2009. nov. 8. 12:09 - írta Phoebe
2006-ban jártam egy különleges kurzusra, amiről akkor így írtam.:
"Tegnap volt az első Pronunciation and Usage órám, és nagyon vicces volt.
Azt már megszoktam, okulva az előző kurzusokból, hogy az embereket sokszor olyanokkal traktálják, amit jó esetben már kisiskolás korban készségszinten nyomtak.
Pl minden alkalommal az első óra azzal telik, hogy kiosztják a háziszabályokat, meg a tananyagról egy átfogó egyoldalas papírt, amit kb két perc alatt át lehet futni, és utána nem igazán kell róla többet beszélni, mint ami amúgy is ott van, mert annyira egyértelmű és lényegtelen...neeem, ezt bizony az első fél órában boncolgatni kell.
Mire már elkeseredtem, a na, itt se fogok újat hallani grimasszal a képemen, a néni(mert van már vagy hetven éves) belemelegedett a dologba, és egész érdekes aspektusokat világított meg.
(...)
Azzal is tisztában vagyok, hogy ha meggebedek sem tudok olyan magánhangzókat előállítani, mint az anyanyelviek
De hogy még a P betűm se hasonlít az ittenire, na ez már nem volt semmi.
Pedig, milyen sokat számít, ha hirtelen azt a típusú P-t mondom...Ugyanez áll a D-re, K-ra, és egynéhány olyanra, amiről az ember azt gondolná, univerzális a képzése."
Otthon azt hiszem, a kiejtés kérdése van leinkább elhanyagolva, és talán az az oka, hogy az angoltanárok fele is magyar kiejtéssel beszél.
Monday, November 9, 2009
Sunday, November 8, 2009
Áramellátás
Tegnap leesett öt csepp eső, aminek megint az lett a következménye, hogy pukkant egyet a villanyvezeték, és áram valamint fűtés nélkül maradtunk (ahhoz is áram kell), dél körül.Délután elmentünk itthonról, hogy ne fagyoskodjunk, és reméltük, hogy mire hazaéerünk, már megjavítják. Hazaértünk a tök sötétbe, és a 15 fokba.
Érdekes módon a mosókonyhában volt áram, úgyhogy hosszabbítóval onnan szedtünk, hogy ne az összes gyertyát kelljen elhasználni.A sütő teteje gáz, az alja villany, de a teteje gázbegyújtással, azaz gyufa nélkül működik.Valahogy azért sikerült gyufával begyújtani, így legalább a gyerek kajáját meg lehetett melegíteni.Közben viszont egyre hidegebb lett, úgyhogy ruhástul morgolódtuk magunkat álomba, én a lányommal együtt, mert ugyan beöltöztettem, de mindig lerúgja magáról az összes takarót, ami 10 fokban már nem annyira vicces.
Hajnali négykor kapcsolták vissza az áramot.Fél öt volt, mire nem vett meg az Isten hidege, és a kisdedet el tudtam paterolni az ágyába.Reggelre így is szörcsögött. Nem tudom, mit gondolnak ezek.Télen rendszeresen szokott lenni áramkimaradás, amikor a kinti hőmérséklet nem plusz, hanem mínusz, és a hótól még nagyon elmenekülni sem lehet.És akkor már egyáltalán nem vicces, amikor ruhástul is megfagyok a takaró alatt....
Érdekes módon a mosókonyhában volt áram, úgyhogy hosszabbítóval onnan szedtünk, hogy ne az összes gyertyát kelljen elhasználni.A sütő teteje gáz, az alja villany, de a teteje gázbegyújtással, azaz gyufa nélkül működik.Valahogy azért sikerült gyufával begyújtani, így legalább a gyerek kajáját meg lehetett melegíteni.Közben viszont egyre hidegebb lett, úgyhogy ruhástul morgolódtuk magunkat álomba, én a lányommal együtt, mert ugyan beöltöztettem, de mindig lerúgja magáról az összes takarót, ami 10 fokban már nem annyira vicces.
Hajnali négykor kapcsolták vissza az áramot.Fél öt volt, mire nem vett meg az Isten hidege, és a kisdedet el tudtam paterolni az ágyába.Reggelre így is szörcsögött. Nem tudom, mit gondolnak ezek.Télen rendszeresen szokott lenni áramkimaradás, amikor a kinti hőmérséklet nem plusz, hanem mínusz, és a hótól még nagyon elmenekülni sem lehet.És akkor már egyáltalán nem vicces, amikor ruhástul is megfagyok a takaró alatt....
Az én volunteerkedésem
A volunteerkedés avagy magyarul önkénteskedés gondolata először nem fért a fejembe.Ez csak valami vicc lehet, gondoltam, mert a PestiEstben rendszeresen megjelenő, kibuci önkénteseket kereső hirdetésen kívül nem hallottam ilyenről. Konkrétan, hogy valaki ingyen dolgozzon.Ez Magyarországon elképzelhetetlen.Vagy legalábbis nagyon ritka.
Amerikában pedig igencsak elterjedt dolog.Sőt, vannak olyan munkák, amiket kizárólag önkéntesek végeznek.Például bölcsisnéninek pénzért nem mehet el senki.Aztán az is előfordul, hogy egyazon munkát önkéntesek és pénzért dolgozók is csinálnak, és senki nem háborog.
Mégis, ki az a hülye, aki önkénteskedik?Merülhet fel a kérdés sokunkban.Nos, az amerikaiak egyszerűen szeretnek önkénteskedni, ezzel mintegy visszaadni valamit a közösségnek, ahova tartozónak vélik magukat. Azonkívül, hogy így rengeteg emberrel megismerkedhetnek, barátkozhatnak, nem szorulnak rá a pénzre.De vajon, ha a magyarok nem szorulnának rá a pénzre, elmennének önkénteskedni? Szerintem nem.Annak olyan szoci "társadalmi munka" íze lenne, amit akkor is mindenki utált, amikor csinálni kellett. Itt viszont nem kell, hanem lehet.Önként.
Én is elmentem önkénteskedni, amikor kijöttünk.Végtelenül egyszerű oka volt, mást nem tudtam volna csinálni.Minimum három hónap, mire a munkavállalási engedélyt megadják a vízumra.Utána lehet csak munkát keresni.Azonkívül az angolom akkoriban eléggé sok kívánnivalót hagyott maga után, ugyan hova vettek volna fel engedéllyel együtt is.
A helyi könyvtárban pakolgattam vissza a könyveket a helyükre, mert itt ilyen állás is van.Csinálták ezt önkéntesek is, meg nem önkéntesek is.A dologhoz némi számítógépes tudás, kódleolvasó használata, meg az angol abc ismerete kellett.Nem mondanám, hogy repestem a boldogságtól, eleinte igencsak a lelkemre vettem, hogy ezt csinálom, ráadásul ingyen. De ahogy teltek a napok, egyre jobban megértettem a körülöttem dolgozókat.Volt egy fickó, aki nem csípte az idegeneket, és direkt rém gyorsan beszélt, amikor hozzám szólt.Három hónap után őt is értettem.
Amikor jött a karácsony, meghívtak a Christmas-partyra. Jó érzés volt tartozni valahova. Jó érzés volt, amikor én is kaptam ajándékba egy sötétkék bögrét egy kedves felirattal:"You warm our hearts through and trough with all the terrific work that you do!Your winning ways and attitude deserve a latté gratitude!"Mintha kitüntettek volna.Eleinte nagyon komolyan vettem a dolgot, mintha igazi munkahely lett volna.Percre pontosan érkeztem, és amikor bejöttek a hidegek, és megfáztam, bűntudatosan telefonáltam, hogy ma nem tudok menni, kb ugyanolyan gyomorgörccsel, mint ahogy a munkahelyemre telefonáltam régen, ha megbetegedtem.Aztán egyszer rámszóltak, hogy hé, itt te teszel nekünk szívességet, nem kell elszámolnod minden perceddel.Akkor vettem észre, hogy mások akár heteket is kihagynak, és akkor jönnek, amikor idejük engedi.De talán pont emiatt a bugyuta kis hozzáállásom miatt ismernek még mindig meg, és örülnek nekem, mint valami családtagnak, ha néha arra járok a lányommal
Amerikában pedig igencsak elterjedt dolog.Sőt, vannak olyan munkák, amiket kizárólag önkéntesek végeznek.Például bölcsisnéninek pénzért nem mehet el senki.Aztán az is előfordul, hogy egyazon munkát önkéntesek és pénzért dolgozók is csinálnak, és senki nem háborog.
Mégis, ki az a hülye, aki önkénteskedik?Merülhet fel a kérdés sokunkban.Nos, az amerikaiak egyszerűen szeretnek önkénteskedni, ezzel mintegy visszaadni valamit a közösségnek, ahova tartozónak vélik magukat. Azonkívül, hogy így rengeteg emberrel megismerkedhetnek, barátkozhatnak, nem szorulnak rá a pénzre.De vajon, ha a magyarok nem szorulnának rá a pénzre, elmennének önkénteskedni? Szerintem nem.Annak olyan szoci "társadalmi munka" íze lenne, amit akkor is mindenki utált, amikor csinálni kellett. Itt viszont nem kell, hanem lehet.Önként.
Én is elmentem önkénteskedni, amikor kijöttünk.Végtelenül egyszerű oka volt, mást nem tudtam volna csinálni.Minimum három hónap, mire a munkavállalási engedélyt megadják a vízumra.Utána lehet csak munkát keresni.Azonkívül az angolom akkoriban eléggé sok kívánnivalót hagyott maga után, ugyan hova vettek volna fel engedéllyel együtt is.
A helyi könyvtárban pakolgattam vissza a könyveket a helyükre, mert itt ilyen állás is van.Csinálták ezt önkéntesek is, meg nem önkéntesek is.A dologhoz némi számítógépes tudás, kódleolvasó használata, meg az angol abc ismerete kellett.Nem mondanám, hogy repestem a boldogságtól, eleinte igencsak a lelkemre vettem, hogy ezt csinálom, ráadásul ingyen. De ahogy teltek a napok, egyre jobban megértettem a körülöttem dolgozókat.Volt egy fickó, aki nem csípte az idegeneket, és direkt rém gyorsan beszélt, amikor hozzám szólt.Három hónap után őt is értettem.
Amikor jött a karácsony, meghívtak a Christmas-partyra. Jó érzés volt tartozni valahova. Jó érzés volt, amikor én is kaptam ajándékba egy sötétkék bögrét egy kedves felirattal:"You warm our hearts through and trough with all the terrific work that you do!Your winning ways and attitude deserve a latté gratitude!"Mintha kitüntettek volna.Eleinte nagyon komolyan vettem a dolgot, mintha igazi munkahely lett volna.Percre pontosan érkeztem, és amikor bejöttek a hidegek, és megfáztam, bűntudatosan telefonáltam, hogy ma nem tudok menni, kb ugyanolyan gyomorgörccsel, mint ahogy a munkahelyemre telefonáltam régen, ha megbetegedtem.Aztán egyszer rámszóltak, hogy hé, itt te teszel nekünk szívességet, nem kell elszámolnod minden perceddel.Akkor vettem észre, hogy mások akár heteket is kihagynak, és akkor jönnek, amikor idejük engedi.De talán pont emiatt a bugyuta kis hozzáállásom miatt ismernek még mindig meg, és örülnek nekem, mint valami családtagnak, ha néha arra járok a lányommal
Candy apple
Tegnap ettem ezt az almacsodát először, miután minden vásárlásnál ott kacérkodott az almás pultnál, és eddig mindig ellenálltam, de tegnap nem sikerült...
Kérem szépen, ezek tudják, hogy kell az almát egészségtelen vacakká silányítani. Biztos azért találták ki, mert az amcsi gyerekek csak így vehetőek rá az almaevésre, vagy pedig ebből megesznek hármat minden nap, és akkor úgy érzik, hogy huhú, de egészségesen táplálkoznak. A candy apple nem más, mint egy alma nyúlós cukros vacakba forgatva, a tetején az elmaradhatatlan földimogyoródarabkákkal.Az egyetlen jó benne, hogy ki van szedve a magháza. Na még ez is, nehogy körbe kelljen rágni...
Kérem szépen, ezek tudják, hogy kell az almát egészségtelen vacakká silányítani. Biztos azért találták ki, mert az amcsi gyerekek csak így vehetőek rá az almaevésre, vagy pedig ebből megesznek hármat minden nap, és akkor úgy érzik, hogy huhú, de egészségesen táplálkoznak. A candy apple nem más, mint egy alma nyúlós cukros vacakba forgatva, a tetején az elmaradhatatlan földimogyoródarabkákkal.Az egyetlen jó benne, hogy ki van szedve a magháza. Na még ez is, nehogy körbe kelljen rágni...
Friday, August 21, 2009
I love you, America
A mai esetem is bizonyítja, hogy az amerikai emberek szuper jófejek.
A minap a reggeli kávémat akartam megvenni a suliba menet, és a kávéház előtt már tudtam, hogy a pénztárcámmal együtt minden iratom és bankkártyám otthon maradt, készpénzem sincs, csak egy véletlenül nálam maradt csekkfüzet.Gondoltam, megér egy próbát, hátha tudok csekkel fizetni a kávémért, mondtam, hogy elfogadnak-e csekket, mert most más nincs nálam.
Rámnéz a nagydarab fekete fiú, azt mondja, ne is törődjél vele, a white chocolate mochat kéred, amit szoktál?Mondom, igen, azt kérném, de nincs nálam pénz.Erre már intett is a kollégájának, hogy készítse a kedvencemet.Alig hittem, hogy ilyen megtörténhetik, emlékszem, a magyar főiskola büféjében annak idején, hiába látta a nő az arcod mindennap, és fogadkoztál, hogy de egy óra múlva kölcsönkérsz, és hozod, esze ágában sem lett volna adni valamit is pénz nélkül.
Boldogan elvitorláztam a kávémmal, majd akkurátusan figyeltem a nagydarab barátom, hogy melyik reggel tudom megadni a pénzt.Ma reggel ott volt, már mire sorra kerültem ott volt a kávém is, és amikor mondtam, hogy akkor kettőt számoljon, akkor azt hitte, hogy hülyéskedek.De mondom, a múltkori, azt mondja, azzal én ne foglalkozzak.
A minap a reggeli kávémat akartam megvenni a suliba menet, és a kávéház előtt már tudtam, hogy a pénztárcámmal együtt minden iratom és bankkártyám otthon maradt, készpénzem sincs, csak egy véletlenül nálam maradt csekkfüzet.Gondoltam, megér egy próbát, hátha tudok csekkel fizetni a kávémért, mondtam, hogy elfogadnak-e csekket, mert most más nincs nálam.
Rámnéz a nagydarab fekete fiú, azt mondja, ne is törődjél vele, a white chocolate mochat kéred, amit szoktál?Mondom, igen, azt kérném, de nincs nálam pénz.Erre már intett is a kollégájának, hogy készítse a kedvencemet.Alig hittem, hogy ilyen megtörténhetik, emlékszem, a magyar főiskola büféjében annak idején, hiába látta a nő az arcod mindennap, és fogadkoztál, hogy de egy óra múlva kölcsönkérsz, és hozod, esze ágában sem lett volna adni valamit is pénz nélkül.
Boldogan elvitorláztam a kávémmal, majd akkurátusan figyeltem a nagydarab barátom, hogy melyik reggel tudom megadni a pénzt.Ma reggel ott volt, már mire sorra kerültem ott volt a kávém is, és amikor mondtam, hogy akkor kettőt számoljon, akkor azt hitte, hogy hülyéskedek.De mondom, a múltkori, azt mondja, azzal én ne foglalkozzak.
Sunday, March 29, 2009
Semi- Annual Church Yard Sale, Kensington
Egy nagyon jópofa helyen voltunk ma, egy kensingtoni metodista templom kacatvásárt szervezett, 8-től 12-ig, és fél tízkor már “bagsale” volt, azaz adtak egy nagy papírszatyrot, azt pakoltad ami tetszett, és a végén három dollárt kellett fizetni.A kacatvásár az olyasmi mint a bolhapiac, otthoni megunt, kinőtt, nemkell kategóriájú dolgok kitakarítása és pénzzé tétele, amit majd a templom itt valóban jótékonysági dolgokra fordít.
Halásztam a gyereknek a babaházba bababútorokat, kis figurákat, egy hatalmas USA enckilopédiát, két súlyzót, kis franciaszótárt, egy másik francia könyvet, szemüvegtokot, karácsonyfadíszeket, egy csengettyű-gyűjteményt(5 darabos, és nagyon tetszik lásd kép) és egy nagy játéktartó dobozt, ami pont befért a bagbe, a dobozba meg a cuccok.Ezt mind nem egészen hatszáz forintért.
Kensington pedig gyönyörűszép.
![]()
Halásztam a gyereknek a babaházba bababútorokat, kis figurákat, egy hatalmas USA enckilopédiát, két súlyzót, kis franciaszótárt, egy másik francia könyvet, szemüvegtokot, karácsonyfadíszeket, egy csengettyű-gyűjteményt(5 darabos, és nagyon tetszik lásd kép) és egy nagy játéktartó dobozt, ami pont befért a bagbe, a dobozba meg a cuccok.Ezt mind nem egészen hatszáz forintért.
Kensington pedig gyönyörűszép.
Thursday, March 19, 2009
Gazdasági recesszió
Amig ilyen hirdeteseket latok a craigslisten, addig valahogy nem tudom sajnalni az amerikaiakat a “nnaaagy” valsagban (nemkulonben a sielos, Horvatorszagba nyaralos rinyalokat otthon):
“I have a brand new cherry color crib with attached changer/shelf for sale. We’ve never even assembled it. when we opened the box we didn’t like the color. We wanted a darker color so we got an espresso color crib instead. This is a beautiful and sturdy make and comes with a changing pad for the table. it is just as shows in the picture but the color is cherry not brown. I tried to take a picture of the color myself but I don’t think it does it justice. It’s a beautiful color but we needed darker.
Asking $330 or best offer. MUST GO!!!!!!”
Megveszi a meregdraga gyerekbutort a szobaba, mikor mas ugy szedi ossze hasznaltan, de annyi esze sincs, hogy a boltba eldontse, hogy tetszik-e neki a szin, nem!Hazaviteti, utana kinyitja, fujjog egyet, es vesz egy masikat, es a “mindent-vissza-lehet-vinni-a-boltba-es-visszaadjak-a-lovet” orszagban o arra sem kepes, hogy visszavigye, inkabb egytizedeert probalja eladni.Ez olyan, mint az a no, aki a nyolcadik honapban rajott, miutan mindent berendezett, hogy nem tetszik neki a halvanysarga gyerekszoba, es utana tul akart adni a dekoracion, hogy uj arnyalatot vegyen.
Ezek azok, akiket az apjuk yachttal vigasztalt, amikor lebetegedett a ponijuk…
Asking $330 or best offer. MUST GO!!!!!!”
Megveszi a meregdraga gyerekbutort a szobaba, mikor mas ugy szedi ossze hasznaltan, de annyi esze sincs, hogy a boltba eldontse, hogy tetszik-e neki a szin, nem!Hazaviteti, utana kinyitja, fujjog egyet, es vesz egy masikat, es a “mindent-vissza-lehet-vinni-a-boltba-es-visszaadjak-a-lovet” orszagban o arra sem kepes, hogy visszavigye, inkabb egytizedeert probalja eladni.Ez olyan, mint az a no, aki a nyolcadik honapban rajott, miutan mindent berendezett, hogy nem tetszik neki a halvanysarga gyerekszoba, es utana tul akart adni a dekoracion, hogy uj arnyalatot vegyen.
Ezek azok, akiket az apjuk yachttal vigasztalt, amikor lebetegedett a ponijuk…
Subscribe to:
Posts (Atom)