New York éjféli ball-drop-ja méltán világhíres. Azt azonban kevesen tudják, hogy nemcsak New Yorkban van meg ez a szokás, hanem Amerika más területein is van ilyen szimbolikus "dobása", vagy inkább leengedése tárgyaknak.
A tárgyak gyakran jelképezik az adott tájegységet. Nézzük, hol mit dobnak le az év utolsó napjának szimbólumaként?
Key Westen, Floridában egy hatalmas női piros cipő esik le nagy ceremóniával. A cipőben igen gyakran ül egy híres drag-queen, Sushi, aki évtizedes múltra tekint vissza az újévköszöntés ilyen módját választva.
Az Észak- karolinai Raleighben egy hatalmas makkot szoktak leengedni ezzel búcsúztatva az óévet.
Ohioban, Port Clintonban egy hatalmas hallal köszöntik az újévet, ő Wylie.
Michigan, Grand Rapidsban egy hatalmas világító gömböt eresztenek le.
Pennsylvaniaban egy uborka-figurát dobnak le:
Memphisben 2009-től lett hagyomány a gitáreresztés, a Hard Rock Café szervezésében.
Nemcsak a Hard Rock Café csinál magának így hagyományt és reklámot, a pennsylvaniai Crayola gyár is hasonló marketingfogást alkalmaz, egy nagy zsírkrétát enged le újévkor, hasonlóan a blogban már szerepelt Hershey csokoládégyárhoz, akik a szimbólumukká vált Hershey Kiss órás makettját engedik le az ünnepen.
Marylandben rákot dobnak, míg Panama City Beachen egy óriási kivilágított strandlabdát, Atlantában pedig egy nagy barackot engednek le.
A legaranyosabb számomra a PEEP drop, a PEEP nem más, mint egy marshmallow-készítő, az ő jóvoltukból van tele a húsvét a PEEP-csirkékkel, a színezett mashmallow-pipikkel. Az ominózus csirkét igen nagyra nagyítva engedik le Betlehemben, Pennsylvaniában.
Azt hiszem, a pennsylvaniaiak minden évben más éfjéli programban vehetnek részt, anélkül, hogy elunnák, ugyanis ebben az államban van a legtöbb éjféli "dobás".
Friday, December 30, 2011
Thursday, December 29, 2011
Nagy névadási mizéria a DC metrónál
A WMATA, Washington DC metrófenntartója úgy döntött, hogy jövőre új állomásneveket fog adni. Ennek több oka is, van, egyrészt a bizonyos állomásokon levő fontosabb intézmények, szervezetek (kórházak, egyetemek, parkok, turistaközpontok) közül több kérte, hogy az állomás nevében szerepeljen. Másrészt voltak olyan állomások, ahol a metrótársaság akart változtatni a jobb tájékoztatás kedvéért.
A nagy névváltoztató mizéria egész évben lekötötte a társaságot, hiszen összesen öt metróvonal 86 állomását kellett felülvizsgálni.
A DC-metróállomások neve már így is több esetben is hosszabb, mint egy utcanév, vagy egy intézmény neve. Az új tervezet viszont olyan hosszú neveket is produkált, hogy az már sem megjegyezhető, sem kivitelezhető nem lehetett, mondjuk térképre rajzolva. Például a Foggy Bottom- GWU (George Washington Universyty) lehetséges változata lehetne: Foggy Bottom-West End/Georgetown-Washington Circle/GWU-Kennedy Center/Lisner Auditorium...És akkor ez csak egy megálló.
Andrew Bossi a WMATA egyik mérnöke a legrosszabb forgatókönyvet is felvázolta, és feltette a lehetséges térképet a flickr-re. Itt lehet megnézni, milyen nevetséges is lenne, ha minden megjelenési szándékát jelző intézmény, illetve fontos pont szerepelne egy-egy megálló nevében.
A WMATA végülis november elején kihozta a változtatásokat, amelyek 2012 júniusától lesznek érvényben. A Board abban állapodott meg, hogy 19 karakternél ne legyenek hosszabbak az állomásnevek, és a csomópontok pedig csupán 13 karakteresek lehetnek. Persze cselesen első és második neveket is adtak az állomásoknak, ahogy ez eddig is volt, például a Woodley Park, mint állomásnév az első, de hozzá írják és értik a Zoo/Adams Morgan-t is, hiszen a Woodley Parknál van az állatkert, és az Adams Morgan környék. Ez így már bőven túl van 19 karakteren...Ezekben az esetekben arra hivatkoznak, hogy a név már annyira megszokott az utazóknál, hogy ezért nem változtatnak rajta.
A DC-metró mindig is egy vicces intézmény volt.
Friday, December 23, 2011
Boldog amerikai karácsonyok
Szépséges, éjszakai kivilágított karácsonyi dekorációval búcsúzom, a karácsonyi ünnepek után, vagy az új évben folytatom a blogot.
Élvezzétek Oláh Márk hobbifotós nagyszerű képeit, Maryland államban készültek.
Még több képet találtok ezen a linken.
Élvezzétek Oláh Márk hobbifotós nagyszerű képeit, Maryland államban készültek.
Még több képet találtok ezen a linken.
Sunday, December 18, 2011
Karácsonyi díszek Jóbarátok-módra
Aki a legnagyobb Friends-relikviaüzletbe akar ellátogatni, annak a New York városbeli NBC Universal Store-ba kell mennie, erről már volt szó itt a blogon.
A karácsonyi szezonra is készült két fenyőfadísz, Friends-témában, íme:
Áruk 9 és 12 dollár, megrendelhetők, de arról fogalmam sincs, mik a magyarországi szállítás feltételei, és kell-e ugyanannyi vámot ráfizetni, mint amibe kerül. :(
(Nemrég jöttem rá, mennyire nehézkes is a tengeren túlról bármit beszerezni, ha már nem ott él az ember. Annak idején, amikor hazafele jöttem, és még egészen laza ismerősök is próbáltak a bőröndömbe belegyömöszölni számukra fontos dolgokat, soha nem értettem, miért nem rendelik meg, és miért nyaggatnak valakit, akinek összesen egy bőröndbe kell elszállítania a saját családjának az ajándékokat, és még ruhákat is bepakolni két hétre. Mióta itt vagyok, döbbentem meg, hogy szinte lehetetlen az EU-n kívülről bármit is behozni. Ugyanakkor az egy bőröndös szabályzattal tényleg nagyon nehéz bárkit is megkérni dolgok behozatalára, ezzel is tisztában vagyok.)
A karácsonyi szezonra is készült két fenyőfadísz, Friends-témában, íme:
Áruk 9 és 12 dollár, megrendelhetők, de arról fogalmam sincs, mik a magyarországi szállítás feltételei, és kell-e ugyanannyi vámot ráfizetni, mint amibe kerül. :(
(Nemrég jöttem rá, mennyire nehézkes is a tengeren túlról bármit beszerezni, ha már nem ott él az ember. Annak idején, amikor hazafele jöttem, és még egészen laza ismerősök is próbáltak a bőröndömbe belegyömöszölni számukra fontos dolgokat, soha nem értettem, miért nem rendelik meg, és miért nyaggatnak valakit, akinek összesen egy bőröndbe kell elszállítania a saját családjának az ajándékokat, és még ruhákat is bepakolni két hétre. Mióta itt vagyok, döbbentem meg, hogy szinte lehetetlen az EU-n kívülről bármit is behozni. Ugyanakkor az egy bőröndös szabályzattal tényleg nagyon nehéz bárkit is megkérni dolgok behozatalára, ezzel is tisztában vagyok.)
Friday, December 16, 2011
Stocking stuffers
Mi ez?
Ez a kifejezés két dologra utal:
A Télapó nem hatodikán jön, hanem Karácsonykor.
És, akkor nagy zoknikba (stockings) hozza a belevalót (stuffer). A Stocking stuffer olyan kisebb ajándékféleség, amit a nagy díszes karácsonyi zoknikba bele lehet tenni. Persze gyakran sokkal nagyobb az ajándék, minthogy beleférjen a zokniba, és mégis ebben a kategóriában árulják.
Most olyanokat gyűjtöttem egybe, amelyeket le lehet utánozni, és meg lehet otthon csinálni, kézzel készített vagy összeállított ajándékként adni. Az ötlet forrása a redenvelope.com volt, a képek forrása is. Íme:
1. Family conversation tabletopics. Ára:$29
Kis négyzet alakú kártyacsomag, mindegyik kártyán egy beszélgetésindító kérdés. Meg lehet ezen sértődni, hogy na mi az, hogy egy családban nem beszélgetnek az emberek, és ehhez kártya kell???Én azt gondolom, hogy igenis van létjogosultsága ennek az ajándéknak. Az emberek leginkább a mindennapokról beszélnek, és egy idő után elfelejtenek beszélgetni egymással mélyebb témákról. Ekkor ez a kártyacsomag kitűnő támpont lehet. Ilyen ajándékot lehet ám kitalálni és megírni színes kártyákra kézzel is.
2. Magwear, magnetic wristband. Ára:$19.95
A ház urának, vagy úrnőjének, attól függ, ki a barkácsolómester otthon. A mágneses karkötőnek, melyen egy kisebb mágnestál van, az a lényege, hogy erre a kis tálra rátapadnak a szegek, csavarok, kisebb fémeszközök, így ezeket nem kell kézben-szájban hordozni, miközben szegelünk, fúrunk, faragunk. Talán megvalósítható házilag is, ha találunk egy csuklóvastag mágneslapot és egy óraszíjat, meg jó erős ragasztót.
3. Year of seeds Ára:$59.99
Nekem ez az ötlet nagyon tetszik. Egy egész éves ajándék, minden hónapra különböző virág vagy fűszernövény magját kapja a megajándékozott, más és más színű fajanszedénnyel, és persze a földdel, amiben el lehet ültetni a növényeket. Megint egy olyan ajándékötlet, amit kis utánajárással meg lehet valósítani akkor is, ha nem tudjuk megrendelni így egyben.
4. Personalized Eye chart story of us Ára:$59.95
Ez a jópofa ajándék egy szemorvosnak kifejezettek tetszhet. Egy leolvasótábla, amilyet szemvizsgázlatokhoz szoktak használni, persze ami rá van írva, azok nem betűk, hanem az ajándékozó és az ajándékozott személyes kapcsolatának meséje.Ez az az ajándék, amit szerintem könnyűszerrel meg lehet otthon is csinálni és lamináltatni, itt az ötlet az, amit ki kellene fizetni.
5. Chocolate Pizza Ára:$29.99
Vicces ötlet ilyet ajándékozni egy pizzarajongónak, aki a csokoládét is szereti. A nagy kör alakú csoki mindenféle színes "feltétekkel" meg van szórva, akárcsak egy pizza, és egy pizzás dobozba be is lehet lenni, akár egy eredetibe is.
6. Reasons I love you Ára:$29.95
Ez az az ajándék, ami gyakorlatilag igényel egy kis sétát a Dunaparton, egy vékony filctollat, és egy kis bársonyszatyrocskát. Na meg éppen lángoló szerelmet!Mindenesetre csóró de nagyon szerelmeseknek kifejezetten ideális!!!
7. Baby print keepsake Ára:$29.95
Ha kisbabánk van, meg gyesünk ami a pelenkára (sem) elég, jól jöhet ez az ötlet. Kell hozzá só-lisztgyurma, és babakéz, meg babaláb, és szalag. Nagymamaájuldozás garantált.
8. Traditional baking mixes Ára: a redenvelopon nagyon drága, de olyan 10 dolcsiért reális.
Az államokban az egyik legnépszerűbb handmade ajéndék egy sütemény vagy éppen egy jó marshmallow-forrócsoki száraz összetevőinek sorokban való dekoratív összeöntése és csomagolása. A csomaghoz recept jár. Olcsó és jópofa.
További jó nézelődést és ötletgyűjtést kívánok, az amerikaiak kreativitása végtelen, így redenvelope biztos tartogat még pár kiváló ötletet.
Ez a kifejezés két dologra utal:
A Télapó nem hatodikán jön, hanem Karácsonykor.
És, akkor nagy zoknikba (stockings) hozza a belevalót (stuffer). A Stocking stuffer olyan kisebb ajándékféleség, amit a nagy díszes karácsonyi zoknikba bele lehet tenni. Persze gyakran sokkal nagyobb az ajándék, minthogy beleférjen a zokniba, és mégis ebben a kategóriában árulják.
Most olyanokat gyűjtöttem egybe, amelyeket le lehet utánozni, és meg lehet otthon csinálni, kézzel készített vagy összeállított ajándékként adni. Az ötlet forrása a redenvelope.com volt, a képek forrása is. Íme:
1. Family conversation tabletopics. Ára:$29
Kis négyzet alakú kártyacsomag, mindegyik kártyán egy beszélgetésindító kérdés. Meg lehet ezen sértődni, hogy na mi az, hogy egy családban nem beszélgetnek az emberek, és ehhez kártya kell???Én azt gondolom, hogy igenis van létjogosultsága ennek az ajándéknak. Az emberek leginkább a mindennapokról beszélnek, és egy idő után elfelejtenek beszélgetni egymással mélyebb témákról. Ekkor ez a kártyacsomag kitűnő támpont lehet. Ilyen ajándékot lehet ám kitalálni és megírni színes kártyákra kézzel is.
2. Magwear, magnetic wristband. Ára:$19.95
A ház urának, vagy úrnőjének, attól függ, ki a barkácsolómester otthon. A mágneses karkötőnek, melyen egy kisebb mágnestál van, az a lényege, hogy erre a kis tálra rátapadnak a szegek, csavarok, kisebb fémeszközök, így ezeket nem kell kézben-szájban hordozni, miközben szegelünk, fúrunk, faragunk. Talán megvalósítható házilag is, ha találunk egy csuklóvastag mágneslapot és egy óraszíjat, meg jó erős ragasztót.
3. Year of seeds Ára:$59.99
Nekem ez az ötlet nagyon tetszik. Egy egész éves ajándék, minden hónapra különböző virág vagy fűszernövény magját kapja a megajándékozott, más és más színű fajanszedénnyel, és persze a földdel, amiben el lehet ültetni a növényeket. Megint egy olyan ajándékötlet, amit kis utánajárással meg lehet valósítani akkor is, ha nem tudjuk megrendelni így egyben.
4. Personalized Eye chart story of us Ára:$59.95
Ez a jópofa ajándék egy szemorvosnak kifejezettek tetszhet. Egy leolvasótábla, amilyet szemvizsgázlatokhoz szoktak használni, persze ami rá van írva, azok nem betűk, hanem az ajándékozó és az ajándékozott személyes kapcsolatának meséje.Ez az az ajándék, amit szerintem könnyűszerrel meg lehet otthon is csinálni és lamináltatni, itt az ötlet az, amit ki kellene fizetni.
5. Chocolate Pizza Ára:$29.99
Vicces ötlet ilyet ajándékozni egy pizzarajongónak, aki a csokoládét is szereti. A nagy kör alakú csoki mindenféle színes "feltétekkel" meg van szórva, akárcsak egy pizza, és egy pizzás dobozba be is lehet lenni, akár egy eredetibe is.
6. Reasons I love you Ára:$29.95
Ez az az ajándék, ami gyakorlatilag igényel egy kis sétát a Dunaparton, egy vékony filctollat, és egy kis bársonyszatyrocskát. Na meg éppen lángoló szerelmet!Mindenesetre csóró de nagyon szerelmeseknek kifejezetten ideális!!!
7. Baby print keepsake Ára:$29.95
Ha kisbabánk van, meg gyesünk ami a pelenkára (sem) elég, jól jöhet ez az ötlet. Kell hozzá só-lisztgyurma, és babakéz, meg babaláb, és szalag. Nagymamaájuldozás garantált.
8. Traditional baking mixes Ára: a redenvelopon nagyon drága, de olyan 10 dolcsiért reális.
Az államokban az egyik legnépszerűbb handmade ajéndék egy sütemény vagy éppen egy jó marshmallow-forrócsoki száraz összetevőinek sorokban való dekoratív összeöntése és csomagolása. A csomaghoz recept jár. Olcsó és jópofa.
További jó nézelődést és ötletgyűjtést kívánok, az amerikaiak kreativitása végtelen, így redenvelope biztos tartogat még pár kiváló ötletet.
Monday, December 12, 2011
Crack, cook and twist!
Itt van a legutolsó konyhai őrület: Eggies!
Abból a felismerésből született, hogy a kemény tojásokat milyen nehéz is megpucolni...Igaz, hogy erre már számtalan más, forgalomban levő dolgot találhatunk az USA-ban, mint a megpucolt zacskózott kemény tojást, vagy éppen a gyümölcslevekhez hasonló dobozos csomagolású tojássárgáját (Eggstirs)...de ha ez nem lenne elég, akkor itt az új megoldás, a tojáscsináló tojás.
A hagyományostól eltérően a kemény tojás főzése azzal indul, hogy feltörjük (crack), aztán beleöntjük a tojás alakú műanyag héj felső részébe, összeillesztjük a műanyag tojáshéjat az aljával, főzzük (cook), majd kiemeljük, lecsavarjuk (twist) a már megfőtt tojásról a héjat. A tojás gyakorlatilag beöntve a műanyag héjba kissé átrendeződik, de ha a tojás sárgája egyben marad, nagyjából ugyanazt kapjuk, mintha a saját héjába főztük volna. Nagy előnyként emeli ki, hogy már főzés előtt ízesíthetjük, így a mindenféle töltött-ízesített tojás (deviled eggs) könnyebben és gyorsabban készíthető.
Abból a felismerésből született, hogy a kemény tojásokat milyen nehéz is megpucolni...Igaz, hogy erre már számtalan más, forgalomban levő dolgot találhatunk az USA-ban, mint a megpucolt zacskózott kemény tojást, vagy éppen a gyümölcslevekhez hasonló dobozos csomagolású tojássárgáját (Eggstirs)...de ha ez nem lenne elég, akkor itt az új megoldás, a tojáscsináló tojás.
A hagyományostól eltérően a kemény tojás főzése azzal indul, hogy feltörjük (crack), aztán beleöntjük a tojás alakú műanyag héj felső részébe, összeillesztjük a műanyag tojáshéjat az aljával, főzzük (cook), majd kiemeljük, lecsavarjuk (twist) a már megfőtt tojásról a héjat. A tojás gyakorlatilag beöntve a műanyag héjba kissé átrendeződik, de ha a tojás sárgája egyben marad, nagyjából ugyanazt kapjuk, mintha a saját héjába főztük volna. Nagy előnyként emeli ki, hogy már főzés előtt ízesíthetjük, így a mindenféle töltött-ízesített tojás (deviled eggs) könnyebben és gyorsabban készíthető.
Saturday, December 10, 2011
Legyen a te autód is Rudolphosítva!
Eredetileg szerettem volna egy bejegyzést készíteni, képekkel, hogy mi mindent lehet 5 dollárért beszerezni karácsonyra, de a bolt, amelyet választottam, online nem jeleníti meg egyesével a termékeit, így képek nélkül nem lenne igazi a felsorolás.(Egyébként az öt dolláros termékek jelentős része még nem kapható itthon, illetve láttam már hasonló kézműves szetteket gyerekeknek, csak az ár volt kb hatszoros.)
Az egyik kedvencem, évek óta mosolygok rajta, a karácsonyi autódíszítés. Láttam autót kis koszorúval a rendszámtábla körül, láttam autót mikulás sipkával, vagy az antennán girlanddal, de előfordult már, hogy egy gépesített Rudolph fékezett le a piros lámpa előtt. Igen, a piros orrú rénszarvas, a Télapó segítője.Rudolph talán az egyik legnépszerűbb karácsonyi figura a Santa mellett, így aztán se szeri se száma a Rudolph-termékeknek: kifestő, radír, csokoládé, társas, kis figurák, matrica, és jelmez is. Autójelmez!
Íme, öt dollárért rénszarvasítható a családi autó:
Azt hiszem, itt nem is annyira a kivitelezés, mint inkább az ötlet vicces. A tetején vannak az agancsok, az antennára húzva, az elején meg a piros orr.
De lehet dekorálni a kormányt candy-cane koszorúnak, lehet mágneses színes lámpadekort rátenni, az antennára nemcsak agancsot, de mindenféle mást is tenni, vagy éppen egy életnagyságú fél Santát matricázni a hátsó ülés ablakára, hogy úgy látszódjon, mintha ő lenne a hátsó utas. Esetleg felkenni Santát az első sárvédőre egy egész nagy bábu formájában, mintha most ütöttük volna el.
Miért jó ez? Mert lehet rajta nevetni, mert a vezetés élménnyé válik, és mert az ünnepi jókedvindexet növeli. Ha pedig napjában csak tízszer azért elmosolyodsz, mert valaki autója vicces, már megérte, nem?
Az egyik kedvencem, évek óta mosolygok rajta, a karácsonyi autódíszítés. Láttam autót kis koszorúval a rendszámtábla körül, láttam autót mikulás sipkával, vagy az antennán girlanddal, de előfordult már, hogy egy gépesített Rudolph fékezett le a piros lámpa előtt. Igen, a piros orrú rénszarvas, a Télapó segítője.Rudolph talán az egyik legnépszerűbb karácsonyi figura a Santa mellett, így aztán se szeri se száma a Rudolph-termékeknek: kifestő, radír, csokoládé, társas, kis figurák, matrica, és jelmez is. Autójelmez!
Íme, öt dollárért rénszarvasítható a családi autó:
Azt hiszem, itt nem is annyira a kivitelezés, mint inkább az ötlet vicces. A tetején vannak az agancsok, az antennára húzva, az elején meg a piros orr.
De lehet dekorálni a kormányt candy-cane koszorúnak, lehet mágneses színes lámpadekort rátenni, az antennára nemcsak agancsot, de mindenféle mást is tenni, vagy éppen egy életnagyságú fél Santát matricázni a hátsó ülés ablakára, hogy úgy látszódjon, mintha ő lenne a hátsó utas. Esetleg felkenni Santát az első sárvédőre egy egész nagy bábu formájában, mintha most ütöttük volna el.
Miért jó ez? Mert lehet rajta nevetni, mert a vezetés élménnyé válik, és mert az ünnepi jókedvindexet növeli. Ha pedig napjában csak tízszer azért elmosolyodsz, mert valaki autója vicces, már megérte, nem?
Friday, December 9, 2011
Karácsonyi készülődés egy dollárból
Íme a Dollar Tree karácsonyi ajánlatai, avagy mi mindent lehet megvenni egy dollárokból odakint....
Ezt nagyon szerettük régebben, ha eltörne, nem kár érte, mert egy dollár, mégis porcelán, lehet bele rejteni apróságokat, kisgyereknek is adható, stapabíró, és dekoratív.Kapható szarvas, -és hóemberalakban is.Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.
A hatalmas méretű, szépséges télapócsizma helyett zokni, ajándékpakolónak, vagy szobai dekornak.Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft a kettő. Ugyanilyet láttam a múltkor itthon, olyan 800 Ft-os darabáron.
Abszolút kedvencek. Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft. Itthon is van már, de szintén három-négyszeres áron.
Karácsonyi gyerekpoharak.Az ideiek nem olyan viccesek, mint a télapófej, vagy hóemberarc szívószállal. Tönkretehetetlenek, évekig vízfesték-vizespohárnak használtuk a mienket.
Szeretem a karácsonyi dobozokat, akár csomagoláshoz, akár csak dísznek. Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.
Dekoratív illatgyertya. Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.
Az elmaradhatatlan Diótörő figurák. Kb tíz centisek, nagyon helyesek, fából. Ára:darabonként 1 dollár azaz ma 229 Ft.
Filléres ajándékok gyerekeknek. Egy szett ára egy dollár....
Szarvasos cukorkatartó.Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.
Az elmaradhatatlan cukorbot, 12 db egy dollár.
A dolláros karácsonyi nyakkendő. Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.
A dollárbolt termékei közt sok a kínai, de sok a helyi kézművesektől származó tárgy. Amiket megvettem, azokat évekig használtuk vagy el is hoztuk, azaz sok szezont kibírnak.
További sok száz terméket meg lehet tekinteni itt.
Ezt nagyon szerettük régebben, ha eltörne, nem kár érte, mert egy dollár, mégis porcelán, lehet bele rejteni apróságokat, kisgyereknek is adható, stapabíró, és dekoratív.Kapható szarvas, -és hóemberalakban is.Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.
A hatalmas méretű, szépséges télapócsizma helyett zokni, ajándékpakolónak, vagy szobai dekornak.Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft a kettő. Ugyanilyet láttam a múltkor itthon, olyan 800 Ft-os darabáron.
Abszolút kedvencek. Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft. Itthon is van már, de szintén három-négyszeres áron.
Karácsonyi gyerekpoharak.Az ideiek nem olyan viccesek, mint a télapófej, vagy hóemberarc szívószállal. Tönkretehetetlenek, évekig vízfesték-vizespohárnak használtuk a mienket.
Szeretem a karácsonyi dobozokat, akár csomagoláshoz, akár csak dísznek. Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.
Dekoratív illatgyertya. Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.
Az elmaradhatatlan Diótörő figurák. Kb tíz centisek, nagyon helyesek, fából. Ára:darabonként 1 dollár azaz ma 229 Ft.
Filléres ajándékok gyerekeknek. Egy szett ára egy dollár....
Szarvasos cukorkatartó.Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.
Az elmaradhatatlan cukorbot, 12 db egy dollár.
A dolláros karácsonyi nyakkendő. Ára:1 dollár azaz ma 229 Ft.
A dollárbolt termékei közt sok a kínai, de sok a helyi kézművesektől származó tárgy. Amiket megvettem, azokat évekig használtuk vagy el is hoztuk, azaz sok szezont kibírnak.
További sok száz terméket meg lehet tekinteni itt.
Tuesday, December 6, 2011
TED
Nem volt nehéz Regina Saphiertől, az elgáncsolt Project Retour szervezőjétől eljutnom a TED-hez, hiszen Regina, aki segíteni akart a hazatelepülők álláskeresési nehézségein, de a magyar környezetben elvetélt a kiváló kezdeményezése, nem adta fel, és belekezdett valami másba.
Ez pedig a TED-hez való csatlakozása volt. A TED, (Technology, Entertainment, Design)- Ideas worth spreading-, nem más, mint gondolatok, ötletek ötlettára, mindenféle témában, amiket érdemes másokkal megosztani, tanulni belőle.
A TED mást is nyújthat, kiváló lehetőséget arra, hogy eredeti amerikai angol szövegeket hallgassunk. Meghatározhatjuk a szöveg hosszúságát, azt, hogy kérünk-e aláírást hozzá, vagy akár teljes transcriptet, vagy mindezek nélkül hallgatjuk, mert nyelvet akarunk tanulni, nyelvtudásunkat akarjuk megőrizni, a cél sokféle lehet.
Minden nyelvtanulónak ajánlom, és persze a nyelvtanárok is jól felhasználhatják a napi munkájukban, mert a hangminőség kiváló, különböző időtartamú szövegek közül lehet választani feldolgozásra. Mekkora lépéselőny ez mondjuk az akár még tíz évvel ezelőtti, kizárólag néhány kazettán könyvekhez csatolva elérhető, didaktikusan lebutított szövegekhez képest. Élő nyelv, anyanyelvi beszélők rendes tempójában, milliónyi témában.
Ez pedig a TED-hez való csatlakozása volt. A TED, (Technology, Entertainment, Design)- Ideas worth spreading-, nem más, mint gondolatok, ötletek ötlettára, mindenféle témában, amiket érdemes másokkal megosztani, tanulni belőle.
A TED mást is nyújthat, kiváló lehetőséget arra, hogy eredeti amerikai angol szövegeket hallgassunk. Meghatározhatjuk a szöveg hosszúságát, azt, hogy kérünk-e aláírást hozzá, vagy akár teljes transcriptet, vagy mindezek nélkül hallgatjuk, mert nyelvet akarunk tanulni, nyelvtudásunkat akarjuk megőrizni, a cél sokféle lehet.
Minden nyelvtanulónak ajánlom, és persze a nyelvtanárok is jól felhasználhatják a napi munkájukban, mert a hangminőség kiváló, különböző időtartamú szövegek közül lehet választani feldolgozásra. Mekkora lépéselőny ez mondjuk az akár még tíz évvel ezelőtti, kizárólag néhány kazettán könyvekhez csatolva elérhető, didaktikusan lebutított szövegekhez képest. Élő nyelv, anyanyelvi beszélők rendes tempójában, milliónyi témában.
Friday, December 2, 2011
Chandler Washington DC-ben
Matthew Perry egy hónapja beszélt DC-ben a National Association of Drug Court Professionals and the House Addiction, Treatment and Recovery Caucus nevű rendezvényen. Chandler, a számomra legkedvesebb jóbarát sokaknak feltűnő módon igen rosszul nézett ki, pedig a híres társaságból ő a legfiatalabb, most 42 éves.
(Fotó forrása és még több fotó itt)
Na de mit keresett egy ilyen rendezvényen?
Az már a sorozatban is nagyon feltűnő volt, hogy a súlya brutálisan ingadozott, és ugyan a játékán mit sem változtatott, hogy éppen kövér vagy sovány, nagyon nem volt rendben a színész,(így szerintem még értékesebbé válik az alakítása.)
1997-ben Vicodin-függőség miatt kezelték. 2001-ben majdnem tíz kilót fogyott hasnyálmirigy-gyulladás miatt, majd ugyanebben az évben újabb elvonókúra következett: alkohol és drog.
2002-ben újra kórházba került, filmforgatás közben.
A Friends 2004-ben ért véget, de Chandler élete és színészi karrierje nem lett jobb. Ebben az évben nagy figyelem kísérte az induló Mr. Sunshine című saját produkcióját, mely nem aratott sikert, és nézettség hiánya miatt egyetlen szériát ért meg.
Most két ingatlanját is értékesíteni akarja, a Malibu-ban (Hollywoodtól nem mesze) levő villája 13.5 millió dollárért eladó, míg a Sunset Strip-en , Hollywoodban levő másik házát 5.9 millióért hirdeti. Annyira azért nem kell aggódni, nemrég vett egy házat a Sunset Stripen, csak nem akar kettőt...
Szerelmi élete rendben, hosszú kapcsolata 2005-ben ért véget Rachel Dunnal, most pedig Lizzy Chaplan színésznővel randizik, a Mr Sunshine egyik epizódja okán találkoztak.
Chandlert nemrég Californiában kapták lencsevégre, szintén igen elhanyagolt külsővel.
(A többi barát szebben öregszik, Phoebe a legidősebb, most 49, de nem látszik rajta, a 48 éves Monica szebb, mint valaha, Rachelről tudjuk, hogy mindig szenzációsan néz ki, Ross szinte nem változott semmit, Joey pedig mint a jó bor, a korral nemesedik. Az összes barát közül Matthew Perry aka Chandler a legfiatalabb, de ő tűnik majdnem a legidősebbnek.
Hogy Joey milyen fantasztikusan néz ki Phoebevel együtt egy tavaly decemberi képen, azt most nem tudom, csak linkként jelezni, de érdemes megnézni őket.)
És, hogy miről beszélt Chandler a konferencia alkalmával?
Itt megtekinthető. Chandler nagyon komoly, de azért szerintem korántsem olyan súlyosan rosszul fest, mint ahogy sikerült elkapni pár igen rossz képpel.Íme:
Thursday, December 1, 2011
Mission impossible avagy álláskeresés külföldről hazatérve
Címkék: visszaszokas
Ez a poszt nem az én tollamból származik, hanem Karácsony Zoltán HR-újságírótól, akitől engedélyt kértem, hogy forrásmegjelöléssel átemelhessem az írását a "visszaszokási naplóba", amelynek feljegyzéseit a visszaszokás címke alatt találjátok.
Felhívom továbbiakban a figyelmet, hogy a blogon való keresés funkció a freeblog legutóbbi összeomlása óta nem működik. A címkéket a jobb sávon a C betű alatt találjátok, és címke alapján tudtok keresni, de keresőszó alapján sajnos nem.
És akkor jöjjön Zoltán írása, melynek ő egy beszédes címet adott:
"Visszatérés külföldről: nem leányálom
(...)
2005 áprilisát írta a naptár, amikor az interneten böngészve figyeltem fel a Project Retour nevű civil szervezetre, amely a külföldről visszatérni akaró magyar munkavállalók beilleszkedését volt hivatott segíteni. Azon nyomban telefont ragadtam és hívtam a szervezet vezetőjét, Saphier Reginát, aki azonnal következő klubestjükre invitált. El is mentem a kötetlen beszélgetésre egy belvárosi teázóba, ahol tucatnyi szimpatikus fiatal hölggyel és úrral találkoztam. Közös vonásuk: diplomások, hazatelepültek, de nem találnak állást. Abban a 3-4 órában szembesültem a külföldről visszatérés nehézségével. Azzal, hogy a munkaadók idegenkednek tőlük. Azt gondolják róluk, túlzóak a fizetési elvárásaik, nagyképűek, nem értik a magyar munkakultúrát, ők akarják megmondani a frankót. Korábbi egyetemi tanulmányaik, munkahelyeik pedig egy magyar cégvezetőnek, HR-esnek nem mondanak semmit.
Néhány hónapnyi sikertelen keresés után aztán persze elmegy az álláskeresők többségének a kedve, önbizalma, és tovább egyre reménytelenebb lesz az álláskeresés. Ekkor toppantak be Reginához, aki próbálta egyengetni sorsukat.
A kellemes este tapasztalataiból cikk született, majd évekig követtem a szervezet sorsát. Regina próbált nyitni a kormányzati döntéshozók és a munkaadók felé, ám süket fülekre talált. Pedig ő csak abban akart segíteni, hogy visszajöjjenek a tehetségek. Néhány év után feladta a próbálkozást és ha jól tudom, teljesen kiszállt, és a Project Retour is eltűnt. Pedig most is égető szükség lenne ilyen vagy ehhez hasonló szervezetre, netán valamilyen állami kezdeményezésre…
A második történetem személyes ismerősi körből való. Amikor 11 évvel ezelőtt elkezdtem munkás életemet Budapesten, vidékről érkező srácként albérletben indítottam. Egyik lakótársam két hónap után jelezte, elköltözik, mert putnoki és ózdi barátai visszatértek az Egyesült Államokból. Megunták ugyanis kint, honvágyuk van, és itthon szeretnének boldogulni. Össze is bútoroztak, de egykori lakótársam három hónap után egyedül maradt. Barátai leléptek, ismét elhagyták az országot, ezúttal Londonba távoztak. Ők abba a csapdába estek, hogy szakképzettség nélkül vágtak neki a nagyvilágnak. Floridában szállodát takarítottak, gyermekekre vigyáztak, étteremben mosogattak, és ebből jól megéltek. Magyarországra visszatérve azonban azzal szembesültek, ezzel a munkával még a létminimumot sem lehet megkeresni albérletben élve. Bármennyire is visszahúzta őket a szívük, egyszerűen annyira hozzászoktak a magasabb életszínvonalhoz, hogy nem tudtak lejjebb adni az igényeikből, és vissza kellett menniük. Az itteni 70-80 ezer forint nekik aprópénz volt, többet pedig szakképzettség nélkül nem nagyon lehet keresni.
Nem az volt a célom e két történettel, hogy elkedvetlenítsek bárkit is a Magyarországra való visszatéréstől. Csupán annyi, ne gondolja senki, tárt karokkal várják őket a magyar munkaadók. Nekik is meg kell küzdeniük az állásért.
Aki azonban jól felépíti magát, megtalálja azt a kört, aki nyitott alkalmazásukra, értékes munkaerő, nem a nyugat-európai fizetésekből indul ki, az sikerrel jár. Például úgy, mint Zsófi, aki amerikai egyetemen végzett, kint fejvadász cégnél dolgozott, majd egy amerikai multi magyar leányvállalata igazolta le. Vagy Ági, aki Németországban egy világhírű kutatóintézet alkalmazásában állt, végül egy magyar egyetem kutatóintézetéhez szegődött.
Ők is ott voltak a teázóban Reginánál..."
Nem tud nem eszembe jutni a Gyere haza nevű kezdeményezés, melyben a Túró Rudival és a pörkölttel érveltek a külföldön tartózkodók fele, hogy jöjjenek haza.Ez sajnos a mindennapi Túró Rudi megvásárlásához édeskevés, ahhoz fizetőképes munkára van szükség. Az pedig, ahogy a fenti írásból is kiderül, egyáltalán nem biztosított a külföldi tapasztalattal sem. Sajnos ahogy én látom, a magyarországi álláspiac még mindig Rokonok panamája, ez nem változott Móricz óta sem.
Ez a poszt nem az én tollamból származik, hanem Karácsony Zoltán HR-újságírótól, akitől engedélyt kértem, hogy forrásmegjelöléssel átemelhessem az írását a "visszaszokási naplóba", amelynek feljegyzéseit a visszaszokás címke alatt találjátok.
Felhívom továbbiakban a figyelmet, hogy a blogon való keresés funkció a freeblog legutóbbi összeomlása óta nem működik. A címkéket a jobb sávon a C betű alatt találjátok, és címke alapján tudtok keresni, de keresőszó alapján sajnos nem.
És akkor jöjjön Zoltán írása, melynek ő egy beszédes címet adott:
"Visszatérés külföldről: nem leányálom
(...)
2005 áprilisát írta a naptár, amikor az interneten böngészve figyeltem fel a Project Retour nevű civil szervezetre, amely a külföldről visszatérni akaró magyar munkavállalók beilleszkedését volt hivatott segíteni. Azon nyomban telefont ragadtam és hívtam a szervezet vezetőjét, Saphier Reginát, aki azonnal következő klubestjükre invitált. El is mentem a kötetlen beszélgetésre egy belvárosi teázóba, ahol tucatnyi szimpatikus fiatal hölggyel és úrral találkoztam. Közös vonásuk: diplomások, hazatelepültek, de nem találnak állást. Abban a 3-4 órában szembesültem a külföldről visszatérés nehézségével. Azzal, hogy a munkaadók idegenkednek tőlük. Azt gondolják róluk, túlzóak a fizetési elvárásaik, nagyképűek, nem értik a magyar munkakultúrát, ők akarják megmondani a frankót. Korábbi egyetemi tanulmányaik, munkahelyeik pedig egy magyar cégvezetőnek, HR-esnek nem mondanak semmit.
Néhány hónapnyi sikertelen keresés után aztán persze elmegy az álláskeresők többségének a kedve, önbizalma, és tovább egyre reménytelenebb lesz az álláskeresés. Ekkor toppantak be Reginához, aki próbálta egyengetni sorsukat.
A kellemes este tapasztalataiból cikk született, majd évekig követtem a szervezet sorsát. Regina próbált nyitni a kormányzati döntéshozók és a munkaadók felé, ám süket fülekre talált. Pedig ő csak abban akart segíteni, hogy visszajöjjenek a tehetségek. Néhány év után feladta a próbálkozást és ha jól tudom, teljesen kiszállt, és a Project Retour is eltűnt. Pedig most is égető szükség lenne ilyen vagy ehhez hasonló szervezetre, netán valamilyen állami kezdeményezésre…
A második történetem személyes ismerősi körből való. Amikor 11 évvel ezelőtt elkezdtem munkás életemet Budapesten, vidékről érkező srácként albérletben indítottam. Egyik lakótársam két hónap után jelezte, elköltözik, mert putnoki és ózdi barátai visszatértek az Egyesült Államokból. Megunták ugyanis kint, honvágyuk van, és itthon szeretnének boldogulni. Össze is bútoroztak, de egykori lakótársam három hónap után egyedül maradt. Barátai leléptek, ismét elhagyták az országot, ezúttal Londonba távoztak. Ők abba a csapdába estek, hogy szakképzettség nélkül vágtak neki a nagyvilágnak. Floridában szállodát takarítottak, gyermekekre vigyáztak, étteremben mosogattak, és ebből jól megéltek. Magyarországra visszatérve azonban azzal szembesültek, ezzel a munkával még a létminimumot sem lehet megkeresni albérletben élve. Bármennyire is visszahúzta őket a szívük, egyszerűen annyira hozzászoktak a magasabb életszínvonalhoz, hogy nem tudtak lejjebb adni az igényeikből, és vissza kellett menniük. Az itteni 70-80 ezer forint nekik aprópénz volt, többet pedig szakképzettség nélkül nem nagyon lehet keresni.
Nem az volt a célom e két történettel, hogy elkedvetlenítsek bárkit is a Magyarországra való visszatéréstől. Csupán annyi, ne gondolja senki, tárt karokkal várják őket a magyar munkaadók. Nekik is meg kell küzdeniük az állásért.
Aki azonban jól felépíti magát, megtalálja azt a kört, aki nyitott alkalmazásukra, értékes munkaerő, nem a nyugat-európai fizetésekből indul ki, az sikerrel jár. Például úgy, mint Zsófi, aki amerikai egyetemen végzett, kint fejvadász cégnél dolgozott, majd egy amerikai multi magyar leányvállalata igazolta le. Vagy Ági, aki Németországban egy világhírű kutatóintézet alkalmazásában állt, végül egy magyar egyetem kutatóintézetéhez szegődött.
Ők is ott voltak a teázóban Reginánál..."
Nem tud nem eszembe jutni a Gyere haza nevű kezdeményezés, melyben a Túró Rudival és a pörkölttel érveltek a külföldön tartózkodók fele, hogy jöjjenek haza.Ez sajnos a mindennapi Túró Rudi megvásárlásához édeskevés, ahhoz fizetőképes munkára van szükség. Az pedig, ahogy a fenti írásból is kiderül, egyáltalán nem biztosított a külföldi tapasztalattal sem. Sajnos ahogy én látom, a magyarországi álláspiac még mindig Rokonok panamája, ez nem változott Móricz óta sem.
Monday, November 28, 2011
Head-to-toe vagy top-to-toe?
Azt már tudjuk, hogy a kóla más ízű Amerikában, mint itthon. Az is gyakori, hogy más csomagolású egy termék egyik kontinensen, mint a másikon.Olyan is létezik, hogy megváltoztatják a termék nevét, ha új kultúrában akarják eladni, vagy éppen bizonyos színeket változtatnak meg rajta, mert esetleg vallási vagy más okokból azok a színek sértőek az adott országban.
De hogy az angol is változzon?
Pedig így van. A Johnson's univerzális babafürdetője, Amerikában ez a Head-to-toe babywash. Head-to-toe, azaz a gyerek feje búbjától a lába ujjáig használható, samponként is.
Ugyanez a terméket Magyarországon így forgalmazzák: top-to-toe.
A két termék ugyanaz, csak a Top-to-toe wash Olaszországban készül. A magyarázat egyszerű, a top-to-toe brit variációja az amerikai head-to-toe kifejezésnek.
Ha már itt tartunk, éppen au pair-angolt tanítok egy kedves diáknak, és a téma specialitása miatt sok anyagot keresek a neten, erre az összeállításra bukkantam egy amerikai oldalon. 10 fura dolog, amit a brit au pair mondhat, és az amerikai anyuka nem foghat elsőre. Hasznos lehet mindenkinek, aki kifele készül:
Érdekes különbségek, ugye? És rengeteg ilyen van!Számomra a brit gyakran viccesnek vagy archaikusnak tűnik, például ez a people carrier is olyan furcsa. Bizonyára nézőpont kérdése, egy londoninak meg az amerikai kifejezések tűnhetnek érdekesnek, mesterségesnek.
Egyébként mostanra már sikerült annyira elrendezkednem, hogy aki anno jelezte, hogy szeretne angolt tanulni nálam, azt szeretettel várom, email-cím a felső sarokban.
Sunday, November 27, 2011
Black or bloody?
Az idei Black Friday egy kissé erősebbre sikerült, mint kellett volna, a vásárlók szerzési szenvedélye egyes helyeken bizony átcsapott agresszivitásba.
Az üzletekben eddig az early bird-ök, azaz a hajnalok hajnalán érkezők tarolták a legjobb deal-eket, de a boltok azért hajnal 5-nél, vagy hatnál előbb nem nyitottak ki. Idén már voltak boltok, amelyek éjféltől álltak a vásárlóközönség szolgálatára, azaz valaki éppen csak lenyelte a pulykáját, leöblítette egy borral, és már ült is a kocsijába, hogy ott legyen a filléres LCD-TV-ért, monitorért, okostelefonért, ruháért, cipőért, háztartási felszerelésért, játékért, könyvért stb.
A Black Friday valójában két napos szokott lenni, sok üzlet két napos majdnem-ingyen napot tart, vannak azonban termékek, amelyek valóban pár óra alatt elfogynak, illetve üzletek, ahol a pénteki vásár valóban csak pénteken van.
Az idei túlkapásokat egyébként pont a rohanással, a korai keléssel, és az ezzel járó nyűgös hangulattal magyarázták, vásárlók egymás sprézték szemen, hogy előbb érkezzenek célba, lövöldözések is akadtak, a szokványos tülekedés nem éppen kötelező velejáróiként.
Erős a fekete péntek pszichológiája: "If you don't get there in time, it's going to be gone."
Az árak pedig olyan szinten vannak lenyomva, hogy nem csoda, hogy megőrülnek az emberek a szerzésvágytól. Az éjféli vásárlás azonban jó terep a rablóknak is, hiszen a sötétben könnyebb lesben állni a boltok körül, és azokat támadni, akik a több holmival igyekeznek a parkoló fele. Márpedig sokan, és sok cuccal jönnek kifele, ez olyan, mint amikor valamiféle mennyei országban bármit megengedhetsz magadnak, vagy majdnem bármit (főleg ha Kelet-Európából jöttél, és két pulóver egyidőben való megvásárlása már több, mint sok számodra).
Aggódni pedig nem kell, ugyanis hétfőn Cyber Monday van, azaz online lehet elképesztően piti összegért hozzájutni a vágyott vagy kevésbé vágyott dolgokhoz. Cyber Monday 2005 óta létezik.
Azért azt az anyukát nem tudom feledni, aki tavaly a gyereke összes társasát lecserélte a Targetben, mondván, kicsit elhasználódtak... Igaz, más a Guess Who négy dolláros(tavalyi Targetes, kétszázas dollár-Ft mellett) egységára (800 Ft), és más az Auchanban, ahol "az árak a földön járnak", de azért ötezer forint körül van, jó, hogy lehet kapni. Úgyhogy szépen fogom a celluxot, és megragasztgatom, a lassan harminc éves Otthontól az Iskoláig társast, amivel még én is játszottam, meg a gyerek is fog. Mert vannak dolgok, amiket ott meg lehet tenni könnyűszerrel, itt pedig elképzelhetetlenek, vagy csak egy igen szűk réteg számára elképzelhetőek.
(A poszt kiinduló pontja az AP cikke volt)
Az üzletekben eddig az early bird-ök, azaz a hajnalok hajnalán érkezők tarolták a legjobb deal-eket, de a boltok azért hajnal 5-nél, vagy hatnál előbb nem nyitottak ki. Idén már voltak boltok, amelyek éjféltől álltak a vásárlóközönség szolgálatára, azaz valaki éppen csak lenyelte a pulykáját, leöblítette egy borral, és már ült is a kocsijába, hogy ott legyen a filléres LCD-TV-ért, monitorért, okostelefonért, ruháért, cipőért, háztartási felszerelésért, játékért, könyvért stb.
A Black Friday valójában két napos szokott lenni, sok üzlet két napos majdnem-ingyen napot tart, vannak azonban termékek, amelyek valóban pár óra alatt elfogynak, illetve üzletek, ahol a pénteki vásár valóban csak pénteken van.
Az idei túlkapásokat egyébként pont a rohanással, a korai keléssel, és az ezzel járó nyűgös hangulattal magyarázták, vásárlók egymás sprézték szemen, hogy előbb érkezzenek célba, lövöldözések is akadtak, a szokványos tülekedés nem éppen kötelező velejáróiként.
Erős a fekete péntek pszichológiája: "If you don't get there in time, it's going to be gone."
Az árak pedig olyan szinten vannak lenyomva, hogy nem csoda, hogy megőrülnek az emberek a szerzésvágytól. Az éjféli vásárlás azonban jó terep a rablóknak is, hiszen a sötétben könnyebb lesben állni a boltok körül, és azokat támadni, akik a több holmival igyekeznek a parkoló fele. Márpedig sokan, és sok cuccal jönnek kifele, ez olyan, mint amikor valamiféle mennyei országban bármit megengedhetsz magadnak, vagy majdnem bármit (főleg ha Kelet-Európából jöttél, és két pulóver egyidőben való megvásárlása már több, mint sok számodra).
Aggódni pedig nem kell, ugyanis hétfőn Cyber Monday van, azaz online lehet elképesztően piti összegért hozzájutni a vágyott vagy kevésbé vágyott dolgokhoz. Cyber Monday 2005 óta létezik.
Azért azt az anyukát nem tudom feledni, aki tavaly a gyereke összes társasát lecserélte a Targetben, mondván, kicsit elhasználódtak... Igaz, más a Guess Who négy dolláros(tavalyi Targetes, kétszázas dollár-Ft mellett) egységára (800 Ft), és más az Auchanban, ahol "az árak a földön járnak", de azért ötezer forint körül van, jó, hogy lehet kapni. Úgyhogy szépen fogom a celluxot, és megragasztgatom, a lassan harminc éves Otthontól az Iskoláig társast, amivel még én is játszottam, meg a gyerek is fog. Mert vannak dolgok, amiket ott meg lehet tenni könnyűszerrel, itt pedig elképzelhetetlenek, vagy csak egy igen szűk réteg számára elképzelhetőek.
(A poszt kiinduló pontja az AP cikke volt)
Saturday, November 26, 2011
Auchan, Ocean, Beach
A gyerekem, annak ellenére, hogy majdnem két hónapja túl sok angol beszéddel nem találkozik, még mindig őrzi a kis megtanult szókincsét, intakt módon.
Az új üzletek nem magyar neveit pedig angolosítja, hiszen ha magyarul nincs értelme, akkor angolul legyen. Így lett a kiejtett Auchan-ból (osan) Ocean (ósön). Ha pedig épp az Ocean nem jut eszébe, akkor lebeachezi a boltot.
(Még mindig jobb, mint a Madarasteszkó:D.)
Thursday, November 24, 2011
Csajfelszedő-tanfolyam
Teljesen véletlenül találkoztam ezzel a tanfolyamtípussal a neten, és annyira ledöbbentem, hogy komoly emberek jegyzetelték a "tanár" mondandóját, hogy kezdtem gyanakodni, hogy a dolgot importálták Magyarországra.
A szálak pedig természetesen hova vezettek?Az USA-ba.
A professzionális csajfelszedőknek komoly angol nevük van, ők a Pick up Artist-ok, gyakran csak PUA-ként említve. Nos, Casanovától eltekintve a PUA community az internet hajnalán kezdett el formálódni, ekkor még nem megélhetési szándékkal, csak az internet lehetővé tette, hogy egyes forróvérű Joey Tribbianik tapasztalatot szerezzenek arról, hogy hogyan sikerül felszedni a nőket, mik válnak be, mik nem.
A legelső professzionális PUA Ross Jeffries, az államokbeli life coaching technikákat csajozási technikákkal összeötvöző guru, aki ma már, "öreglegényként" a szakma atyja. Eredeti anyagokat az ő oldalán lehet megvásárolni, ráadásul most a Fekete Péntekre való tekintettel minden 50%-al kevesebb!:D
Ross Jeffries volt az első, aki a témában könyvet adott ki. A csajfelszedés tudománya úgynevezett rutinokból áll össze, amelyet a PUA-k terepen próbálnak először ki, majd úgynevezett terepriportokat készítenek, és ezt fórumokon összevetik, azaz hamar kiderül, hogy a tudományosan felállított rutinokból az élő kísérletek mit szabotáltak el.
Ahogy egyre jobban összeállt a csajfelszedés tudománya, egyre többen kezdtek magukban érezni kedvet ahhoz, hogy ebből megéljenek. Tanfolyamokat szerveztek kevésbé sikeres társaiknak, könyvek születtek hagyományos és e-formátumban is. 2007-ben reality show is született a dologból, The Pick Up Artist néven, ahol nyolc szeretnivaló lúzert verbuváltak össze, hogy a "rutinok" segítségével asszonyfej-elcsavaró fenegyerekeket neveljenek belőlük. Egyre több televíziócsatorna kapta fel a témát, és az egyéb reality-k is rendszeresen foglalkoztatni kezdtek hivatalos csajfelszedőket. Kialakult egy új szakma.
2011 márciusától vetítik Amerikaszerte a Let the Game Begin című filmet, ami végképp megerősítette a "szakma" fontosságát. A csajfelszedő coach-ok száma, hála az internetnek, illetve az angol nyelv széles körű elterjedtségének, mára már világszerte megnövekedett. Magyarországon 2005-től létezik egy cég, a Nőcsábászakadémia.
Én személy szerint nem hiszek a dologban, nekem vagy tetszik valaki és akkor az annyit szerencsétlenkedik, amennyit akar, vagy nem, és akkor hiába rutinozik, nem fog megmozdítani bennem semmit.Aztán ki tudja mire képes egy guru:D.
Monday, November 21, 2011
Gyakran összekevert szavak
Nemreg egy kedves ismerosommel az o angoljarol beszelgettunk. Gondoltam a puding probaja az eves, beszelgessunk angolul. Sokkal jobban ment neki, mint ahogy o azt erezte, szinte alig hibazott.
Ami viszont feltuno volt, es ezt nehez orvosolni, a magyarul gondolkodas, illetve magyar mondatok atforditasa. Egyreszt, persze, maskepp nem lehet, foleg egy bizonyos szintig. Masreszt pedig nagyon sokszor egyszeruen maskepp, mas szorenddel, mas nyelvtani szerkezettel, mas szavakkal hangzik el az angol megfelelo. Aztan elkeveredtunk valahogy az orvostemahoz, es akkor jott a kalamajka a recepttel. Mert magyarul recept az etelrecept is, meg az orvosi altal felirt gyogyszer is. De angolul nem!
Recipe, receipt, vagy prescription?
A recipe az nem mas, mint egy etelnek a receptje.Esetleg a siker, vagy akarmilyen atvitt ertelemben vett dolognak is recipe-je van.
A receipt az a kis papirka, amit vasarlas utan kapunk, a vegosszeggel egyutt, azaz mondjuk blokk.
A prescription pedig az orvos receptje. Az a gyogyszerrecept, amit felir.
Elkepzelheto, hogy szotar megadja a recipe harmadik (szazadik) jelentesekent az orvosi receptet, de a koznyelv a prescription-t hasznalja, erti.
Ha mar a magyarul/angolul gondolkodasnal tartunk, erdekes jelenseg, amit a lanykamon figyelek meg. Az olyan szavak, amikkel nem talalkozott eddig magyarul sokszor nem nyernek ertelmet szamara, es angollal helyettesiti. (Ez visszafele is mukodik, gondoljunk csak a nyolcvanas evek nagy slagerere, a "levelet kaptam life"-ra.)
Mult het ota konnyiti meg az eletunket es kimeli a penztarcankat az izszerviz, es a futarra valahogy raragasztottam az izmester nevet. A gyerek csak Eastermesternek hivja, mert annak van ertelme szamara, az iznek meg nincs.
Ami viszont feltuno volt, es ezt nehez orvosolni, a magyarul gondolkodas, illetve magyar mondatok atforditasa. Egyreszt, persze, maskepp nem lehet, foleg egy bizonyos szintig. Masreszt pedig nagyon sokszor egyszeruen maskepp, mas szorenddel, mas nyelvtani szerkezettel, mas szavakkal hangzik el az angol megfelelo. Aztan elkeveredtunk valahogy az orvostemahoz, es akkor jott a kalamajka a recepttel. Mert magyarul recept az etelrecept is, meg az orvosi altal felirt gyogyszer is. De angolul nem!
Recipe, receipt, vagy prescription?
A recipe az nem mas, mint egy etelnek a receptje.Esetleg a siker, vagy akarmilyen atvitt ertelemben vett dolognak is recipe-je van.
A receipt az a kis papirka, amit vasarlas utan kapunk, a vegosszeggel egyutt, azaz mondjuk blokk.
A prescription pedig az orvos receptje. Az a gyogyszerrecept, amit felir.
Elkepzelheto, hogy szotar megadja a recipe harmadik (szazadik) jelentesekent az orvosi receptet, de a koznyelv a prescription-t hasznalja, erti.
Ha mar a magyarul/angolul gondolkodasnal tartunk, erdekes jelenseg, amit a lanykamon figyelek meg. Az olyan szavak, amikkel nem talalkozott eddig magyarul sokszor nem nyernek ertelmet szamara, es angollal helyettesiti. (Ez visszafele is mukodik, gondoljunk csak a nyolcvanas evek nagy slagerere, a "levelet kaptam life"-ra.)
Mult het ota konnyiti meg az eletunket es kimeli a penztarcankat az izszerviz, es a futarra valahogy raragasztottam az izmester nevet. A gyerek csak Eastermesternek hivja, mert annak van ertelme szamara, az iznek meg nincs.
Thursday, November 17, 2011
Visszarévedés régi novemberekre
(En mindennap fazom, (es viszonylag gyorsan meg is faztam, de ugy istenesen, hello, Augmentin Duo!). Elszoktam a hideg, kodos, magyar novemberektol.)
DC eghajlata nedves szubtropikus, es az oszok es tavaszok ennek megfeleloen enyhek, a tel sem igazan hideg, mint inkabb havas, idonkent ugyebar rekord homennyiseggel, es aramkimaradassal.
(Egyszeruen nincs is igazan ruhataram ehhez a rettenetes hideghez, ami Magyarorszagon van. Regi ruhaimbol szinte semmi nem jon ram, meg aztan az ido szet is mallasztotta az amugy is made in china minoseget, de ket meleg cuccot megtartottam, szinte mindig azt hordom.(Ha lattok egy not a kilencvenes evek vegerol itt maradt kinai minosegu ocska holmikban, aki nem tunik hajlektalannak, akkor az meg en is lehetek:d.)De meg igy is folyamatosan fazom!!!)
Osszegyujtottem nehany regebbi kepet a kinti novemberekrol. Ami nagyon szembeszoko, az a brutalis lombozatszinek, olyanok, amilyenekkel csak ott talalkoztam. A piros fa nem messze a telepunktol minden evben ledobbentett.
Ez a fa az erkelyunkrol is latszott, sajnos a kep nem adja vissza, a voros es a narancs sarga igen eroteljes keveredese.
Aztan jol latszik a negyedik kepen, hogy a ferjem egyszal kardiganban van, november 18-an, pontosan harom eve keszult az a kep.
A masfel eves gyerekre nem kellett sapka.
A kerteszek is gondoskodtak arrol, hogy a sokfele szin osszeerjen a novemberi pompaban.Pedig ez csak egy lakotelep.
Sokat vicceltunk, hogy DC-ben madarak helyett mokusok vannak, ezt a novemberi mokust is lefotoztam az olvasoknak. Ez a tipus, es a fekete mokus honos arrafele, de olyan mennyisegben, hogy tobb a mokus, mint a madar, ez igy igaz.
A november Amerikaban nagyon jo honap, a Halloween ad neki egy jokedvu kezdest, meg mindenutt erdemes az oszi fesztivalokra kimenni, sok helyen novemberben is var az oszi pompaju tokfesztival.Mikor mar igazan jon a huvos, a Thanksgiving hatalmas unnepe is eljon, pulyka minden mennyisegben, pl papirpulyka-keszites a gyerekeknek, filleres dekoraciotomeg. Ezt pedig szepen kiegeszito a Black Friday, amikor az ember addig vasarol, amig eldobja magat "shop 'till you drop", mondana az amerikai, es olyan arakon, amiket foldi halando remelni sem merne mondjuk idehaza.Ha pedig mindez lemegy, nincs mas hatra, mint keszulni a karacsonyra. Mindez a mozgalmas november olyan kivaloan eltereli az emberek figyelmet a rovidulo nappalokrol, hogy szinte karacsonyig fel sem tunik, utana pedig mar csak a januart es februart kell kibekkelni, es jon a jo ido.
(Hat nekem ez most vegtelennek tunik innen nezve, a "shop till you drop" az a sarki kinai uzletben (vissza a gyokerekhez) fog egy sapka vasarlasaban kimerulni, de eddig meg mindegyik nagy volt a fejemre. Most vagy nekem van monyo fejem, vagy a kinaiak mereteztek valamit el. Eddig gyozott a hiusagom, de mostmar nem erdekel lassan, hogy ronda-e a kaphato sapka, vagy nem, mert megfagyok.
Azon gondolkodtam, hogyha nekem ennyire rosszul esik ujra hozzaedzodni a klimahoz, milyen lehet ez egy indiainak, peldaul? Egyebkent ilyen szmogriadokra sem emlekszem regebbrol, de a levego minosege biztos nem kedvez a gyulladt hangszalaimnak, mert allando gombocerzetem van a gegemben. A komforterzetem ugy delben ugrik egyet, ha szepen sut a nap es nincs szel, akkor egesz turheto az ido Budapesten.)
Ami meg erdekes, hogy DC-ben iszonyatosan nedves a nyar, az elviselhetetlen 100 % koruli paratartalommal, a tel viszont nagyon szaraz. Ennek tudtam be egy regi nyavalyamat, szem koruli ekcemat.Meglepodve tapasztalom itthon, hogy nem DC-specifikus a dolog, itt is nagyon szaraz a levego, itt is kuzdok a szememmel, es nem emlekszem, hogy regen ez igy lett volna.
(Phoebe orvosmeteorologiai elemzeset nem szedtuk kurzivval, az egyeb nyavalyait igen, akit bosszant a visszaszokasi naplo negativ hangneme, az konnyen at tudja ugorni fagyhalal kozeleben leledzo, gege/hangszal/kozepfulgyulladasbol labadozo, meghasadt szemelyisegu (aka Phoebe es a szerk) bloggerunk szemelyes elmenyeit a magyar valosaggal, es egybol ugorhat a Washington DC novemberei tartalomra. - a szerk)
DC eghajlata nedves szubtropikus, es az oszok es tavaszok ennek megfeleloen enyhek, a tel sem igazan hideg, mint inkabb havas, idonkent ugyebar rekord homennyiseggel, es aramkimaradassal.
(Egyszeruen nincs is igazan ruhataram ehhez a rettenetes hideghez, ami Magyarorszagon van. Regi ruhaimbol szinte semmi nem jon ram, meg aztan az ido szet is mallasztotta az amugy is made in china minoseget, de ket meleg cuccot megtartottam, szinte mindig azt hordom.(Ha lattok egy not a kilencvenes evek vegerol itt maradt kinai minosegu ocska holmikban, aki nem tunik hajlektalannak, akkor az meg en is lehetek:d.)De meg igy is folyamatosan fazom!!!)
Osszegyujtottem nehany regebbi kepet a kinti novemberekrol. Ami nagyon szembeszoko, az a brutalis lombozatszinek, olyanok, amilyenekkel csak ott talalkoztam. A piros fa nem messze a telepunktol minden evben ledobbentett.
Ez a fa az erkelyunkrol is latszott, sajnos a kep nem adja vissza, a voros es a narancs sarga igen eroteljes keveredese.
Aztan jol latszik a negyedik kepen, hogy a ferjem egyszal kardiganban van, november 18-an, pontosan harom eve keszult az a kep.
A masfel eves gyerekre nem kellett sapka.
A kerteszek is gondoskodtak arrol, hogy a sokfele szin osszeerjen a novemberi pompaban.Pedig ez csak egy lakotelep.
Sokat vicceltunk, hogy DC-ben madarak helyett mokusok vannak, ezt a novemberi mokust is lefotoztam az olvasoknak. Ez a tipus, es a fekete mokus honos arrafele, de olyan mennyisegben, hogy tobb a mokus, mint a madar, ez igy igaz.
A november Amerikaban nagyon jo honap, a Halloween ad neki egy jokedvu kezdest, meg mindenutt erdemes az oszi fesztivalokra kimenni, sok helyen novemberben is var az oszi pompaju tokfesztival.Mikor mar igazan jon a huvos, a Thanksgiving hatalmas unnepe is eljon, pulyka minden mennyisegben, pl papirpulyka-keszites a gyerekeknek, filleres dekoraciotomeg. Ezt pedig szepen kiegeszito a Black Friday, amikor az ember addig vasarol, amig eldobja magat "shop 'till you drop", mondana az amerikai, es olyan arakon, amiket foldi halando remelni sem merne mondjuk idehaza.Ha pedig mindez lemegy, nincs mas hatra, mint keszulni a karacsonyra. Mindez a mozgalmas november olyan kivaloan eltereli az emberek figyelmet a rovidulo nappalokrol, hogy szinte karacsonyig fel sem tunik, utana pedig mar csak a januart es februart kell kibekkelni, es jon a jo ido.
(Hat nekem ez most vegtelennek tunik innen nezve, a "shop till you drop" az a sarki kinai uzletben (vissza a gyokerekhez) fog egy sapka vasarlasaban kimerulni, de eddig meg mindegyik nagy volt a fejemre. Most vagy nekem van monyo fejem, vagy a kinaiak mereteztek valamit el. Eddig gyozott a hiusagom, de mostmar nem erdekel lassan, hogy ronda-e a kaphato sapka, vagy nem, mert megfagyok.
Azon gondolkodtam, hogyha nekem ennyire rosszul esik ujra hozzaedzodni a klimahoz, milyen lehet ez egy indiainak, peldaul? Egyebkent ilyen szmogriadokra sem emlekszem regebbrol, de a levego minosege biztos nem kedvez a gyulladt hangszalaimnak, mert allando gombocerzetem van a gegemben. A komforterzetem ugy delben ugrik egyet, ha szepen sut a nap es nincs szel, akkor egesz turheto az ido Budapesten.)
Ami meg erdekes, hogy DC-ben iszonyatosan nedves a nyar, az elviselhetetlen 100 % koruli paratartalommal, a tel viszont nagyon szaraz. Ennek tudtam be egy regi nyavalyamat, szem koruli ekcemat.Meglepodve tapasztalom itthon, hogy nem DC-specifikus a dolog, itt is nagyon szaraz a levego, itt is kuzdok a szememmel, es nem emlekszem, hogy regen ez igy lett volna.
(Phoebe orvosmeteorologiai elemzeset nem szedtuk kurzivval, az egyeb nyavalyait igen, akit bosszant a visszaszokasi naplo negativ hangneme, az konnyen at tudja ugorni fagyhalal kozeleben leledzo, gege/hangszal/kozepfulgyulladasbol labadozo, meghasadt szemelyisegu (aka Phoebe es a szerk) bloggerunk szemelyes elmenyeit a magyar valosaggal, es egybol ugorhat a Washington DC novemberei tartalomra. - a szerk)
Wednesday, November 16, 2011
Performances
Sokfelek vagyunk. Miota szo szerint egyik bajbol esunk a masikba, nulla szabadidovel, betegsegekkel, minden nap szakitok ki valahol egy negyed orat, ededidoben, vagy keso este, hogy visszamenjek az idoben, es fenykepeket nezegetek arrol az idorol, amikor meg volt normalis eletunk es korulmenyeink. Jo visszanezni a kepeket, visszaemlekezni, visszarepulni az idoben, es vegre egy kicsit kiszakadni a mostanaban igen szomoru valosagbol. Akarhogy is szepitem, nagyon nem jol alakulnak a dolgaink, miota vissza kellett jonnunk Magyarorszagra.
Szamomra sokat jelentenek a kepek, de tegnap belemhasitott, hogy lehet, hogy soha tobbet nem lesz valosag, ami egeszen a kozelmultig az volt. Ugy dontottem, csak azert sem adok hitelt ennek a realisnak tetszo lehetosegnek. Azzal a megtepazott optimizmusom utolso csirajat is eltaposnam.
Elmelaztam peldaul a Central Parkban az egyik, ott elok szamara talan atlagos, vagy mindennapi, szamomra pedig orok elmenykent megmaradt delelotton, amikor a Bethesda Angyalhoz igyekeztunk, hogy meg egyszer megnezzuk Prior Walter szerint a legszebb helyet az Univerzumban, es egeszen meglepo dolog fogadott minket.
A szobor kornyeken nem meglepoek a happeningek, maganyos jogakiralyok, vagy zeneszek, de a negy fekete srac minimum fel oras musora nagyon feldobta az amugy kisse melankolikus, edeni helyet.
Ragyogo volt a delelott, meg meleg, husz fok koruli homerseklettel, az angyalt korbevevo kis medenceben tavirozsak, a ter csendes volt, de megis zsongott a napfeny fele fordulo, szepseges kornyezetet elvezo mersekelt sokasagtol.
Ezen a kepen latszik, hogy valami mar keszulodik, valaki felakasztotta a kabatjat a keritesre, es egy piros nadragos ferfi rendezkedik. De mit is csinal ott?
A rendezkedes csak resze volt az elokeszuleteknek. Hamarosan a sracok, mind a negyen egyszerre beszelve ugyanazt, elkezdtek toborozni az aznapi kozonseguket. Nem tudom, hogy tudtak szinkronban ilyen hosszan egyformat mondani, az esetek tobbsegeben rimeltek is, de ugyanakkor az is latszott, ez nem egy szerep, amelybol konnyen kiesnek, ugyanis a folyamatosan valtozo helyzethez igazitottak a poenokat, ahogy szerveztek a lepcsore a nezoket. Ez egyfajta adottsaguk lehet, vagy tul sokat gyakoroltak, de mintha egymas gondolataival ossze lettek volna kotve, teljesen erolkodesmentesen beszeltek korusban. Ez aztan nem keves nezot vonzott a lepcsore, de azt is lehetett tudni, hogy a sracok elsosorban valami kozos tornas-tancos dolgot fognak bemutatni.
Mikor mar jo otven ember varta, hogy kezdjenek, kezdtek is. Sajatos humorral, minden egyes mozdulatsor elejen valami nyelvi poennal is gazdagitottak a szinten igen osszehangolt mutatvanyt.
Sajnos a produkcio legizgalmasabb reszerol, az elolancrol nem keszitettem kepet. Ket holgyet, egy magas urat, es egy gyereket kertek meg, hogy jojjenek a rogtonzott macskakoves szinpadukra, egymas moge allitva oket. Igy korulbelul egy jo masfel metert tettek ki, plusz a ferfi magassaga minimum 180 cm volt.
Meg jo, hogy az elolanc a nezokozonseg fele fordult (a kepen nem latszik, hiszen en is onnan fotoztam), es nem lattak, mi keszul. A sracok nekifutasbol atszaltoztak oket ebben a magassagban es szelessegben, amit fentebb irtam. Ekkorra mar hatalmas volt az ovacio, a sracok pedig tovabbra is rimes szinkronbeszedben nyomtak a kiseroszoveget.
Ugyesen megoldottak a tiszteletdijuk osszegyujteset is, nagy reklamszatyrokkal jartak korbe a kozonseget, ugyelve arra, hogy valamelyikuk szorakoztasson is kozben, azaz ne oszoljon a tomeg. Mikor kello mennyisegu papirpenz osszejott, es a kozonseg lathatoan nem akart tobbet adni, megkerdeztek az utolso penzt ado ember nemzetiseget. Amikor az megmondta, akkor elkezdtek, hogy az az oszag a legjobb, az adakozott a legtobbet. Jo pszichologiai erzekkel csinaltak, mert erre meg akadt adakozo, aki nem turte, hogy az o hazaja mas orszag moge szoruljon. Ezzel elindult egyfajta licit es a sracok egeszen biztosan kaszaltak meg vagy otven-szaz dollart.
Performance-okban nincs hiany mas helyeken sem, peldaul a Washington Square Parkban sem, ahol a Jobaratokbol elhiresult diadaliv all.
Itt egyik este futottunk bele egy fuvos zenekarba. Na de nem valamilyen komoly, esetleg unalmasba, hanem egy olyanba, amelyik slagereket adott elo.
A zeneszek nem mentek ra a dijazasra, egy igen szereny kalapocska fekudt csak a foldon. Emlekszem, eloadtak az Europe Final Countdown dalat, amin kicsit mosolyogtunk is, valahogy illett a helyzetunkre akkoriban.
New Yorkban nem lehet unatkozni. Eleg, ha megyunk az utcan, mindenfele elore eltervezett program nelkul. A programok megtalalnak minket.
Szamomra sokat jelentenek a kepek, de tegnap belemhasitott, hogy lehet, hogy soha tobbet nem lesz valosag, ami egeszen a kozelmultig az volt. Ugy dontottem, csak azert sem adok hitelt ennek a realisnak tetszo lehetosegnek. Azzal a megtepazott optimizmusom utolso csirajat is eltaposnam.
Elmelaztam peldaul a Central Parkban az egyik, ott elok szamara talan atlagos, vagy mindennapi, szamomra pedig orok elmenykent megmaradt delelotton, amikor a Bethesda Angyalhoz igyekeztunk, hogy meg egyszer megnezzuk Prior Walter szerint a legszebb helyet az Univerzumban, es egeszen meglepo dolog fogadott minket.
A szobor kornyeken nem meglepoek a happeningek, maganyos jogakiralyok, vagy zeneszek, de a negy fekete srac minimum fel oras musora nagyon feldobta az amugy kisse melankolikus, edeni helyet.
Ragyogo volt a delelott, meg meleg, husz fok koruli homerseklettel, az angyalt korbevevo kis medenceben tavirozsak, a ter csendes volt, de megis zsongott a napfeny fele fordulo, szepseges kornyezetet elvezo mersekelt sokasagtol.
Ezen a kepen latszik, hogy valami mar keszulodik, valaki felakasztotta a kabatjat a keritesre, es egy piros nadragos ferfi rendezkedik. De mit is csinal ott?
A rendezkedes csak resze volt az elokeszuleteknek. Hamarosan a sracok, mind a negyen egyszerre beszelve ugyanazt, elkezdtek toborozni az aznapi kozonseguket. Nem tudom, hogy tudtak szinkronban ilyen hosszan egyformat mondani, az esetek tobbsegeben rimeltek is, de ugyanakkor az is latszott, ez nem egy szerep, amelybol konnyen kiesnek, ugyanis a folyamatosan valtozo helyzethez igazitottak a poenokat, ahogy szerveztek a lepcsore a nezoket. Ez egyfajta adottsaguk lehet, vagy tul sokat gyakoroltak, de mintha egymas gondolataival ossze lettek volna kotve, teljesen erolkodesmentesen beszeltek korusban. Ez aztan nem keves nezot vonzott a lepcsore, de azt is lehetett tudni, hogy a sracok elsosorban valami kozos tornas-tancos dolgot fognak bemutatni.
Mikor mar jo otven ember varta, hogy kezdjenek, kezdtek is. Sajatos humorral, minden egyes mozdulatsor elejen valami nyelvi poennal is gazdagitottak a szinten igen osszehangolt mutatvanyt.
Sajnos a produkcio legizgalmasabb reszerol, az elolancrol nem keszitettem kepet. Ket holgyet, egy magas urat, es egy gyereket kertek meg, hogy jojjenek a rogtonzott macskakoves szinpadukra, egymas moge allitva oket. Igy korulbelul egy jo masfel metert tettek ki, plusz a ferfi magassaga minimum 180 cm volt.
Meg jo, hogy az elolanc a nezokozonseg fele fordult (a kepen nem latszik, hiszen en is onnan fotoztam), es nem lattak, mi keszul. A sracok nekifutasbol atszaltoztak oket ebben a magassagban es szelessegben, amit fentebb irtam. Ekkorra mar hatalmas volt az ovacio, a sracok pedig tovabbra is rimes szinkronbeszedben nyomtak a kiseroszoveget.
Ugyesen megoldottak a tiszteletdijuk osszegyujteset is, nagy reklamszatyrokkal jartak korbe a kozonseget, ugyelve arra, hogy valamelyikuk szorakoztasson is kozben, azaz ne oszoljon a tomeg. Mikor kello mennyisegu papirpenz osszejott, es a kozonseg lathatoan nem akart tobbet adni, megkerdeztek az utolso penzt ado ember nemzetiseget. Amikor az megmondta, akkor elkezdtek, hogy az az oszag a legjobb, az adakozott a legtobbet. Jo pszichologiai erzekkel csinaltak, mert erre meg akadt adakozo, aki nem turte, hogy az o hazaja mas orszag moge szoruljon. Ezzel elindult egyfajta licit es a sracok egeszen biztosan kaszaltak meg vagy otven-szaz dollart.
Performance-okban nincs hiany mas helyeken sem, peldaul a Washington Square Parkban sem, ahol a Jobaratokbol elhiresult diadaliv all.
Itt egyik este futottunk bele egy fuvos zenekarba. Na de nem valamilyen komoly, esetleg unalmasba, hanem egy olyanba, amelyik slagereket adott elo.
A zeneszek nem mentek ra a dijazasra, egy igen szereny kalapocska fekudt csak a foldon. Emlekszem, eloadtak az Europe Final Countdown dalat, amin kicsit mosolyogtunk is, valahogy illett a helyzetunkre akkoriban.
New Yorkban nem lehet unatkozni. Eleg, ha megyunk az utcan, mindenfele elore eltervezett program nelkul. A programok megtalalnak minket.
Subscribe to:
Posts (Atom)