Bea története, zárás

Beát tavaly ismertem meg, amikor visszajöttem Magyarországra, megkeresett angoltanulás ügyében. Egy kávézóban dolgozott, nagy gyakorlata van a vendéglátásban, és az angolján igazán minimális volt a csiszolnivaló. Akkor ő a fejébe vette, hogy kimegy Amerikába, mint bébiszitter. Nagyon céltudatos, szorgalmas, vagány lány, így nem is csodálkoztam, hogy alig fél évre rá már kint is volt Amerikában, igaz teljesen egyedi módon, én is meglepődtem a nem mindennapi munkalehetőségen, amit a szakmájában kapott.

Íme az interjú vége, és jó néhány kép!
SAJNOS A BLOGGER NEM ENGED BE A KORÁBBI BEJEGYZÉSEKBE, tudom, nem látszanak a képek a második részben, sajnos nem tudok most belenyúlni, kárpótlásul felpakolok ide néhány másikat, és azokat, amelyek abban a bejegyzésben most nem látszanak!

10. Boldog vagy-e, és mit üzensz a blog olvasóinak?

Őszintén szólva ezt a kérdést tartom a legnehezebbnek az összes közül. Összességében igen boldog vagyok. Leginkább személyiségfejlődésen, változáson mentem keresztül. Sokan irigykednek és féltékenyek rám amiért ott tartok ahol tartok.
Itt hangsúlyozni szeretném, hogy én egy személy miatt jöttem és maradtam itt, ha ő nem lenne az életemben én sem lennék itt.
Amerika egy klassz ország de én az erkölcsi értékeket és emberi kapcsolatokat fontosabbnak tartom, odahúz a szívem ahol fontos valaki, és ahol szeretnek. Képtelen lennék csak azért kiköltözni bárhová, mert több pénzt akarok keresni vagy karriert akarok csinálni, mert ha érzelmileg nehéz időszakon megyek át, ugyan ki segít? Ki less, akit fel tudok hívni és ki less, akire számíthatok? Nekem a család és barátság mindennél fontosabb.

Akiket el kellett hagyni az új életért

El kellett jönnöm, mert nekem is saját családot kell alapítanom és aki valóban úgymond alkalmas rá, akit a másik felemnek tudok nevezni, ő itt van. Nem azért házasodtam, hogy meglegyen a zöldkártyám, azért lesz zöldkártyám mert csak így tudok legálisan nehézségek és hosszú évek várakozása nélkül együtt lenni azzal, akit szeretek. Ez hatalmas különbség.
Persze nem leszek álszent, és élvezem azt, ami juttatás ezzel együtt jár, ezért megragadom a lehetőséget, hogy tanuljak és az lehessek ami szeretnék, hogy megtaláljam önmagam.
 
Higgyétek el nem volt könnyű az elmúlt 8 hónap, nem dolgozhattam, nincs saját keresetem se saját autóm. Kiszolgáltatottnak és eltartottnak éreztem magam még akkor is, ha nem az én hibámból alakultak így a dolgok. Érzelmi válságon mentem keresztül, majd hogy nem depresszión, mert nem tudtam azt csinálni, amit szerettem volna, nem volt meg a szabadságom. Úgy éreztem magam, mint egy aranykalitkában, szeretettel körülvéve és mégis. De mint mindenből, ebből is tanultam és most hogy vége a várakozási időnek lendülettel csapok bele a tennivalók végtelen sorába.


Nektek kedves olvasók azt üzenem, tudom, sokan mennyire szeretnétek eljutni talán oda ahol most én tartok de én úgy gondolom, véletlenek nincsenek és minden eleve elvan rendelve. Mindenkinek meg van az ösvény, amin végig kell menni és ha ez nem Amerikába vezet, akkor sajnos el kell fogadni és máshogy kell boldogulni. Ha azt érzitek, hogy az út, ami odavezet tele van akadállyal, mennétek de nem találtok munkát, vagy nem jönnek össze a papírmunkák és minden tele van nehézséggel, az azt jelenti, hogy nektek akármennyire is szeretnétek, nem az usában kell leélnetek az életetek. Lehet, hogy otthon, vagy egy másik országban valami sokkal jobb vár rátok csak figyeljétek a jeleket.

Persze ha tehetitek én azt ajánlom mindenkinek legalább egyszer az életben legalább egy pár hétre érdemes kilátogatni mert ez az ország olyan amit látni, érezni és tapasztalni kell. 

Egy idézettel köszönném mindenkinek aki érdeklődve olvasta a beszámolom, és leginkább köszönet Phoebe-nek, a felkérésért. 
Sok sikert és még több boldogságot mindannyitoknak.

„Az élet nagy pillanatait nem feltétlen megcselekedjük. Van, hogy egyszerűen csak megtörténnek. Nem azt mondom, hogy nem irányíthatjuk a saját életünket... Kezünkben az irányítás. Legyen is!
De ne feledjük, hogy bármikor megeshet, hogy kilépünk otthonról, és az egész életünk megváltozik. Az univerzumnak terve van velünk. De ez a terv folyton változik. Egy pillangó megrebbenti a szárnyát és elered az eső. Ijesztő lehet, de csodálatos is. Folyamatosan dolgoznak a gépezet fogaskerekei, hogy te végül pontosan akkor, pontosan ott legyél, ahol lenned kell. Jó helyen, jó időben.”