, hogy legyen mihez
kötni. Ahogy szaporodnak az egyes kategóriák alatt a szavak, úgy nyer egy-egy
szócsokor egyre több értelmet. Ha az iskola küld példamondatot a szóval, azt is
másoljuk be, és próbáljuk a szót a mondattal együtt megtanulni, így duplán van
mihez kötni.
Ne essünk abba a
hibába, hogy azt gondoljuk, napi egy szó, vagy napi két szó az semmi, és
emellett még több más oldalt is elkezdünk látogatni, mert bár látszólag kevés
munka van napi szinten egy szóval, ha rendesen meg akarjuk tanulni, akkor be
kell másolni, memorizálni, és legalább heti rendszerességgel átnézni a
listáinkat a többi kategóriában is. Ahogy a szavak szaporodnak, ez a feladat
úgy lesz egyre hosszadalmasabb.
Szótanuláshoz
alkalmazhatjuk az amerikai módszert, a szókártyás tanulást. Ebben az esetben a
csoportosítás kicsit körülményesebb, de nem megoldhatatlan. Mindenképpen itt is
ügyeljünk a kategorizálásra. A kártya két oldalát hagyományosan úgy
hasznosítják, hogy az egyik oldalon van az idegen szó, a másik oldalon az
anyanyelvi változat. Az anyanyelvi változatot érdemes elhagyni, és helyette a
példamondatot írni a másik oldalra. Azt is megtehetjük, hogy az egyik oldara
mindig a kategóriát írjuk fel, a másikra a szót és a példamondatot, így
átláthatóan tudunk csoportosítani a későbbiekben. Érdemes színekkel operálni,
az is segíti a kategóriák gyors átlátását.
A következőkben a
videóanyagok feldolgozásáról lesz szó.
No comments:
Post a Comment