Tanulsz-e még újat?

Megkérdezte tőlem valaki, hogy ennyi év anyanyelvi környezet után tanulok-e még új szavakat?
Természetesen igen! Mindig! Egy nyelvet teljesen megtanulni soha nem lehet, ez érvényes az anyanyelvünkre is, ott sem ismerünk minden szót. Ami különbség a kezdeti szótanulás és a magasabb szintű szótanulás közt, hogy egy idő után leszokik az ember a szótárról, ugyanis a szavak pontos jelentése helyett sokkal fontosabb a pontos szituációba illő használat.
Talán a harmadik év végén vittük vissza kétnyelvű szótárainkat, mert egyrészt az egynyelvű sokkal jobb és hasznosabb, másrészt addigra már nem volt szükség rájuk szinte soha. Rengeteg szó van, amit persze nem használok, és csak passzívan van az agyamban, ennek oka, hogy rengeteget olvasok angolul. Aktív használatra az ragad meg, ami egyrészt mindennapibb, másrészt többször előkerül. Vannak azonban érdekes szavak vagy kifejezések, amiket egyből megjegyzek, mert valamiért furcsának találom. Például a minap olvastam valahol az elbow grease kifejezést, amit még nem ismertem, a jelentése komoly fizikai munka, bár én nem szeretem így átfordítgatni magyarra, valahogy érzem melyik az a szituáció, amiben használni tudom, és melyik amiben nem, jelentéstől függetlenül.Ma meg az óvodában hallottam a troublebubble kifejezést, ami ugyanaz mint a troublemaker, azaz bajkeverésben hatékony (gyerek).
Amit hihetetlenül érdekesnek tartok, az jó néhány, magyar nyelvben is használatos angol szó, amit a magyarok ugyan angolul mondanak, de nem úgy ejtik, ahogy az angolul elhangzik, és gyakran meg sem értik, erre itt jöttem rá. Egy kedves, magyarul anyanyelvi szinten beszélő amerikai barátom mesélte a következőt, az egyik szóval kapcsolatban: McDonalds-t keresett Magyarországon, és mindezt magyarul kérdezte, azaz "merre van itt egy Mcdonalds?"A magyarok nem értették,és "nem a merre van itt" szakaszt, hanem az amerikai angolosan kiejtett McDonalds részt. A magyar úgy hívja, "megdonálc", minden szótagon ugyanolyan hangsúllyal, valójában pedig "mgddááánölc", azaz az eleje teljesen elharapva, a közepét megnyomva-elnyújtva, a végét szinte csak jelezve.
Egész listát írtam az évek alatt ilyen szavakról, amiket én is természetesen magyaros angollal ejtettem régen, és igen nehezen ment az átállás a helyes ejtésre, ha magyar társaságban vagyok, akkor még mindig magyarangolul mondom, mert "felvágni" sem akarok. A legtöbbször egyébként az intonáció az, ami feltűnik, hogy annak idején otthon tévesen rögzült. Egészen hasonlóan ejtett szavak esetén is más az amerikai angol. Itt van pl a Toyota autómárka, a magyar szokás szerint az első szótagra teszi a hangsúlyt, majd időben egyformán ejti a többit. Az amerikai ugyanezt a szót ToYOOOta a közepén megnyomja, és az első és utolsó szótagot jelzésszerűen ejti.
Nyilván amikor az ember nap mint nap rádiót hallgat, TV-t néz, újságot olvas, beszélgetéseket hallgat, maga is párbeszédben áll az anyanyelviekkel, rengeteg újat hall. Az idő múlásával és dolgok ismétlődésével millió dolog beépül, feljavul a tempó, kiejtés, használat, a dolgokat legtöbbször száz százalékosan megértjük, de mindig lehet újat hallani, tanulni, vagy valamit, amit már láttunk, de csak halványan dereng a jelentése mélyebbre vésni az agytekervényeinkbe, egy szó más jelentéseit megismerni, és ami nagyon hasznos, megtanulni a megfelelő használatát egy szónak a megfelelő szintuációban, stílusban, nyelvi szinten.
Az pedig, hogy ki mennyire tanul meg évek alatt egy anyanyelvi célországban mindig egyénfüggő. Van olyan, aki húsz évig itt volt, és még mindig a makogás szinten beszélt, lassan és keresgélve a szavakat, bántóan rossz kiejtéssel. Van olyan, aki tíz év után alig hallható akcentussal, magas szinten is el tud társalogni bármiről. Sokan vannak, akik mindennapi témákban pár mondatban nagyon profik, de ha hosszabb leírásokat kell adni, már lehet érezni a döcögést, kinek jobban rááll a füle az ejtésre, kinek kevésbé. Amiben mindenki nagyot fejlődik, az az olvasásértés, és a hallásértés.Az valahogy egyenletesebben fejlődik, nyilván van, aki hamarabb ért mindent és van aki később, de pár év elteltével mindent megért mindenki. Az olvasásértés is leginkább attól függ, ki mennyit és milyen típusú szöveget olvas, azaz mennyit gyakorol, és milyen témában.(Valószínúleg egy autómechanikai szakkönyvhöz sűrűn kellene szótárt elővennem, míg egy szülészeti témát percek alatt átfutnék.)Végül amit még megfigyeltem, minden másnyelvűnek más jellegű gondjai vannak, de egyes nyelvek beszélői nagyon gyorsan és hatékonyan tanulnak meg angolul.