Tuesday, April 27, 2010

Sicko

Legszívesebben másolnám és postáznám a filmet milliónyi példányban a világon, amit láttam.A teljes döbbbenet nemcsak a filmben szereplő átlagpolgárokat érte, de engem is.Ezt a filmet mindenkinek meg kell néznie, de elsősorban Magyarország amerikai mintát követő politikusainak, mert a jövő, ha így haladnak, rémisztő lesz otthon is.
A film Michael Moore Sicko-ja, amely az amerikai egészségügyi rendszert mutatja be.Tátott szájjal bámultam, és azon gondolkodtam, hogy lehet, hogy nem lett belőle hatalmas botrány itt. Hát úgy, hogy akkor jó sokan megnézték volna, és talán  a birkanép fellázad, és kifüstölik az erkölcstelen bagázst, amely életekről dönt.
Kérem szépen, egészségügy. Mint tudjuk, itt biztosítási cégek vannak, azaz profitorientált vállalkozások, akik fizetnek az egyes betegek után a kórházaknak és az orvosoknak. De, és itt jön a lényeg, nem mindenért. Csak azért, ami megéri nekik.Biztosításért folyamodni úgy, hogy valakinek a folyamodás előtt már van egy komolyabb betegsége, mondjuk cukorbeteg, rákos, AIDS-es, leukémiás, lehetetlenség. Az ilyen embert a biztosító elküldi, hiszen ez nagyon sok pénzébe kerülne....Pedig ugyan kinek lenne jobban szüksége az egézségügyi szolgáltatásokra, mint a betegnek...50 millió amerikainak nincs biztosítása a világ leggazdagabb országában.
Aztán vannak azok az emberek, akiknek van biztosításuk. És mondjuk levágja egy gép két ujjuk tetejét. A helyreállítás töredékrészét fizeti a biztosító, majd ír egy levelet a páciensnek, hogy a középső ujj visszavarrása 60,000 dollár, míg  gyűrűsujjé 12,000 dollár, melyiket választja, csak egyre van lehetőség visszavarrni....
Adott egy család, férfi és nő, pici gyerekek. A férfinek veserákja lesz. Jelentkezik kemoterápiára, elutasítja a biztosító a fizetést, a kórház pedig nem csinálja meg. Jelentkezik csontvelőátültetésre, tökéletes donor lehet az öccse, a biztosító megint elutasítja. Mindkét esetben elutasítás oka:talán sikerül meggyógyulnia, talán nem. A férfit végül eltemeti a felesége.
Másik család: felneveltek három gyereket, egyetemre küldték őket, középkorú pár, a férfi három infarktust kap, nem tud tovább dolgozni, a nő rákos lesz. A biztosító  túl kockázatosnak tartja a két ember betegségét, így az összeadott pénz, amit ki kell fizetniük, mert a biztosító az összegek egy részét rájuk terheli annyira sok lesz, hogy a házukat el kell adniuk, és hajlkéktalanná válnának, ha nem lakhatnának a három gyereknél felváltva....
79 éves bácsi, munkából hazajövet. WC-ket takarít, kukákat borogat, emel-cipel. Mint mondja, ez már így lesz, amíg meg nem hal, a felesége gyógyszerei olyan drágák, havi 2000 dollárba kerülnek, hogyha ő nem dolgozik, akkor nem tudná kifizetni, a biztosító pedig csak töredékét fizeti az árnak.
Moore megszólaltat egy orvosnőt, aki egy ideig az egyik nagy biztosítótársaság executive igazgatója volt. A nő elmondta, hogy nem tudta csinálni a munkát egy idő után, akkor sem, ha fizetése hat számjegyre rúgott...Meg volt előre határozva, hogy minimum tíz százalékban el kell utasítani az embereket. Minél több ember kérelmét utasíta el, annál nagyobb bónuszt kap a évvégén. Hiszen az elutasított embere természetesen fizetnek a biztosításért, viszont nekik nem kell fizetni a kezelésekért, azaz a biztosítónak ez tiszta haszon. Kérdezhetitek, akkor az emberek miért nem fizetik ki maguk a kezelést, miért halnak meg? Mert nem tudják. Olyan hatalmas összegeket fizetnek ki az orvosoknak, amit egy átlagember nem képes fizetni.
Egy telefonos operátor lány is megszólal, az interjú közben elsírja magát. Egy biztosítónál dolgozik, ahova az emberek betelefonálnak, hogy biztosításért folyamodjanak. Ő nem mondhatja meg nekik, noha pontosan tudja, hogy egy kisebb meglévő betegség, vagy akár egy meglévő terhesség esetén sem fogják elfogadni őket. Az a telefonhívás hetekkel később fog megtörténni. Ő csak hallgatja az emberek sorsát, és leginkább saját bevallása szerint bunkón viselkedik, mert akkor hamar le tudja tenni a telefont, mielőtt még megszakadna a szíve egy-egy sors hallatán.
Moore ezek után a Gitmo orvosi ellátásáról érdeklődik, kiváncsi, hogyha az amerikai polgárok egy része meghal, vagy olcsó gyógyszereken évekig szenved mert nincs pénze a drágára, mi a helyzet a világ terroristáival?Az orvosi ellátás és ellenőrzés kitűnő, büszkélkedik az egyik főkatona egy beszámolón, a rabokat minden három hónapban ellenőrzik, az ellátás teljeskörű, még operálóterem is van.
Mi a helyzet a 9/11 hőssé nyilvánított tűzoltóival? Azóta szenvednek a füstmérgezés következményeitől, a legtöbbjük már nem tud dolgozni, de a haza nem hálás eléggé, sem az orvosi ellátásukról, se a lerokkantosításukról nem gondoskodik. Moore a lehető legnagyobb pofont adja az amerikai egészségügynek, összeszedi ezeket az embereket, és elmennek Floridából a Gitmo-hoz.Miután nem jön válasz, kikötnek, és az egyik havanai közkórházban kötnek ki. Ahol a kubai orvosok a nevüket és a születési idejüket kérdezik meg, majd ingyen és bérmentesen kivizsgálják őket.Mindenki totál le van döbbenve a felszereltségen és az orvosok segítőkészségén és szaktudásán.Az egyik nő, aki heti gyógyszereiért kénytelen volt 120 dollárt fizetni amerikában, elsírja magát, amikor 2.5 pesoért megkapja ugyanazt, és még adnak neki egy jópárat a kórházban, hogy vigye magával. A kubai tűzoltók pedig kellő tisztelettel fogadják őket, nem törődve a nemzetiségükkel, mert szerintük minden tűzoltó a világon testvére a másiknak.
Moore ezután a nagyon erős csavar után körülnéz Európában. És azt találja, hogy Svédországban, Franciaországban, Dániában, és Kanadában is tökéletesen működik az ingyenes orvosi ellátás, és legnagyobb ledöbbenésére a francia orvos, akit az állam foglalkoztat egymillió dolláros házacskában, BMW-vel és és öt hét fizetett szabadsággal tengődik, és még bónuszt is kap, ha valakit leszoktat a dohányzásról...
Mindenki vonja le a saját következtetéseit, hogy jó-e az amerikai egészségügyi rendszer....
Nekem személyesen jelenleg semmi panaszom nincs vele, de ez azért van, mert a férjem ott dolgozik, ahol, és olyan vízumunk van, amilyen. Szeptembertől változik a vízum.

No comments:

Post a Comment