Diákhitel

Emlékszem, a kilencvenes évek végén beszivárgó diákhitelre Magyarországon. Én voltam annak a generációnak az egyike, akinek hozzá kellett járulnia az első évben tandíjjal az állami oktatáshoz, aztán a kormányváltással ennek vége is lett. Persze fiatalként, meggondolatlanul nagyon szívesen felvettem volna a hitelt, anyám azonban jó irányba terelt, elmentem inkább diákmunkába, voltam forgalomszámláló, telefonos operátor, levélnyitogató, irodai alkalmazott, fordítottam, szóval mindenfélét csináltam, ami arra elég volt, hogy otthon laktam,ettem, de a szórakozásomat, ruházkodásomat nagyjából tudtam fedezni.
Sokat tanultam ezekből a diákmunkákból. Rengeteg barátom volt, megtudtam magamról pár dolgot, mire vagyok alkalmas, és mire kevésbé. És persze jó volt az önálló kereset, amit egy az egyben magamra költöttem.
Ma már nem ennyire egyértelmű az ingyenes oktatás Magyarországon, bolognai rendszer van, sok a fizetős szak, azok számára, akik nem kerülnek be az állami keretekbe, nem tízezer a féléves tandíj, hanem 150-300 ezer, és a levelező képzés is súlyos pénzekbe kerül. Ma már lehet, hogy fel kéne vennem ezt a hitelt, nem tudom.



Amerikában jóval kevesebb azon szerencsések köre, akik ingyen juthatnak a felsőoktatásba, ők a valódi tehetségek.
 A többieknek bizony fizetni kell, és minél nagyobb a választott felsőoktatási intézmény ázsiója, annál többet. Olyan összegeket, amilyeneket nem lehet diákhitel nélkül kibekkelni.
Jól példázza ezt az, hogy egy kisgyerek születésénél már a kózházban kap útmutatást a szülő arra nézvést, hogy a college fund-ot azaz azt az összeget, amit már születéstől kezd spórolni a gyereknek, hogy majd továbbtanuljon, hova tegye, milyen lehetőségei vannak.
És még a szülők segítsége mellett is felveszik a fiatalok a hitelt és végigdolgozzák ezeket az éveket, ezért aztán szinte mindenkinek van pincéri, pincérnői tapasztalata, vagy eladó is volt  minden későbbi diplomás, mert ott olyan jellegű diákmunka, mint itthon  nincsen. Általában félállásban, illetve egyéni megbeszélés alapján mennek el dolgozni mindenfélét a diákok úgy, hogy a tanulásukkal összegyeztessék. Ez még így is kevés, a diákhitelt, a student loant a legtöbben fel kell, hogy vegyék, és aztán szépen fizetgetik is vissza, hosszú ideig.
Nemrég okozott egy kisebbfajta netes csörtét egy négy éves, színház szakon végzett lány, aki az Amerikai szépség mintájára a lejárt diákhiteltartozásaink felszólító leveleivel lepte el magát, mint a képzeletbeli Mena Suvari a rózsaszirmokkal. A vicc visszafele sült el.



Meglehetősen szkeptikusan reagáltak rá az emberek. Egy komment szerint ugyan ki tartott csőre töltött fegyvert a halántékához a lánynak, hogy egy ilyen semmi szakért, mint a színház, hitelt vegyen fel? Miért végzett ilyen felesleges szakot, miért nem választott helyette mást?Miért ment ilyen drága egyetemre?
Noha a felvetéseket érezhetjük jogosnak is, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy nem kényszeríthető valaki mondjuk kémikusnak, ha neki a színház jelenti a világot. És ha ezt akarja tanulni, akkor a legjobb iskolában akarja ezt megtenni. Más kérdés az, hogy a felvett hitelt hogyan fogja vissszafizetni, ez már az ő dolga. De kétségtelen tény az, hogy szinte minden amerikai fiatal jelentős hiteltartozással indítja az életét.

A savingforcollege.com-on könnyen és gyorsan ki is lehet számolni, mennyit kell a szülőnek virítani, hogyha a gyerekét nem akarja hitellel indítani.
Az én nyolc évesem esetében, ha 100%-ig akarom fedezni a kiadásait egy átlagos négy éves képzésen, akkor innentől havonta 726 dollárt kell félretennem, amennyiben az átlagos, éves felsőoktatási díjjal számolunk, ami a kalkulátor szerint 25 ezer dollár. Ebben szerepel a következő: tandíj, lakhatás, könyvek és egyéb eszközök, egyéb kiadások (szórakozás, kaja, ruha).
Míg az állami képzés 22826 dolláros átlaggal számol (6 217460 FT), addig a magánfőiskolákon duplán kell a zsebbe nyúlni, 44750 dollár (12 189228 FT) lesz a tandíj. Az amerikai gyerekek a magyarokkal ellentétben korán elköltöznek otthonról, gyakran más államba mennek tanulni, így mindenképpen komoly összeg a lakhatás.
Ha valaki a gyerek születésétől spórol, akkor havi 465 dollárt, ez jelenleg 126659 forintot tesz félre a gyerek iskoláztatására átlagosan.
A kalkulátor persze nem veszi figyelembe a körülményket, ahogy a gyerek felnőtt, amit megszokott, így csak egy nagyjábóli elképzelést adhat számunka arról, hogy mi mennyi, az átlagot mutatja. Ezért is lehet az, hogy noha a kalkulátor 25 ezer dollárra hozza ki a négy éves képzést, a legtöbb amerikai 29 ezer dolláros tartozással bír (7899165 Ft), amikor kikerül a rendszerből. Arról nem szól a fáma, hogy ebben a tartozásban mennyi szülői segítség volt, mennyi saját erejű diákmunka, és mennyi spring break méregdrága helyeken.:)