Cinco the Mayo, Fifth of May, május ötödike.
Két hasonlat jut eszembe róla, az egyik a várvédő Zrínyi, amint maroknyi seregével a törökön üt, a másik meg a Disznó-öbölbeli csata, amikor Castro szintén igen nagy emberhátránnyal vert rá az amerikaiakra. (Bár ők biztos nem értékelnék ezt a hasonlatomat).
Mexikóban az 1846-48-as mexikói-amerikai, majd az 1858-61-es "reformháború" súlyos pénzügyi váláságot idézett elő. Az akkori elnök, Benito Suarez befagyasztotta két évre a visszafizetendő külföldi adósságokat. A francák válasza erre háború kezdeményezése volt.
1862. május 5-én Mexikóban, Pueblában a hatezer fős, felszerelt francia sereget a jóval kisebb 2000 főt számláló mexikói sereg visszaverte. Egy Zaragoza nevű hadvezérnek köszönhetően nyertek a mexikóiak, később azonban mégis francia uralom alá kerültek, aminek aztán egy felkelés vetett véget.
2007-ben az UCLA egyik közleményében az állt, hogy noha a Cinco de Mayo California-szerte ünnepelt, Mexikóban nem nagyon ünneplik. Californiából az államok egész területére elterjedt az ünnep a nyolcvanas években, különösen San Jose, Los Angeles, Houston és Chicago városokban, ahol a mexikói populáció jelentős.
Az amerikai iskolákban 2005-től a USA kongresszusának hatására különös figyelmet fordítanak arra, hogy a nap kapcsán a diákok interkulturális ismereteit szélesítsék. ezen a napon a hagyományos mexikói zene és regionális táncok is előtrébe kerülnek. Nekem nagyon tetszik, hogy egy más nép kultúrájában fontos eseményt országos szinten ünnepnek nyilvánítanak, hogy ezzel is esgítsék a békés egymás mellett élést.
Az én életemben a május ötödike talán a legfontosabb nap, mert én ekkor lettem anya. És ennek ma nyolc éve.:) Nagyon hálás vagyok a mai napig az amerikai kórháznak, a nagyszerű személyzetnek akik segítettek a kislányom megszületésekor.
Ha pinataval nem is, de tortával minden évben megünnepeljük a Cinco de Mayo-t.
No comments:
Post a Comment