Kindle

Itthon még híre-hamva sem volt, amikor megvettem az enyémet odakint.Hazahoztam, és azóta a fiókban állt, meg költözött velünk. Nem volt kedvem beüzemelni, nem igazán tudtam, hogy működik a könyvrátöltés, inkább a helyi könyvtárba jártam kéthetente, és az elmúlt évek általam nem ismert kortársait olvasgattam magyarul.

Aztán pár napja azon gondolkodtam, most, hogy nem tanítok, és szinte nem is használom a nyelvet, nem lenne jó teljesen leépülni, mint ahogy ez anno a francia nyelv esetében történt. Kivettem a fiókból, ahol porosodott, és nekiláttam, hogyan rendelhetek rá könyvet. Biztosan vannak ingyenes lehetőségek, torrentek, stb, én egyszerűen a Kindleshopból rendeltem, méghozzá Jodi Picoult
Storytellerjét, mert benne nem kell soha csalódni, le se lehet tenni. Aztán Jonathan Franzen Freedom című könyvét meg valaki nagyon dicsérte.

Meglepő módon, én, aki a könyvszagra esküszik, igen hamar megkedveltem az olvasás ezen formáját, és visszarévedtem az időben, miért is nem volt régebben ilyen fantasztikus lehetőség...

Visszaemlékeztem az első könyvekre, amelyeket Amerikában olvastam (eleinte inkább szakkönyveket, azok nyelvezete egyszerűbb és szűkebb, és ha értesz valamihez, könnyebben haladsz, mint egy regényben.)
Akkor még nagyon netszótárak sem voltak, a hagyományos "papírszótár elő, fellapoz, kikeres" módszerrel kellett evezni.

Aztán bejött a netes szótár, de az sem volt kényelmesebb, felpattanni a könyvvel, megszakítani az olvasást egy szó miatt. Egy idő múlva nem foglalkoztam a nem ismert szavakkal, na meg egyre kevesebben lettek, szövegkörnyezetből ki lehetett következtetni.

Következő lépésként már kizárólag egynyelvű szótáron kerestem ki a nagyon zavaróan nem ismert  szót, valahogy hitelesebbnek éreztem, meg addigra a sztaki hiányosságai is bőven látszottak már számomra.

Egy idő múlva szótár nélkül olvastam, a regényekben egyedül az olyan töltelékszavak nem lettek kikövetkeztethetőek, mint "megrándította a vállát, elmosolyodik, haragosan néz" és társai, ezekkel persze az évek folyamán a szótározós időszakból megbarátkoztam,néhányat megtanulgattam, de könyvről könyvre mindig újra utána kellett néznem, mert annyira jelentéktelen szavak ezek, hogy nem jegyeztem meg soha!

Azért is mosolyogtam, amikor a Kindle-t a kezembe vettem, hogy a kurzorja segítségével bármelyik szó előtt felpattan a jelentése az Oxford-szótárból. Nyelvtanárok álma az egynyelvű szótárhasználat, az én álmom meg az, hogy egy másodperc tört része alatt ott is van a jelentés. Szerencsére ma már nem kell a kurzorral vadásznom a szavakat, ezt a négyet azonban a régi szép idők emlékére kiírom ide az olvasóknak, ezek voltak az én mumusaim:

shrug azaz vállat von, minden amerikai regényíró kedvence, már vállizomgörcsöt kapnék a regényhősük helyében

giggle azaz nevetgél, ezt könnyebb megjegyezni, a hangzása után, a jó öreg Édesvölgyi Suli vékony kis köteteti voltak az első regényeim angolul, abban mindenki gigglelt.

grin imádom az egynyelvű szótár leírását: to smile broadly, often baring the teeth

squint azaz rápillant, rásandít, ez is gyakori a regényekben.

A Kindleben szeretem még azt is, hogy mindig tudom, melyik oldalon tartok, ami gyakran nem egyértelmű a papírkönyvekben,sőt könyvjelző funkciója is van. Megmosolyogtam a highlighting-clipping funkciót, gimnazista korom óta gyűjtögettem az általam szépnek, igaznak vélt írói mondatokat, eleinte töltőtollal írogattam ki tapétával bekötött csíkos füzetekbe. Most meg előre megadja, hogy hányan találták ugyanazt a részt kiemelésre méltónak... így elveszik  a lényege, hogy én találtam meg, ez az enyém, csak én érezhetek így.

Nekem ez a legegyszerűbb lehetőség most az angol szinten tartására. Végigjártam antikváriumokat Budapesten, csak a kötelező olvasmányok angol változatát tartották, ötven éves poros köteteket. Neten cikkeket lehet olvasni, filmet lehet nézni, de könyvet csak kényelmesen, az ágyamon elnyúlva szeretek olvasni.Örülök, hogy nem hagytam tovább porosodni a dobozában a Kindle-t.